kiscim4217
 
 

Rólunk

A Népújság történelme

A Népújság a szlovéniai magyarság máig egyetlen sajtóterméke, amely 1958 februárja óta jelenik meg szinte megszakítás nélkül. A szlovéniai magyar sajtó története ennél is korábbi időkre nyúlik vissza, hiszen több sajtótermék is meghatározó szerepet töltött be az itt élő magyarság életében a Trianon előtti és az azt követő időszakban egyaránt.
Több évtizedes kihagyás után az 50-es évek végének szabadabb politikai áramlatai lehetővé tették a magyar sajtó újraindítását, így a Népújság, a szlovéniai magyarok hetilapja 1956-tól önállósulásáig a szlovén területi újság (Pomurski vestnik) mellékleteként jelent meg kéthetenként, illetve a legtöbbször esetlegesen. Az újság igazi indulása azonban még hosszú ideig elhúzódott, de a kezdeti nehézségek ellenére a lapnak sikerült talpon maradnia. A legtöbb esetben nem is az anyagi gondok veszélyeztették létét, hanem inkább a szükséges szakemberek hiánya. Főleg a hatvanas években sodródott gyakran a megszűnés határára. Nagyobb arányú fejlődésre a hivatásos főszerkesztő és újságírók kinevezésével, illetve alkalmazásával nyílt lehetőség. Így a 70-es évek végére már terjedelemben és példányszámban is elérte a szomszédos országok hasonló, magyar kisebbségi lapjainak színvonalát. A lap a magyar rádió Lendvára költöztetésével egy ideig közös szerkesztőségben működött a másik médiummal, a lap oldalszáma pedig fokozatosan elérte a 8 oldalt, majd folyamatosan bővült. A Népújság – mint a szlovéniai magyarság egyetlen hetilapja – 1993-tól kivált az akkor már a privatizáció útjára térő Tájékoztatási Vállalatból, és önálló intézet formájában kezdett el működni, mely a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet nevet kapta. Alapítója a muravidéki magyarság csúcsszervezete volt (ma: Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség). Az intézetalapítással párhuzamosan a szerkesztőség is teljesen átszerveződött. Az említett okok miatt csak két évvel később, 1995-ben kerülhetett sor újabb bővítésre. Közben azonban szorgos műhelymunka folyt. A 90-es évek gyorsan változó valósága új igényeket állított a szakma elé. Azóta a Népújság 24 oldalon, színes borítóval és megváltozott technikai kivitelezésben jelenik meg (számítógépes szedés és tördelés, komputeres grafikai kidolgozás stb.). A lapot jelenleg 4 főállású újságíró, egy igazgató, egy főszerkesztő-újságíró, valamint egy technikai szerkesztő, egy lektor és egy adminisztrátor készíti. Rajtuk kívül a lapnak tíznél több külső munkatársa van, állandó jelleggel. Komoly hiányosságot sikerült pótolni azzal, hogy idén májustól van a lapnak állandó goricskói tudósítója is. Az 1500 példányban megjelenő lap piaci terjesztése minimális mértékű, szinte teljes egészében előfizetéses formában kel el. Ebből itthon mintegy 1400 példány, a többi Európa számos országában, részben a tengerentúlon talál olvasóra.
Az intézet önállósulása után Cár József töltötte be az igazgatói posztot, míg a felelős szerkesztői teendőket dr. Bence Lajos látta el, aki idővel a két poszt egyesítésével az igazgatói feladatokat is átvállalta. 2008 elején az alapító új Alapító okiratot fogadott el, melyben ismét különválasztotta az igazgatói (fél munkaidőre) és a felelős szerkesztői posztot. Miután az intézet tanácsa elfogadta az új alapszabályzatot, pályázati alapon Horváth Ferenc (igazgató) és Király Meszelics Jutka (felelős szerkesztő) került a lap élére. A Népújság több éve már az interneten is olvasható, a www. nepujsag.net honlapon.
Az új vezetőség a jubileumi évben többek közt tervbe vette a lap megújulását, amely azt jelentette, hogy az újság az eddiginél nagyobb formátumban jelenik meg. Ekkor került megrendezésre az ünnepi gálaműsor, valamint egy külön kiadvánnyal és egy kerekasztal-beszélgetéssel emlékeztünk meg az 50 éves múltról.
A lap alapítója az állam volt, s a négy évtized alatt igen sokszor cserélt gazdát, végül a kisebbségi ügyekkel foglalkozó kormányhivatal hatáskörébe került, s Szlovénia önállósulása óta is ez a kormányhivatal finanszírozza a hetilapot. Az utóbbi időben a lap súlyos anyagi gondokkal küszködött, ideiglenes megszűnés is fenyegette. A tájékoztatási intézet a már említett állami támogatás, s a befolyó, minimális előfizetési díj, valamint a csekély reklámbevétel mellett egyéb pénzforrással, sem ingatlannal vagy másfajta tőkével nem rendelkezik. Így léte a szlovén médiapiac, a mindenkori szlovén kormány és a kisebbségpolitika jóindulatától függ.
A Népújság a szlovéniai magyarok egyetlen hetilapja, s ezért rendkívül fontos szerepet tölt be elsősorban kis közösségünk informálásában, ugyanakkor legalább annyira fontos a szerepe a nemzettudat, a sorsközösség és az összmagyar viszonyrendszerben való gondolkodás alakítása terén is.  Nagy jelentősége van a multikulturális környezetben az egymás mellett élés támogatásában, egymás kultúrájának megismertetésében, s egyfajta kapocs a két főváros, Budapest és Ljubljana között.
A Népújság a 40 éves jubileum alkalmából a két nép békés egymás mellett élése érdekében kifejtett tevékenységéért a köztársasági érdemrend ezüst fokozatát vehette át Göncz Árpád magyar, illetve Milan Kučan szlovén köztársasági elnök kezéből.
A Népújság 50 éves évfordulóját 2008. november 6-án ünnepelte. Hármas ünnepségnek is nevezhető az esemény, hiszen a megújult lapkülső mellett különszámot jelentettünk meg az 50 éves múltból összeollózott cikkekből, valamint az ünnepi gálaesten a múltidézés mellett elismeréseket osztottunk ki azon személyeknek és intézményeknek, akik a múltban meghatározó szerepet töltöttek be a Népújság életében. Külön öröm és elismerés volt számunkra, hogy az ünnepségen jelenlétével megtisztelt bennünket dr. Pavle Gantar, a szlovén parlament elnöke és Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnök asszonya, aki az évforduló kapcsán emlékéremmel ajándékozott meg bennünket.
 
