kiscim4717
 
 

Ragaszkodás a Szentírás feltétlen tekintélyéhez

reformac44171517. október 31-én függesztette ki Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára 95 pontból álló vitairatát, melyben hitet tett az egyedül a hit általi üdvözülés tana mellett, elítélve a búcsúcédulák árusítását. Ennek emlékére lett ez a nap a reformáció napja, melyet több protestáns egyházban ünnepnapként tartanak számon.
Az iratban szereplő tételeknek rendkívüli hatása volt: futótűzként terjedtek a Német-római Birodalomban és számtalan hívet szereztek maguknak. De mit is jelent a reformáció? A reformátorok, az új irány képviselői azt tanították, hogy az egyén lelke közvetlenül áll szemben Istennel, és nincs kötve semmiféle „látható” egyházhoz. A bűntől az egyént nem egy pap feloldozása vagy külsőleges cselekmények szabadíthatják meg, hanem egyedül maga Isten, akihez önkéntes bűnbánással és felelősségvállalással fordul. A reformáció ebben a tekintetben a lelkiismereti szabadság alapelvét valósította meg. A reformátorok ragaszkodtak a Szentírás feltétlen tekintélyéhez; a reformáció számára ez volt az egyedüli, egyetemes érvényű segédeszköz a kinyilatkoztatott igazság megismeréséhez. A reformáció azzal, hogy elutasított minden olyan elképzelést és intézményt, amelyről a Biblia nem tesz említést, a legkorábbi kereszténység hitét és kultuszát akarta annak eredeti tisztaságában visszaállítani.
Lutherrel szinte egy időben Zwingli Ulrich, majd Kálvin János Svájcban is elindította a reformációt. E mozgalmak tagjait a pápaság túlkapásaival szembeni tiltakozás miatt protestánsoknak nevezték, s a keresztyénségnek ekkor kialakuló nagy ága lett a protestantizmus. A reformáció egyes irányzatainak szétválása a különböző protestáns egyházak, felekezetek kialakulásához, majd megerősödéséhez vezetett. Ezek közül az evangélikus egyház és a református egyház a legismertebbek, melyek vidékünkön is aktív gyülekezettel rendelkeznek.
Magyarországon a 16. században, a török uralom korszakában terjedtek el a reformáció eszméi. Luther nézetei először Habsburg Mária udvarában jelentkeztek, majd az erdélyi szászok között váltak elfogadottá. Noha az országgyűlés fellépett az új tanok ellen, a 16. század végére az ország 80–90 százaléka protestánssá vált. Mivel a reformátorok a nép nyelvén, magyarul prédikáltak és lefordították a Bibliát, tevékenységük nagymértékben hozzájárult az irodalmi nyelv kialakulásához is. A református erdélyi fejedelmek és főurak számos nyomdát és főiskolát alapítottak, amelyek elősegítették a hazai oktatás és művelődés ügyét.
A Muravidéken a kétnyelvű régióban Hodoson, Domonkosfán, Pártosfalván és a lendvai körzetet felölelve Lendván található evangélikus templom és gyülekezet. Szentlászlón pedig a Szlovén Református Keresztyén Egyház tevékenykedik, templomuk a faluban, illetve Szerdahelyen található. E csekély lélekszámú közösség május 21-én a szentlászlói református templom előtt Kálvin-szobrot állított, az elsőt és egyetlent az országban. A bronzból öntött szobor, Kutas László budapesti szobrászművész alkotása a református közösség és eszmeiség jelenlétét hirdeti a faluban.
A Szlovén Református Keresztyén Egyház kedden délelőtt a reformáció 500. évfordulónak alkalmából Szentlászlón ünnepi úrvacsorás istentiszteletet, majd délután Szerdahelyen hálaadó istentiszteletet tartott, amelyen újabb emlékhely került felavatásra, leleplezték az ünnepre készült emléktáblát. Az eseményről bővebben következő számunkban olvashatnak.
MCSi Design