kiscim4917
 
 
Itt van az ősz, így megérkeztek a hűvös napok is, s ha nem akarunk fázni, akkor bizony már be kell fűtenünk. Ezért e havi cikkünkben a fűtéssel kapcsolatos takarékoskodási tippekkel fogunk szolgálni.

Bővebben...

Rovatunk előző számában a kuktát igyekeztem bemutatni. Elhangzott, hogy a kuktában a benne uralkodó magas nyomásnak és hőmérsékletnek köszönhetően bizonyos ételeket gyorsabban és olcsóbban lehet elkészíteni.

Bővebben...

Mielőtt a kuktáról, tehát magáról az edényről beszélnénk, mondjunk el néhány adatot a víz forrásáról. Köztudott, hogy a víz 100 Celsius-fokon forr, de ez persze csak az atmoszférikus légnyomásnál, tehát 1 bar légnyomásnál igaz. Ha egy kicsit visszagondolunk iskolás éveinkre, eszünkbe juthat az a tény, hogy a víz forrási hőmérséklete nem állandó, hanem a nyomástól függ. Minél kisebb a nyomás, amely a vízre hat, annál hamarabb, tehát annál alacsonyabb hőmérsékletnél kezd el forrni a víz.

Bővebben...

A mai nő egy univerzális teremtés, akinek helyt kell állnia az élet minden területén. Bizonyítania kell a munkahelyen, ki kell vennie részét a gyermeknevelésből, és emellett sajnos nagyon sokszor az ő vállára nehezedik majdhogynem az összes házimunka is. A mai nő tehát többek között háziasszony is, aki nem kerülheti el a főzést, a sütést, a mosogatást, a mosást és a többi házimunkát. A következő néhány cikkünkben őket, tehát a háziasszonyokat szeretnénk ellátni néhány, a háztartási munkákkal kapcsolatos energiatakarékossági tanáccsal.

Bővebben...

Április végén az EKO alapítvány egy új pályázatot tett közzé, mellyel a háztartások villamos energiával való önellátását kívánja segíteni. A segítség vissza nem térítendő anyagi juttatások, tehát szubvenciók formájában történik. Az e célra biztosított összeg 3.000.000 euró.
A villamos energiával való önellátás azt jelenti, hogy háztartásunk évi villamosenergia-fogyasztását saját naperőműveinkből biztosítjuk. A szlovén kormány erről szóló rendelete ugyanis lehetővé teszi, hogy a háztetőnkre szerelt naperőművekből fedezzük háztartási gépeink, lakásunk fűtésének, sőt, még elektromos autónk évi villamosenergia-szükségletét is.

Bővebben...

Előző írásunkban a napenergia felhasználásával foglalkoztunk. Kiderült, hogy e téren két felhasználási lehetőség van. Az egyik az úgynevezett aktív, a másik pedig a passzív felhasználási mód. Az aktív felhasználás alatt a víz felmelegítését és a villamos energia fejlesztését értjük, a passzív felhasználásnál pedig az építészet sajátos eszközeivel tudatosan törekszünk arra, hogy a fűtéshez szükséges hőt minél nagyobb mértékben a napenergiából fedezzük.

Bővebben...

Földünk számára az oly fontos meleget és fényt egyedül és csakis a Nap tudja biztosítani. Bolygónkon a Nap nélkül nem létezne élet, a Föld jéggel és hóval borított bolygó lenne.
Az óceánokból, tavakból és folyókból a Nap melege hatalmas mennyiségű vizet párologtat el, mely eső formájában visszahullva öntözi a földet. Emellett a Napból származó hő gerjeszti a szeleket és a viharokat is. A folyókat alkotó víz ereje egykor a a vízkerekeket, ma pedig a vízturbinákat, a szél pedig a szélturbinákat hajtja. A még ma is a legtöbbet használt fosszilis energiahordozókban, tehát a kőolajban, a szénben és a földgázban is valójában a Nap energiája van elraktározva. Ezt az energiát már évmilliókkal ezelőtt vették fel és tárolták el az őskori növények és állatok, melyek az idő múlásával elszenesedtek, elgázosodtak vagy kőolajjá váltak. Így aztán elmondhatjuk, hogy háztartási gépeink, autóink és az emberiség több találmányának működése, ha nem is közvetlenül, de mégiscsak a Napból származó energiának köszönhető. Ma már elmondhatjuk, hogy egyre több az olyan találmány, amely már közvetlenül használja fel a Nap energiáját.

Bővebben...

