kiscim4917
 
 

Hvala, köszönöm, thank you!

cim suzy4117Három nyelven, szlovénül, magyarul és angolul köszönte meg a jókívánságokat a három kibocsátó-felnevelő-befogadó közösségnek a 80. születésnapját ünneplő Suzanne Király-Moss a Galéria-Múzeum által megrendezett szombati kiállítás-megnyitón. Továbbá a barátoknak és ismerősöknek, nem utolsó sorban családjának, hogy elérhette élete álmát, képzőművész, illetve amerikai–szlovén és lendvai művész lehetett. A művésznő emberi habitusáról, személyiségvonásairól, szikrázóan szellemes humoráról Hajós Ferenc, az életmű művészi vonatkozásairól, a pályaív fontosabb állomásairól Franc Obal művészettörténész szólt.
 
 
Nem csak a művészt, de az embert is köszöntötték
 
Szombaton a Lendvai Zsinagógában kiállítással köszöntötték 80. születésnapja alkalmával Suzanne Király-Moss amerikai származású képzőművészt, aki immár fél évszázada lendvai művésznek vallja magát.
Az est folyamán a zsúfolásig megtelt kiállítóteremben előbb Lázár Beáta, a Galéria-Múzeum igazgatója köszöntötte a művésznőt 80. születésnapján, majd Hajós Ferencnek, Szlovénia egykori magyarországi nagykövetének adta át a szót. Hajós Suzanne barátjaként szólt, hiszen többek nevében ő nem csak a művészt, hanem az embert és jó barátot is köszönteni szerette volna. „Műértőként” csak annyit szeretett volna közölni, hogy amit Suzanne alkot, az magában is csodálatosan szép. Az életrajzi vonatkozásokon túl Hajós az amerikai évek után Amszterdamban, Bécsben, majd Zágrábban kikötő fiatal alkotó esetében az utóbbi állomást hatalmas szerencsének mondta, ahol későbbi férjével, alkotótársával, Király Ferenccel találkozott, aki meg sem állt vele Lendváig. S azóta is együtt, hihetetlen szorgalommal és odaadással építik a 100 éves lendvai képzőművészeti örökséget, folytatva azt a hagyományt, mely mostanra magában is fogalomnak számít. Hajós Ferenc a költőként, restaurátorként is kiváló alkotókészséggel megáldott művésznő „szikrázó” szellemiségét és humorát is kiemelte, nem utolsósorban azt az örömöt, amelyet nemrég Suzy arcán látott a szlovén állampolgárság átvételekor. Ezzel nemcsak valóban lendvai, hanem szlovén(iai) képzőművésszé is vált.
Obal Franc művészettörténész, aki 1974 óta követi nyomon Suzanne Krály-Moss művészi pályáját, az amerikai „előképzés” után a Zágrábi Művészeti Akadémia éveit jelölte meg az egész pályát, az egész életművet meghatározó időszakként, amely a művészeti „perszonalizáció” jegyében az autonóm művészszemélyiség kifejlesztését segítette elő. A harmadik vízválasztó Bécs, ahol a modernizmust, a szecesszióból kinövő hundertwasseri törekvéseket is megismerte. A színekkel és vonalakkal jegyzett útkeresés később a ma is oly jellemző ellipszisben folytatódott, valamiféle „My Way”-törekvéssel összhangban. A 80-as években, a képzőművészeti transzavantgárd idején a képzőművészet is a figuralitáshoz nyúlt vissza, amelyet Suzy is átvett. Az ő akkori akvarelljein a kifejezés abszolút szabadságára figyelhetünk fel, mely tartalmi és strukturális szinten is megjelent. A 90-es években is tovább tudott lépni, grafikáiba kollázselemeket csempészve be, „tapinthatóvá”, s ezáltal még inkább átadhatóvá téve az érzést és a belső élményt. Innen már csak egy lépés választotta el a „kozmikus” élménytől, mely a jelen kiállítás anyagában is kiemelkedő szerepet kap. Az Amerikából hozott szabad szellemiség ezeken a képeken is megjelenik, már-már megszállott „hívőként” ismételgeti az alkotói szabadság és a személyiség jegyében épített út kozmikus igazát.
A megnyitót Köves Sara, a ljubljanai zeneakadémia növendéke tette még fenségesebbé, elmélyítve a két művészeti ág közötti kapcsolatot.
MCSi Design