kiscim4917
 
 

Kiket oltalmaz a Ptujska Gora-i Madonna köpenye?

ertekeink1917Cherchez la femme! Keresd a nőt! – figyelmeztet bennünket a francia nép közmondása a történelmi eseményekben sokszor a mozgatórugó szerepét betöltő nők keresésére. Mi ez alkalommal az 1389–1410 között gótikus stílusban épült Ptujska Gora-i kegytemplomban keressük őket. A walseei és ptuji középkori főurak, köztük a Cillei család által emeltetett gótikus csarnoktemplom impozáns látványa már messziről felüdíti az ide érkező zarándokokat.A templomot kisebb erődítményrendszer veszi körbe, amire a török elleni küzdelem miatt volt szükség, hiszen ekkortájt a lakosság védelméül is szolgált az épület. A templomot körülvevő faltól a Joseph Straub barokk szobrász alkotásai által keretezett lépcsőn át visz az út a templomig.A külső barokk szobrokat és a templom barokk berendezési tárgyait: a padsorokat, a szószéket, a barokk faszobrokat és a barokk főoltárt annak köszönhetjük, hogy a 18. században a jezsuiták kezelték a plébániát.
A főoltáron található az a 15. századi gótikus dombormű, amely igazán nevezetessé tette ezt a zarándokhelyet: a Ptujska Gora-i köpönyeges Madonna. Tehát az első és legfontosabb nőalakot már meg is találtuk! Az Istenanyát: Máriát. A kegykép feltehetően eredetileg a főbejárat melletti boltívet díszítette, s csupán a 18. században tették a főoltárra, az oltárépítmény elkészülte után. A színezett domborművön Szűz Mária áll balján a gyermek Jézussal. Mária feje fölé angyalok tartják a koronáját és köpönyegét, amely védőn borul a hozzá fohászkodókra; parasztokra, katonákra, nemesekre, polgárokra – és szimbolikusan az ide zarándokló hívekre is. Az imádkozó alakok kidolgozása a korai reneszánsz stílusjegyeit viseli magán. A hagyomány a Mária köpenye alatt imádkozó alakokban a következő nevezetes személyeket vélte azonosítani: a Cilleiek pajzsa mellett álló fiatal nőt II. Cillei Hermann leányának, Valburgának tartják, Ptuj címerével pedig egy férfi, az ő férje, a kegyúr III. Bernard áll. Az első sor első alakjai között két koronás fő van, az egyik Luxemburgi Zsigmond, (Prága, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) magyar, német és cseh király, német–római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb uralkodója. Mögötte felesége, Cillei Borbála térdel. A másik koronás fő pedig Rupert német császár.
S immáron megtaláltuk a második nőalakot is, akit kerestünk: Cillei Borbálát! Cillei Borbála magyar királyné, később német–római császárné különleges módon lett Zsigmond király felesége. Apja, Cillei II. Herman gróf ugyanis egyike volt azoknak a báróknak, akik 1401-ben elfogták Zsigmond királyt, mert elégedetlenek voltak az uralmával. A király szabadságának az ára az volt, hogy feleségül kellett vennie Cillei Borbálát (1390 körül –1451). S amilyen viharosan kezdődött ez a frigy, úgy is folytatódott. Mind Zsigmondról, mind Borbáláról köztudott volt, hogy finoman szólva is kicsapongó életmódot folytattak, amit a királynak elnéztek, de a királynőnek már kevésbé. A királynét állítólagos házasságtörése miatt egy rövid időre 1419-ben száműzte is magától Zsigmond király. Cillei Borbála minden bizonnyal a 15. század egyik legbefolyásosabb és legönállóbb nőalakjai közé tartozott. A királyné az alkímiában is jártas volt, kereste az aranycsinálás titkát és jól sáfárkodott a vagyonával is. Volt rá alkalom, hogy még férjének is „hitelezett”. Egyik legismertebb ábrázolását Konrad Kyeser Bellifortis című művében találjuk. A szőke Borbála fehér paripán vágtat, ruháját pedig a Cillei ház színei és jelképei díszítik. A képen a büszke tekintetű Borbála igazi amazonként fest. Ettől az „amazontól” származtak aztán V. Lászlótól kezdve 1526-ig a magyar királyok.
MCSi Design