kiscim2117

 

Az éltető és a gyilkos stresszről

tomka1717A Magyar Egészségügyi Társaság (MET) és annak muravidéki tagozata április 21-e és 23-a között szervezte meg a IV. Határon túli tudományos konferenciát dr. Tomka Miklós muravidéki nőgyógyász emlékére. A tanácskozáson a szakemberek a stressz témakörében tartottak szakelőadásokat.
A kétévente megrendezett emlékkonferenciára idén is az egész Kárpát-medencéből érkeztek orvosok és egészségüggyel foglalkozó szakemberek, tisztelegve dr. Tomka Miklós muravidéki nőgyógyász emléke előtt. Szombaton a dobronaki művelődési házban Vass Vilmos, a muravidéki MET tagozatának vezetője fogadta a vendégeket, ahol a szakmai tanácskozáson többek közt a jelenkor egyik legelterjedtebb betegségének, a stressznek a hatásait közelítették meg az előadók más-más szemszögből.
A konferencia előadássorozatát prof. dr. Kellermayer Miklós indította, majd dr. Kiss László adott elő egy történetet a gazdag orvostörténelemből. A Muravidékről dr. Hagymás István pszichiáteri szemmel beszélt a stresszről, mely megpróbáltatás, nehézség, feszülés értelmű. Selye János egy stresszt kutató szakember kiadványából idézett többször, aki a stresszt az élet sójának nevezte, hiszen az egyik embert megbetegíti, a másiknak vérpezsdítő élményt nyújt. A stressz lehet fizikai (fájdalom, túltápláltság) vagy pszichés is (egzisztenciális szorongás, reális vagy irreális félelmek), hatására pedig számos pszichoszomatikus betegség alakulhat ki: gyomorfekély, asztma, hipertónia, krónikus fejfájás, pajzsmirigy-túlműködés, álmatlanság, szívinfarktus, alkoholizmus, kábítószer-függőség, depresszió. A folytatásban dr. Rostás László a stressznek a szívműködésre gyakorolt hatásáról és a bétablokkolók szerepéről beszélt a gyógyításban. Dr. Gárdos László a gyerekgyógyászatban gyakorta jelentkező stresszt mutatta be. Az alapvetően pozitív stresszhatással ellentétben a legtöbbször a negatív hatások kerülnek előtérbe, amik a depresszióhoz is vezethetnek. A kutatások szerint változtak a gyerekek az elmúlt húsz évben, ebben az időszakban a személyiségük nem erősödött, hanem sokkal inkább esendő lett – fejtegette a szakember. Ehhez a szülők is jelentősen hozzájárultak, hiszen a gyereket nagyon sokáig óvják a stressztől és nem teszik lehetővé az önbizalom kifejlődését és az idegzet erősödését. Amikor a gyerekek szembesülnek egy stresszes állapottal, nem tudják azt megfelelően kezelni. Ezért van hasznos és haszontalan stressz, s ha nem pusztít el, akkor erősít, viszont ha nem lehet kivédeni, kárt okozhat rövid vagy hosszú távon. Az életmód színvonala, a családi körülmények – válás – is hatnak a stresszes állapotra a fiataloknál.
A tanácskozáson továbbá prof. dr. Galuska László adott elő a dohányzási szokások hatásairól a tüdőre, valamint prof. dr. Gyurkovits Kálmán a mérgezések elleni védekezésről tartott előadást a közönségnek.
Másnap a részvevők Lendván dr. Tomka Miklós két évvel ezelőtt leleplezett emléktáblájánál koszorút helyeztek el, ezt követően pedig istentiszteleten vettek részt.
MCSi Design