kiscim3417
 

Muravidéki katonák első világháborús harctéri kitüntetései

foto2 3217Számos muravidéki családban maradtak fenn történetek a nagyapáknak, dédapáknak az első világháborúban végrehajtott harci cselekedeteiről. A harci hőstetteket az Osztrák–Magyar Monarchia hadvezetése különböző módokon honorálta, a legtöbb esetben hadikitüntetéssel, -éremmel. A világháború alatt a Monarchia hadseregében becslések szerint közel 4 millió kitüntetési javaslattételre került sor. (Képünkön egy többszörösen kitüntetett osztrák–magyar katonai egység az isonzói fronton – a fotó tulajdonosa: Skočir (Benkovič) Elizabeta, Hrastnik.)
 
 
Az Osztrák–Magyar Monarchia háborús kitüntetései
 
A mai értelemben vett háborús kitüntetések a 18. század második felében jöttek létre, az első reguláris hadseregek felállításával. Ezek fenntartása, működtetése új típusú katonai érdemrendek és kitüntetések létrehozását igényelte. A Habsburg Birodalom hadseregében a tisztek által elérhető legrangosabb katonai elismerést (Mária Terézia Katonai Rend) 1757-ben hozták létre, míg a legénység számára a hasonló jellegű kitüntetést 1789-ben (Vitézségi Érem). Mindkét kitüntetési forma az első világháborúig, illetve az alatt is megőrizte renoméját. Az isonzói front osztrák–magyar parancsnoka, Svetozar Borojević von Bojna például az isonzói csaták alatt való helytállásáért kapta meg a Mária Terézia Katonai Rendet és mellé a bárói címet. Az említett két kitüntetés mellé a 19. század folyamán további katonai elismeréseket, kitüntetéseket alapítottak: Katonai Érdemkereszt, Katonai Szolgálati Jel, Katonai Érdemérem, Osztrák Császári Vaskorona Rend stb. Egyes kitüntetéseknek több fokozata volt. Így például a Vitézségi Éremnek az első világháború alatt négy fokozata volt: arany, I. és II. osztályú ezüst és bronz. Az első három fokozatú Vitézségi Érmet elnyert katonák havi illetményben is részesültek. Ugyanaz a Vitézségi Érem négyszer volt adományozható.
 
foto1 3217
A dobronaki Bojnec Ferenc huszár az orosz fronton szerzett kitüntetéseivel – a fotó tulajdonosa: Bojnec Pál, Dobronak.
 
 
Muravidéki katonák és harctéri kitüntetéseik
 
Az eddigi kutatásaim szerint legalább 1.691 a Muravidékről (a teljes, tehát a szlovén falvakat is magába foglaló Muravidékről van szó) származó tiszt, altiszt és közlegény kapott legalább egy háborús kitüntetést az első világháborúban. Az 1.691 főt tartalmazó névjegyzék a minimális számot jelenti, a valóságban nagyobb a Muravidékről származó és hadikitüntetésben részesült katonák száma. Levéltári iratokkal, könyvekkel, újságokkal és más dokumentumokkal azonban egyelőre 1.691 főt sikerült beazonosítanom. Elsősorban az Alsólendvai járásra vonatkozó adatok hiányosak. Az 1.691 kitüntetett közül sokan többször is részesültek harctéri kitüntetésben, mint például a kapcai születésű Horváth Ignác (szül. 1892), aki összesen öt különböző kitüntetést kapott. Sőt, az egyiket, a II. Osztályú Ezüst Vitézségi Érmet kétszer nyerte el, így végül is összesen hat hadikitüntetése volt.
 
foto3 3217
A szentlászlói születésű Both József huszár a háborúban szerzett kitüntetéséveivel – a fotó tulajdonosa: Molnár István, Szentlászló.
 
A kutatásaim szerint a Muravidékről származó és az első világégés harctereit megjárt tisztek, altisztek és közlegények 26 különböző kitüntetésben részesültek a háború négy éve során. A kimutatás szerint a muravidékiek a legtöbb esetben a Bronz Vitézségi Érmet érdemelték ki, legalább 1.118-at osztottak ki közöttük. Nagyon sok katona többször is kiérdemelte a Bronz Vitézségi Érmet. Az (alsó)lendvai származású Pojbics Károly vendéglős például háromszor lett kitüntetve az említett éremmel. Pojbics Károly egyébként mint 50 százalékos rokkant szerelt le, ezért a Sebesülési Érmet is megkapta.
A háborúban megsebesült vagy az egészségromlás miatt rokkanttá vált katonák kitüntetésére 1917-ben alapított Sebesülési Érmet a Muravidékről legalább 111 katona kapta meg. Kilenc katona többször is részesült sebesülési éremben, mint például az (alsó)lendvai származású Fritz István (szül. 1894), aki kétszer kapta meg az említett érmet.
A Bronz Vitézségi Érmet a kiosztások száma szerint az 1916 decemberében az új uralkodó, IV. Károly által alapított Károly-csapatkereszt követte. Elnyerésének feltétele az első harcvonalban eltöltött 12 hét volt. A Muravidékről legalább 490 katona nyerte el a Károly-csapatkereszt jelvényt.
Szintén sokan, szám szerint 448-an részesültek kis ezüst, vagy hivatalos nevén II. Osztályú Ezüst Vitézségi Érem kitüntetésben. 37-en közülük kétszer nyerték el az említett érmet. Köztük volt az 1896-ban Csentében született Kepe István ácsmester is, aki a nagykanizsai 20. honvéd gyalogezredben szolgált, és harcolt az orosz és az olasz fronton is. Az említett kitüntetés mellett Kepe István még négy másik kitüntetésben is részesült, comb- és fejsérülése miatt Sebesülési Érmet is kapott.
 
foto4 3217
A csekefai Papp Lajos szanitécként érdemelte ki a Bronz Vitézségi Érmet – a fotó tulajdonosa: Papp Ernő, Csekefa.
 
