kiscim0818
 

A muravidéki magyarság néptánca közkincs legyen!

neptanc0318Toplak Rudolf és felesége, Alenka 2007-ben a Muravidék Néptáncegyüttes vezetőiként kezdték el a Lendva-vidék néptánc- és népzenei hagyományának összegyűjtését. Az emberek emlékezete, a dalok eléneklése, a táncok bemutatása alapján gazdag anyag gyűlt össze, amelyet Balaskó Enikő dolgozott fel. Tíz évvel később lehetőség adódott rá, hogy ez a kutatómunka folytatódjon, de ezúttal már Goricskóra is szerveztek találkozókat a lakosokkal. A kutatók újra nagy reményekkel fogtak munkához.
– A gyűjtés gondolata a Muravidék Néptáncegyüttes megalakulása után vetődött fel – emlékszik vissza Toplak Rudolf, aki akkor még a néptáncegyüttes vezetője volt, ma pedig a szentlászlói csoportot tanítja. – A vendégszereplések alkalmával fogalmazódott meg bennünk az, hogy a többi fellépőhöz hasonlóan nekünk is lehetne saját csokrunk a vidékünkre jellemző táncokból. Ezt külső szakembereknek is megemlítettük, és Gerlecz László, az együttes akkori művészeti vezetője segített is, útbaigazítást adott arról, miként kell egy ilyen gyűjtést elkezdeni. A legelső találkozót a csentei régi iskolába szerveztük meg, a próbáink helyszínére hívtuk össze azokat az idős embereket, akikről úgy gondoltuk, hogy hasznos adatokkal tudnak szolgálni, ami a néptánc- és a népzenei hagyományokat illeti. Már akkor, az első néhány alkalommal 21 táncot említettek meg, 12–13-at el is tudtak táncolni – emlékezik Toplak Rudolf. Az akkoriban összegyűjtött adatokból a Muravidék Néptáncegyüttesnek két koreográfiája is született. A legismertebb, a „Muravidéki lakodalmas” is például ezeket a Lendva-vidéki táncokat mutatta be.
– Az elsődleges célunk az volt, hogy ezek az értékek fennmaradjanak és hogy visszatanítsuk őket – folytatta Rudolf gondolatmenetét Balaskó Enikő. – Toplak Alenka néhány éve már a dobronaki iskolában is megkezdte a visszatanítást, kis etűdöket készített a gyerekeknek, a vidék táncait és népdalait állítva színpadra. A lendvai iskola Kis Lindau Néptáncegyüttese is foglalkozik Lendva-vidéki táncokkal, és remélhetőleg a táncházakba is bekerülnek rendszeres repertoárként ezek az anyagok. De a Toplak házaspár a szentlászlói néptáncegyüttes szakmai vezetése során is hasonló módon igyekszik beépíteni az összegyűjtött tudást a csoport repertoárjába – mondta.
Mivel azonban a gyűjtés abbamaradt, a Muravidék néptánc- és népzenei hagyományaiban maradtak még fehér foltok. Főként az őrségi rész tartogatott még kérdéseket. – Amikor kijött a lendvai önkormányzat kulturális pályázata, akkor a Lendvai Ifjak Egyesülete jelentkezett rá azzal a céllal, hogy a Lendva-vidéket még egyszer felkutatják – magyarázza Enikő. – Rudi és Alenka magánemberként, Böröndi Róbert a Petőfi Sándor program keretében, én pedig az MMÖNK munkatársaként veszek részt a gyűjtésben. A zenekari költséget az önkormányzat és a Lendvai Magyar Főkonzulátus segítette állni, 2018-ban pedig már a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet. A lendvai ifjak a pályázat alapján hat alkalmat szerveztek meg a Lendva-vidéken, valamint egy alkalom volt Dobronakon. Korábban az volt a probléma a visszatanításban, hogy nem volt az anyaghoz felvett zenénk, de most a Harangláb népzenei együttessel együttműködve sikerült ezt is megoldani – fogalmazott Enikő.
 
 
Az újbóli gyűjtés Goricskóra is kiterjed, a helyiekkel való találkozásokra tehát már a zenészek is kijárnak. Két helyszínen, Domonkosfán és Hodoson már meg is tartották a helyiekkel a találkozót. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy népzeneileg feltáratlan területre tértek, ahol érdemes mélyre ásni. A hétvégén Hodoson szép számban jelentek meg helyiek, hogy hozzájáruljanak a gyűjtés sikeréhez. – Az emberek általában nehezen jönnek el a találkozóra, főleg akkor, ha nehezen járnak vagy betegesek – mondta Rudolf. – De érdekes, hogy amikor már ott vannak, milyen jól tudják érezni magukat. Általában azt mondják, hogy jó volt visszaemlékezni, felidézni a múltat. És akármennyire is fáj a lábuk, felpattannak és eljárják azt a táncot, hogy megmutassák, hogyan ropták akkoriban náluk. Aztán a találkozó végén azt is megkérdezik, hogy mikor lesz a következő alkalom. Az emberek szeretik ezeket az összejöveteleket, és hatalmas hozzájárulás ez részükről a közkincs megőrzéséhez. Persze az volna a tökéletes, ha minden települést külön-külön be tudnánk járni, és aztán az emberekhez is el tudnánk menni, még jobban átrágni a témát.
Rudolf arra is kitért, hogy már most találtak olyan dalokat, táncokat, amiket például Goricskón tejesen másként ismernek, mint a Lendva-vidéken. – Bárhová megyünk, mindig felbukkan új változat. A dalhoz jön még egy versszak, más variációk a szöveg és a dallam között. Hodoson is volt egy-két olyan tánc vagy dallam, ami még a zenészek számára is ismeretlen volt. Pedig Schreiner Jenő és Kovács Péter repertoárja elég nagy. Látszik az is, hogy ezt több dolog befolyásolja, a helyi szokások, a hagyományok és a hit például. Gyönyörűen alakul a dolog – mondta elégedetten a néptáncoktató. – Nagyon együttműködőek voltak az emberek. Pártosfalva és Szentlászló van még hátra, ez utóbbi településtől sokat remélünk, hiszen ott nagyon szépen fennmaradtak a táncok.
– A kutatásainknak ebben a második fázisában a korábbi tapasztalatainkra hagyatkozva az a kérdés is felmerül – veti fel Enikő –, hogy ha ezt a gyűjtést tíz évvel korábban végezzük el ezen a vidéken, akkor más képet kaptunk volna-e? Én azt hiszem, hogy igen. Hiszen akkor még az 1920-as években születettek is megszólalhattak volna, ma meg már az 1930-asokból is csak egy-két ember, ha eljön. Ez az anyag tehát már az újabb kori, az 50–80-as évek tánchagyományát mutatja. Tehát már tényleg az utolsó óra utáni pillanatban vagyunk – fűzte hozzá.
A kutatók a helyiek által bemutatott táncokat, dalokat és az azokhoz kapcsolódó szokásokat, a felelevenített történeteket videóra is rögzítik, illetve jegyzetek készülnek. Idővel az egész feldolgozásra kerül, melynek eredményét szeretnék majd elérhetővé tenni. A cél az, hogy bekerüljön a körforgásba és közkincse legyen a Muravidéknek. A szlovéniai magyarság néptánca többé ne fehér foltként szerepeljen, hanem elérhető legyen másoknak is.
MCSi Design