kiscim3417
 

Az aszálykárt a hőség és a szél is fokozza

aszaly3217Idén a Muravidéken július végéig mindössze 335 liter csapadék esett négyzetméterenként, a nagy hőség és a szél pedig tovább súlyosbította a helyzetet. A sík mezőgazdasági területen az aszálykár már 50–80 százalékos, míg egyébként 30 százalék körüli. Mindez már komoly hiányt okozhat a takarmány-ellátásban. A szőlőhegyeken egyelőre nagyobb gond még nem észlelhető.
A 335 liternyi csapadék 16 százalékkal kevesebb a sokéves átlagnál, amihez az idén a magas hőmérséklet és a szél is társult. Mindez a muravidéki mezőgazdaságban súlyos károkat okozott úgy a termőföldeken, mint a réteken, kaszálókon. A szél és a hőség gyorsítja a nedvesség párolgását, a növény pedig 30 fokos hőmérsékletnél védekezésből leáll a növéssel. Režonja Franc, a muraszombati Mezőgazdasági és Erdészeti Intézet igazgatója elmondta, hogy már megkondították a vészharangot, járják a terepet és a károk előzetes felbecslése folyik. Ezt a továbbiakban a községi kárfelbecslési bizottságok folytatják, s a kár mértékét mielőbb továbbítani szeretnék a kormány felé.
– A Muravidéken a sík, kavicsos, homokos mezőgazdasági területeken, ahova Tornisa és Dobronak határa sorolható, már mintegy 6 ezer hektárnyi területen okozott kárt a szárazság, a legnagyobbat a kukoricában, a kései burgonyában, a szójában, az olajtökök és a zöldségfélék esetében, ami a becslések szerint 50–80 százalékos kárt jelent – mondta Režonja Franc. – A normális talajokon a kár kisebb, 30 százalék körül mozog. A búza esetében 30 százalékos a kiesés, egyharmados kiesésre számítunk a fűnél, mindez pedig takarmánykiesést jelent az állattenyésztők számára. A Muravidéken a felbecsült aszálykár már megközelíti a természeti csapássá nyilvánítás határát, de ahhoz, hogy ezt a kormány megtegye, a kárnak az országos GDP 3 ezrelékét kell elérnie, és még ezen küszöb alatt vagyunk – mondta az igazgató. Režonja szerint az öntözőrendszerek túlzott építése sem ésszerű, hiszen hőségben a talaj felmelegszik, az öntözés lehűti, s az állapot sokkot okoz a növények számára. Egyébként az öntözéshez szükséges vízmennyiség biztosítása is kérdéses, ha tudjuk, hogy így veszélybe kerülhet a talajvízkészlet. A környezetvédők pedig ellenzik a Mura folyó lefolyásának lassítását is. Režonja még elmondta, hogy az egyre gyakrabban jelentkező szárazság miatt folyamatban van a mezőgazdasági növénykultúrák cseréje, nem tanácsolják a sok vizet igénylő növények vetését, például a kukoricáét. A szárazság ellen biztosítást nem lehet kötni.
Fehér Marika mezőgazdasági szaktanácsadó elmondása szerint a szárazság és a hőség eddig még látható kárt a szőlőhegyeken nem okozott. A tőkének a vizet és a tápanyagokat mélyebbről hozza a gyökér.
– Amit viszont tapasztaltam, az a szőlőbogyók megégése, főleg ott, ahol a gazdák jobban megritkították a szőlő leveleit. Így a fürt túl sok napsütést kap, egyébként viszont jó az állapotuk. A szürkebarát már elszíneződött, a sárgamuskotály már fogyasztható, a szőlőben a méréseket, a mintázást augusztus 16-ával kezdjük el. Jónak ígérkezik az idei termés mennyiségben, tele vannak a tőkék, a minőséget később állapítjuk meg. Bízzunk benne, hogy szüretig semmi csapás nem éri az ültetvényeket. Elkelne az eső, hogy a bogyók meg tudjanak telni lével – mondta Fehér Marika.
MCSi Design