kiscim3417
 

Magyar Értékek Tárháza: magyarok az 1. világháború szlovéniai színterein

ertekeink2717Az emberiség 2014 és 2018 között emlékezik az 1. világháború 100. évfordulójára. Rovatunkban mi is emlékezünk, hiszen az 1914 és 1918 közötti esztendők ismét összefonták a magyar és a szlovén történelem szálait, ezúttal tragikus módon. A hadtörténelem az 1. világháború déli, azaz olasz frontját másként isonzói frontnak is nevezi. Szlovénia csodálatos smaragdzöld folyója, a Soča, olasz elnevezése szerint Isonzó lett a névadója annak a frontvonalnak, ahol az 1. világháború egyik legöldöklőbb csatasorozata zajlott. 1915. május 23-ától 1918-ig küzdöttek itt egymással Olaszország és az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai. Ezen hadszíntér számos stratégiai jelentőségű helyszíne található ma Szlovénia nyugati területén, ezek közül következzen most néhány.
(Képünkön: A segeti tábor, Forrás: www.nagyhaboru.blog.hu, Juren Mitja gyűjteményéből).
Ezen a frontvonalon zajlottak a híres-hírhedt isonzói csaták, szám szerint tizenkettő. A tizenkét csatából tíz alkalommal az olaszok támadtak, de számbeli fölényük ellenére a céljaikat nem érték el. Jelentősebb területi és stratégiai nyereségre csak a hatodik csatával tettek szert, amikor sikerült elfoglalniuk Görzöt, azaz Goriziát és birtokba venniük a Doberdó-fennsíkot. Éppen 100 éve annak, hogy lezajlott a caporettói áttörés néven ismertté vált utolsó, 12. isonzói csata, amely 1917. október 24. és november 9. között a központi hatalmak nagy sikerét hozta. A német csapatokkal megerősített haderő Tolmintól északra, a Júliai-Alpok déli lábánál fekvő Caporettónál, azaz Kobaridnál áttörte az olasz állásokat. Az olasz védelem napokon belül összeomlott, a katonák fejvesztve menekültek, szökdöstek és adták meg magukat. Cadorna, az olasz csapatok főparancsnoka a nagy veszteségek hatására egészen a Piave folyóig vonta vissza csapatait. A győzelem következtében a Doberdó-fennsík és az Isonzó mindkét partja osztrák–magyar fennhatóság alá került, s a háború hátralevő egy évében birtokolták, ám mivel a front több mint száz kilométerrel nyugatabbra tolódott, e területek korábbi katonai jelentősége megszűnt.
Nemcsak ezen utolsó isonzói csatának, hanem az 1. világháború valamennyi szlovén területen zajlott eseményének állít emléket a Kobaridi Múzeum. Honlapja és kiadványai a magyar látogatók tájékozódását is segítik.
Nemzetközi összefogással jött létre a Béke Ösvénye elnevezésű turisztikai útvonal, amely az egykori Isonzó-front menti területek gazdag történelmi és természeti örökségét köti össze az Alpoktól az Adriáig. A Kluže erődtől kiindulva olyan állomásokon halad keresztül, mint a Zaprikraji Szabadtéri Múzeum, amely a Triglav Nemzeti Park területén található, vagy a segeti tábor, ahol a József főherceg tiszteletére állított emlékmű mellett találjuk a legendás Boroevics Szvetozár isonzói hadseregparancsnok sziklatömbből vájt székét.
Az útvonal számos temetőt is bejár, melyek a legszomorúbb mementói az 1. világháborúnak. Ilyen az olasz csontkamra Kobaridban, a német csontkamra Tolminban, a Solkan osztrák–magyar katonatemetője az Isonzó bal partján, vagy a Sveto, ahol a Magyar Szent Korona Országai Vörös-Kereszt Egylet kórházának volt a temetője. Emellett emlékművek, kavernák, lövészárkok, erődök és további temetők képezik még ezen útvonal részét. A Béke Ösvényének egyik festői állomása, a jávorcai Szentlélek-kápolna lesz majd a magyar és a szlovén történelem összefonódásait bemutató sorozatunk következő állomása.
MCSi Design