A nedves, penészes és dohos lakás jelentősen csökkenti komfortérzetünket, de egyben veszélyezteti az egészségünket is. Emellett pedig a nedvesség, valamint a penész káros hatással vannak lakásunk berendezésére és magára az épületre is. Ezért a nedvesedés keletkezésének okait meg kell keresnünk és ezeket minél előbb meg is kell szüntetnünk. A penész megjelenése valójában a nedvesség következménye, magának a nedvesség keletkezésének pedig több oka is lehet.
Elsőként említsük meg a talaj nedvessége okozta falnedvesedést. Ez a jelenség könnyen felismerhető, hiszen a ház falain akár méteres magasságig is felkúszik a nedvesség. A külső és belső vakolaton is jól látszanak a nedvesedés foltjai, a nedves fal pedig legtöbbször „ledobja” a vakolatot.

Bővebben...

Szlovéniában 2013 novemberével hatályba lépett az a rendelet, mely 2017. január elsejével kötelezővé teszi bizonyos épületek, lakóházak és lakások szénmonoxid-szenzorral való felszerelését. E rendelet alapján szénmonoxid-riasztóval kell ellátni minden olyan helyiséget, amelyben a használatban lévő fűtőberendezés (kályha, kazán) a helyiségben lévő levegő mennyiségének függvényében működik. Magának a riasztónak eleget kell tennie a SIST EN 50291-1 szabvány követelményeinek. Leegyszerűsítve: amennyiben lakásunk és vizünk melegítésére olyan gázzal, olajjal, szénnel vagy biomasszával üzemelő kazánt használunk, melyben az égés a helyiség belső levegőjét fogyasztja, kötelesek vagyunk megfelelő minőségű szénmonoxid-riasztót beszerelni. Az állítás, hogy „itt most megint valaki jól fog keresni”, ez esetben nem állja meg a helyét, hiszen Szlovéniában évente közel ötven szénmonoxid-mérgezés történik. Ennek közel nyolcvan százaléka a fűtési szezon ideje alatt következik be.

Bővebben...

Múlt havi rovatunkban a különböző energiahordozókból előállított fűtési energia költségeivel foglalkoztunk. Egy 150 négyzetméteres lakóház példáját véve, mely korszerű olajkazán használatával 1500 liter fűtőolajat éget el, megállapítottuk, hogy mennyibe kerülne a fűtési energia, ha a hőt különböző energiahordozókból állítanánk elő. Kiderült, hogy legdrágább a fűtőolajból és legolcsóbb a hasábfából kapott energia.

Bővebben...

Így ősz táján egyre többször felmerül a kérdés a különböző fűtőanyagok árairól, a fűtési költségekről. Ha gyors választ akarunk adni, akkor elmondhatjuk, hogy a legolcsóbb faaprítékkal és a legdrágább folyékony propán-bután gázzal fűteni.

Bővebben...

Augusztus végén járunk, a hőmérsékletek kellemesek, és még egy hónap van az ősz kezdetéig. De a szorgos gazda ennek ellenére már most gondol a télre, amikor majd a hűtést a fűtés váltja fel. Ezért mi is már előre szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét a fűtéssel kapcsolatosan néhány dologra, amelyek a későbbiekben biztosan hasznosak lehetnek.

Bővebben...

Rovatunk előző számában lakásunk hűtéséről írtunk. Ma is a hűtéssel szeretnénk foglalkozni, azzal a különbséggel, hogy ezúttal nem helyiségeink, hanem ételeink és italaink hűtéséről – és ezzel tartósításáról – szeretnénk szólni.

Bővebben...

Június végén járunk. Eljött tehát az idő, amikor a kellemes tavaszi hőmérsékleteket időnként a nyári kánikula fogja felváltani. Ilyenkor, a téli hónapokkal ellentétben, a lakásunkat nem fűteni, hanem hűteni kell. És higgyék el, ha helytelenül hűtünk, forró nyári napokon, a hűtési költségek elérhetik a téli napok fűtési költségeit. Ezért ne nyúljunk rögtön a klímához, hanem inkább használjunk ki néhány alternatív hűtési lehetőséget. A klímát csak akkor kapcsoljuk be, ha a nagy és hosszantartó hőség miatt ezek az alternatív módok már nem tudnak segíteni.

Bővebben...

Egy átlagos háztartásban a meleg víz előállítására a háztartás teljes energiafogyasztásának 10 százaléka megy el, ebből is látszik, hogy e téren is fontos és érdemes takarékoskodni. Hogy mennyi víz fogy el egy háztartásban, az főleg a család létszámától és a családtagok szokásaitól függ. Így a melegvíz-fogyasztás különböző családonként, személyenként naponta 40 és 70 liter között mozog. Az említett fogyasztás 50–55 fokos átlaghőmérsékletű vízre érvényes, melynek 60 százaléka fürdésnél és zuhanyozásnál, 15 százaléka mosakodásnál és fogmosásnál, a fennmaradó 25 százalék pedig a konyhában fogy el.

Bővebben...

MCSi Design