kiscim4917
 
 

„... micsoda könyvek nyomódnak Alsólendván”

kultsar4717Kedden a Postilla-szobor megkoszorúzásával egybekötött konferencia keretében emlékeztek Kultsár György prédikátorra és a protestantizmus 500. évfordulójára a lendvai Városháza dísztermében.
A konferencia elején Vida Törnar Judit, a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önkormányzati Közösség elnöke és Balažek Anton, Lendva Község polgármestere, a rendezvény szervezői köszöntötték az egybegyűlteket.
Előbbi a konferencia szervezési ötletéről, utóbbi az egykori szellemi áramlat máig ható kisugárzásáról beszélt, mely a 2025. évre tervezett Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerését is segítheti. Ezt többen akarják, mint gondolnánk, mindenütt nagy támogatást élvez az ötlet. Sajnos itthon még mindig vannak szkeptikusok a dolog sikerét illetően – tette hozzá a polgármester.
Erniša Geza, a szlovén evangélikus egyház tiszteletbeli püspöke Luther Márton tanai gyors európai terjedésének okát az „osztálynélküli” kereszténységben, az Isten és az ember közötti, közvetítő nélküli, direkt kapcsolatban jelölte meg. A szlovén evangélikus egyház megalapozója, Primož Trubar „stati in obstati” (fölegyenesedni és megmaradni) jelmondatával pedig az evangélikus tanok és a szlovén nyelv és nemzet megmaradásának összefüggésére utalt. A „Türelmi rendelet” (1781) megjelenéséig azonban a muravidéki evangélikusokra is sok szenvedés várt. Mindezek alapján az „artikuláris” vidékeknek, Nemescsónak és Surdnak nagy szerepe volt abban, hogy olyan óriások születhettek és tevékenykedhettek, mint a bibliafordító Küzmič Štefan. A tiszteletbeli püspök kifejtette: Lendva mindig is befogadó város volt, a nemzetek „fővárosa” és a kultúra fővárosa cím is megilleti.
Zágorec-Csuka Judit könyvtörténész Kultsár: A halálra való készöletről rövid tanóság című első lendvai könyvének megjelenését kivételes eseménynek nevezte, amikor a Bánffyak kedves prédikátoruk műveinek kinyomtatására nyomdászt is hoztak Hoffhalter Rudolf vándornyomdász személyében. Hasonlóképpen a 2007-es évben újranyomtatott hasonmáskiadást is a „nemzeti összetartó erő” megnyilvánulásaként értékelte, hiszen ennek a kiadványnak a megjelenését több anyaországi szervezet támogatta. Zágorec-Csuka Judit azokra a véleményekre is kitért, amelyek Kultsár könyveit kísérték: az egyik a „micsoda könyvek nyomódnak Alsólendván!” rajongó tiszteletet közvetíti.
Harmadikként Viski-Latorné Dögel Edit református lelkipásztor szólt az egybegyűltekhez, tolmácsolva a Vizsolyi Biblia által közvetített reformációs üzenetet. Süč Dejan történész a Hoffhalter-nyomda történetét, a lengyel származású nyomdászcsalád apáról fiúra szálló hagyománya mentén Rafael, majd Rudolf tevékenységét vázolta. Süč kifejtette: Alsólendva kulturális fejlődésében három mérföldkő látszik kiemelkedni. Az egyik Kultsár korához köthető, a másik a 19–20. század fordulója volt, a harmadik a szellemi potenciál összefogásával a kulturális fővárosi cím kapcsán valósulhat meg. Ezért legyünk azon, hogy sikerüljön! – hangsúlyozta Süč Dejan.
MCSi Design