Az I. Osztályú Ezüst Vitézségi Érmet, vagy közismerten a „nagy ezüstöt” a kutatások eddigi állása szerint 139 muravidéki katonai személy kapta meg, köztük 11-en kétszer. A 11 fő közé tartozott a domonkosfai születésű Lábass Péter (szül. 1895) asztalosmester is. Lábass Péter a 83. császári és királyi gyalogezredhez vonult be. Először az orosz, majd az olasz (isonzói) és végül 1916 őszétől a román harctéren is szolgált. A két I. Osztályú Ezüst Vitézségi Érem mellett még négy másik érmet is kapott hőstetteiért. A petesházi születésű honvéd, Szőke Ferenc katonai dossziéja betekintést ad abba, hogy milyen hősi cselekedetért lehetett kiérdemelni az I. Osztályú Vitézségi Érmet: „Kiválóan vitéz magatartás az ellenség előtt. Az 1917. december hó 31-én a Piave vech. menti állásharcokban kiváló bátor magatartást tanúsított és közben megsebesült.”
 
foto5 3217
Az alsólendvai Toplak József háborús kitüntetései – a fotó tulajdonosa: Muravidéki Múzeum, Muraszombat.
 
 
Arany Vitézségi Éremmel kitüntetett muravidékiek
 
A katonák között az egyik legrangosabb és egyben az egyik legnehezebben megkapható harctéri kitüntetés az Arany Vitézségi Érem volt. Hogy mennyire igaz a fenti állítás, mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Monarchia hadvezetése az első világháború négy éve során csak körülbelül 5.000 Arany Vitézségi Érmet osztott ki. Eddig bizonyítottan két muravidéki, egyébként szlovén származású személy részesült Arany Vitézségi Éremben. Az egyik az 1894-ben Lendvanyíresen (Brezovica) született Huzjan István volt. A Huzjan család később Alsólendvára költözött és a fiatal István itt tanulta ki a lakatos mesterséget. 1913-ban Bécsújhelyre került, a Monarchia legnagyobb repterén szolgált lakatosként. Itt „fedezték fel” és küldték pilótaiskolába, majd az első világháború kitörését követően az orosz frontra került mint harci pilóta. Eleinte felderítő feladatokat látott el, később azonban már a légi harcokban is részt vett. Első légi győzelmét 1915 júniusában aratta egy orosz repülőgép felett. 1916 derekán áthelyezték az isonzói frontra, ahol július 28-án a túlerőben lévő olasz harci repülőgépekkel sikeresen vette fel a harcot. A légi csatáról a Bécsi Hadtörténeti Levéltárban található dokumentum a következőket írja: „Július 28-án délelőtt 8 órakor Fokker gépével két Voisin és két kísérő harci géppel vette fel a harcot. A két harci gép heves géppuskatüzének ellenére egy Voisint 20 méterre megközelítve elkapott, de a harcot feladta, mert két lövéstől megsebesült, közben az ellenséges gép irányváltoztatását (vélhetően zuhanására gondol, K. A.) is látta. Zuhanórepülésben jött 400 méterig és a sérülése ellenére a gépet a repülőtérre hozta és simán letette.” Huzjan István a harc során szerzett sérülése miatt kórházba került, „vigasztalásul” azonban megkapta az Arany Vitézségi Érmet.
A Muravidékről származó másik személy, aki bizonyítottan Arany Vitézségi Éremben részesült az első világháború során, a tótkeresztúri (Križevci) születésű Kücsán Lajos (szül. 1890). A bécsi levéltárban található adatok alapján Kücsán Lajos a 18. Honvéd Gyalogezredben szolgált az orosz fronton. Az első harci kitüntetését (II. Osztályú Ezüst Vitézségi Érem) már 1914. november 26-án megkapta. Ezt követően még kétszer részesült nagy ezüst vagy I. Osztályú Ezüst Vitézségi Éremben és egyszer Bronz Vitézségi Éremben. Az 1916. június 4-én elindított orosz offenzíva során tanúsított bátor és hősi helytállásáért az akkor már szakaszparancsnoki rangban lévő Kücsán Lajos elnyerte az Arany Vitézségi Érmet. Erről a Muraszombat és Vidéke című újság így írt: „Hírt adtunk már lapunkban Kücsán Lajos tótkeresztúri lakos kitüntetéséről, melyet az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartása elismeréséül kapott. A vitéz katona a háború alatt közlegényi sorból tiszthelyettesé lépett elő és már eddig az összes legénységi kitüntetéseket megkapta, most pedig az arany vitézségi éremmel lett kitüntetve.”
Zárásként azonban azt is hangsúlyozni kell, hogy sok esetben a kitüntetési javaslat és vele együtt a kitüntetés egyben veszteségi dokumentum is, hiszen a hősi cselekedet gyakran került a kitüntetésre felterjesztett személy életébe.
 
Dr. Kovács Attila
MCSi Design