 
 
Népújság - tednik madžarske manjšine v Sloveniji
 
Népújság je tednik madžarske manjšine v Sloveniji, ki ga izdaja Zavod za informativno dejavnost madžarske narodnosti v Lendavi.
Je edini tiskani medij madžarske narodne skupnosti. Prva številka, kot priloga Pomurskega vestnika, je izšla leta 1956, prva samostojna številka pa čez dve leti, leta 1958, prav tako v okviru takratnega državnega časopisnega in radijskega zavoda v Murski Soboti.
Poslanstvo in naloga časopisa – obveščanje pripadnikov madžarske narodnosti v njihovem maternem jeziku, ohranjanje jezika in kulture – se vse do danes v pravzaprav nista spremenili.
Začetki ustvarjanja časopisa so bili vseprej kot lahki: nemalokrat je bil celo na robu propada, vendar se je - zahvaljujoč naklonjenosti manjšinske politike - kljub vsem težavam ohranil. Težava ni bila le financiranje dejavnosti, temveč predvsem zagotavljanje primernega strokovnega kadra, kar je v tistem obdobju predstavljalo eno izmed največjih težav pomurskega madžarskega življa nasploh. Tudi zato so bili najzgodnejši članki pretežno iz slovenščine prevedena besedila.
Velik korak naprej so prinesla sedemdeseta leta: leta 1970 se je uredništvo iz Murske Sobota preselilo v Lendavo, imenovan je bil prvi madžarski odgovorni urednik, država je uredila financiranje. Časopis je konec sedemdesetih let vsebinsko, po obsegu in po številu naročnikov dosegel raven podobnih manjšinskih tiskani medijev.
Do velike spremembe je ponovno prišlo leta 1993, ko je založbo časopisa prevzel novoustanovljeni zavod madžarske manjšine, Zavod za informativno dejavnost madžarske narodnosti, in tako zadostil privatizacijskim zakonskim kriterijem, da manjšinski mediji v Sloveniji ne smejo priti v zasebno last.
 
Z ustanovitvijo zavoda se je povsem spremenila tudi sestava uredništva. Leta 1995 je tednik začel izhajati v novi, revijalni obliki, delno v barvnem tisku in to podobo ohranil do novembra leta 2008, ko je  Népújság izšel s spremenjeno grafično podobo, v večjem formatu in skoraj v celoti v barvnem tisku.
 
Zavod za informativno dejavnost madžarske narodnosti izdaja tudi pomurski madžarski mladinski časopis IFI, ki izhaja kot mesečna brezplačna priloga Népújsága.
MCSi Design