kiscim3417
 

Provence és a Camargue Nemzeti Park

Arles
Érezhettük azt a nyüzsgő energiát...
Már a tavalyi toszkánai utazást követően megszületett az ötlet, hogy idén a franciaországi Provence-ba indítunk buszt Lendváról. A kirándulás időpontját pedig egy dologhoz kötöttük: a levendula virágzásához.
Átszelve Szlovéniát és végigutazva az olasz autópályán, Trieszt és Genova között Menton városkánál érkeztünk Franciaországba. Ezerkétszáz kilométer után Aix-en-Provence-ban tettünk városnézést. Provence egykori fővárosa ma gyógyfürdőhely, a művészetek, a kutak és a platánok városa, ahol meglátogattuk a XIII. században épült Saint-Jean-de-Malte templomot, majd betekintést nyertünk a hagyományos vásárairól ismert város életébe. A nap sugarai 35 fokra emelték a hőmérő higanyszálát, azonban még jó egyórás út állt előttünk szálláshelyünkig, Arles városáig. Arles a turisták kedvelt városa Dél-Franciaországban. A Rhone-folyó partján fekvő település 2000 éves történelemmel büszkélkedhet, így nem véletlen, hogy vonzza azokat az utazókat, akik szeretik a festői, romantikus hangulatú kisvárosokat. Az UNESCO Világörökségek sorába tartozó Arles olyan neves művészeket ihletett meg, mint Van Gogh, akinek számos festményén láthatjuk viszont a város egy-egy részletét. Megérkezve a város Ibis szállodájába, jellegzetes helyi étellel vártak bennünket vacsorára. Másnap útra keltünk megkeresni a levendulamezőket és a Luberon Nemzeti Parkban elhelyezkedő Agnels levendulalepárlót, ahol bemutatták az illóolaj kinyerésének folyamatát, az üzem melletti üzletben pedig mindenféle levendulából, illetve annak olajából készült termékeket lehetett vásárolni. Immár 38 fok volt mérhető árnyékban, a csapat azonban a Remoulins város melletti Pont du Gard római kori vízvezetéket tekintette meg. A háromszintű "híd" összesen 49 méter magas, és a Gard folyó völgyén keresztül szállította a vizet Nimes városába. Az eredetileg akvaduktnak nevezett hidat a középkortól a 18. századig közönséges hídként használták. A létesítmény 2000-ben felkerült az UNESCO listájára, azóta évente mintegy 1,4 millió turista látogatja meg.
Mivel az ország déli részét Franciország gyümölcs- és zöldségkertjének nevezik, természetesen szőlőtőkét is láttunk bőven. A délután folyamán az Avignon melletti Chateauneuf du Pape – Vignobles Mayardban, az avignoni fogság alatt itt élő pápák egykori pincéjében kóstoltunk francia borokat. A csentei szőlőtermelők valamennyi tagja főleg a tölgyfahordón kívül beton-tartályokban érlelt vörösborokat kóstolta. Késő délután a gall törzsek által alapított városban látogattuk meg a pápai palotát, a Pont d’Avignon hidat és a Notre-Dame des Doms d'Avignon Katedrálist. 1995 óta a pápai palota Avignon történelmi központjával együtt az UNESCO Világörökség része.
A harmadik nap délelőtt szállásadó városunkba, Arles-ba kalauzolt el az idegenvezető. A városban először a piacot látogattuk meg, ahol a helyi termelők kínálták portékájukat. Természetesen rengeteg volt a gyümölcs, a zöldség, a virág, különböző készételeket kínáltak, az ott árult lenruhák is kiváló minőségűek voltak. Az emberek szeme-szája ámult a sok finomságtól. Nem hiányoztak a finom francia sajtok sem, a fűszerekből kilószám vásároltunk, az árakat inkább a francia keresetekhez mérték. Érezhettük azt a nyüzsgő energiát, amely a mi városainkból hiányzik. A másfél órás piaci séta alatt mindenki feltöltődött pozitív energiával. Természetesen a város római kori maradványait is meglátogattuk. Az ötvenkétezer lakosú városban mindenképpen meg kell nézni az Amfiteátrumot, a Montmajour apátságot, a Saint-Trophime templomot, az Espace van Gogh-ot, a volt arles-i kórházat, ahol festett a világhírű művész, valamint az Ókori színházat. Délután a természetvédelmi területként ismert Camargue Nemzeti Parkba indultunk megnézni a több mint 400 fajtából álló állatvilágot. A 930 km² -en elterülő, a Rhône folyóig terjedő Camargue legnagyobb részét mezőgazdasági termelésre, zöldség-, gyümölcs- és rizstermelésre, valamint állattenyésztésre használják. A Rhône folyó deltája gazdag területet kínál az ott élő lovaknak, gémeknek, sirályoknak, flamigóknak és bikáknak, amelyekkel a nagyobbrészt vértelen bikaviadalokon, a Provence arénáiban találkozhatunk. A zarándokok által nagy számban látogatott Saintes-Maries-de-la-Mer város utcáit a kissé a görögországi Santorinira emlékeztető kékablakos fehér épületek díszítik. A szállodánk irányában megálltunk Nimes-ben, amelyet Franciaország Rómájának is neveznek, köszönhetően az ókorból megmaradt számos műemléknek. A százötvenezer lélekszámú Nimes Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli. A negyedik nap ismét a Földközi-tenger partvidékén vezetett végig útunk egészen az olasz határig, közben azonban Nizza város híres sétányán végighaladva Grasse-ban álltunk meg a Fragonard parfümériában, ahol betekintést nyertünk a híres parfümök alapanyagának elkészítésébe. A Grimaldi család és Grace Kelly által híressé vált, a világ legsűrűbben lakott országába, Monacóba érkeztünk.Az oceánográfiai múzem Monacoban A mindössze 2 négyzetkilométernyi mediterrán városban végigsétáltunk az Oceanográfiai Múzeum melletti arborétumban, majd a nyüzsgő utcákon keresztül elértünk a városállam fő látványosságáig, II. Albert herceg lakóhelyéig, a Grimaldi palotáig. Monacóban 1929 óta rendeznek Formula 1 versenyt. És hogy a gazdag program mellett mi volt a legjobb a kirándulás során? Kétséget kizárva a kirándulók társasága. A hosszú és fárasztó utazás ellenére feledhetetlen élményben volt részünk minden szempontból.
MCSi Design