kiscim4917
 
 

Korai öröm, muravidéki csalódottság

hatar2717Június 29-én meghozta döntését a hágai nemzetközi döntőbíróság a szlovén–horvát határ meghatározásáról, amelyre a két ország 26 éven át nem talált közös megoldást. A bíróság a szárazföldön a határ kijelölésénél a muravidéki Razkrižjén és Hotizán a kataszteri község határát követte (kivétel Mirišče), ami több gondot is magával hozott. Az említett településekre a múlt csütörtökön és pénteken ellátogatott Goran Klemenčič igazságügyi miniszter és Miro Cerar szlovén kormányfő, ahol Lendva Község vezetőségével és a helyi lakosokkal is találkoztak.
Fontos kiemelni, hogy a hágai döntőbíróság döntésével automatikusan és azonnal nem változik meg a helyzet, sem az országhatár, sem a határrend. A nemzetközi jogi normák szerint a döntés megvalósításának határideje hat hónap, addig meg kellene történnie a konkrét problémák rendezésének. A nemzetközi bíróság döntése Szlovéniát és Horvátországot egyaránt kötelezi a határozat betartására. Andrej Plenkovič horvát miniszterelnök július 12-én Ljubljanában találkozik Miro Cerar kormányfővel, és nyilatkozata szerint a nyitott kérdéseket bilaterális módon kívánja megoldani.
Mirišče település Hotizától délnyugatra esik, 5–6 házat jelent a Mura közelében, ahol az idilli környezetben ma nyolc lakos él. A házak július 29-ig a horvát kataszterhez tartoztak, a területet azonban a bírósági döntés Szlovéniához csatolta, az ottani lakosok nagy örömére, hiszen 26 év után megszűnt a hovatartozásuk körüli bizonytalanság, s nyomban ki is tűzték a szlovén zászlót.
A többi kérdésben a Lendvai községben a döntés vegyes érzéseket váltott ki, s igazából nem hozott elégedettséget. A Mura melletti gátak ugyanis – melyek többek közt védik az árvíztől Miriščét, Hotizát, s onnan lefelé Lendvát is – horvát tulajdonban maradtak, s bizonytalan a karbantartásuk. Horvát oldalon marad a Balažic Kft. betonüzeme, a kóti és a kapcai focipálya, a magasfeszültségű távvezetékek Gyertyános határában. Az országhatár a kataszteri határtól csak Muraszerdahely térségében tér el, s kerül a Mura folyó közepére (a híd fele szlovén, fele horvát lesz), utána ismét a kataszteri cikcakkos nyomvonalat követi a Mura-erdőig.
A döntőbíróság az ítélet meghozatalánál Razkrižjénél nem épített arra az elvre, mint Mirišče esetében. Ott a határra tapadt 10 porta (Štrigova–Banfi) és a 35 lakos sorsa nem oldódott meg, az udvarukat a kataszteri határ (amely újonnan már országhatár) átszeli, mely megannyi közigazgatási és más gyakorlati kérdést felvet.
Egy nappal a döntőbíróság ítélethozatala után Hotizára, Miriščére és Razkrižjére látogatott Goran Klemenčič igazságügyi miniszter. A tárcavezető tárgyalt Balažek Antonnal és Gjerkeš Stanislavval, Lendva Község polgármesterével és alpolgármesterével, valamint Gjerkeš Štefannal, a Lendvai Közigazgatási Egység vezetőjével.
– A látogatásunk célja a találkozás azokkal az emberekkel, akik az eddig nem meghatározott határsávban bizonytalanságban éltek. Most új jogi döntés született, ami a jövő alapjául szolgál. A kormány segíti majd azokat az embereket és településeket, helyi közösségeket, községeket kompenzációs intézkedésekkel, akik és amelyek új helyzetbe kerültek – mondta többek közt Goran Klemenčič Hotizán, majd Miriščére indult üdvözölni a Szlovéniához került település lakosait.
– Vegyesek az érzések, elégedettek vagyunk viszont azért, hogy az ügyben eddig elértünk – mondta Balažek Anton polgármester. – Új lappal indulunk, de többet vártunk. Üdvözöljük a kormány segítőkészségét a konkrét problémák megoldásában. A gátak viszont horvát területen maradtak, s nem tudni, mi lesz a karbantartásukkal. Biztosítani kell azt is, hogy az emberek továbbra is zavartalanul művelhessék a Horvátországban rekedt földjeiket.
– A döntőbíróság által megszabott határok szerint a legtöbb szárazföldi területet a Muravidék veszíti el, Lendva Község 600–700 hektárt – nyilatkozta Gjerkeš Štefan, a Lendvai Közigazgatási Egység vezetője. – A beállt új helyzet miatt nálunk minden érintett leadhatja kérdéseit, elmondhatja problémáit, amelyeket viszont nem a mi feladatunk megoldani, továbbítjuk ezeket az illetékes állami szervekhez. Jelenleg még semmi sem változik, de a jövőben pontosan kell tudni, mi lesz a mezőgazdasági támogatásokkal, a terület- és környezetrendezéssel, az építési engedélyek kiadásával a horvát katasztert illetően – fogalmazott Gjerkeš Štefan.
Szombaton, július 1-jén ellátogatott Razkrižjére és Hotizára, valamint Miriščére Miro Cerar kormányfő is. Ő is teljes körű segítséget ígért az embereknek az újonnan kialakult, sok esetben életidegen helyzet megoldására akár törvénymódosítás, akár költözés, akár földcsere formájában. A döntőbíróság döntésének betartása mindkét országot kötelezi – fejtette ki. Ennek megvalósítása után a felmerült gyakorlati kérdések megoldására államközi vegyesbizottság alakulhat, melynek az egyéni problémák megoldása is a hatáskörébe tartozik. Balažek polgármester ismét megismételte elvárásait, hogy az életidegen helyzetekre lesznek megoldások.
– Hotiza, Kapca és Kót esetében a kataszteri határ, mely most országhatárrá válik, bejön egészen a házakig. Aggódunk, milyen lesz a határrendszer és mi lesz a gátak karbantartásával, valamint a 700 hektárnyi földterülettel – mondta még a polgármester.
 
Ami horvát területen maradt
Mivel a nemzetközi döntőbíróság a nemzetközi jog szerint a Lendva-vidéken is a kataszteri határt követte az országhatár kijelölésénél, Horvátországban maradt a Mura-gát Hotiza határában, a Balažic-féle betonüzem, a kapcai és a kóti focipálya, a Halász-emlékpark Kótban, a magasfeszültségű távvezeték Gyertyános határában, a Napolitanke kavicsbányái, a gátak Pince és a Mura-erdő irányában. Horvátországhoz került mintegy 700 hektárnyi föld és termőföld is. A szlovén–horvát országhatár Muraszerdahely térségében eltér a kataszteri határtól, a Mura folyó közepén halad, így a híd fele szlovén, fele horvát fennhatóság alá tartozik majd.
A Muravidéken vegyesek az érzések, s úgy érzik, hogy a szárazföldi határ fel lett áldozva a Pirani-öbölért és a tengeri határért, ahol Szlovénia kijáratot kapott a nemzetközi vizekre. Szlovéniában „ennek fejében” a legtöbb szárazföldet a Muravidéken veszíti el.
MCSi Design