kiscim2117

 
nyolcorszag2416A Nemzeti Összetartozás Napja kapcsán Sátoraljaújhelyen idén hatodszor került sor a „Nyolc ország, egy nemzet” táborra, melyen az MNMI szervezésében első ízben képviseltette magát a Muravidék is.

tovább

mmonk24162A Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) Tanácsa a június 7-i ülésen a Lendvai Kétnyelvű Középiskola igazgatói posztjára kiírt pályázat megvitatása, valamint az MMÖNK és az alapított Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI) 2015. évi zárszámadásának elfogadása után zártkörben választotta meg új alelnökét Varga Edit személyében.

tovább

goncz2416Azután, hogy az Országgyűlés Nemzetiségi Bizottságának legutóbbi ülésén a koalíciós bizottsági tagok jóformán lesöpörték az asztalról a kisebbség nemzetiségi gazdasági alapra vonatkozó javaslatait, a háttérben megállapodás született a kormánnyal, amely alapján szinte teljes egészében akceptálták volna a nemzetiségi javaslatokat. Sajnos a parlament plenáris ülésén második olvasatban a kormánykoalíció egy része furcsamód a javaslat ellen szavazott, a módosítás mégis támogatást kapott, de a harmadik olvasatban várhatók még meglepetések – tudtuk meg Göncz László nemzetiségi képviselőtől lapzártakor telefonon.

tovább

egyezm23161Egymillió forintos támogatási egyezményt írt alá múlt csütörtökön Pál Attila, a Zala Megyei Közgyűlés elnöke és Horváth Ferenc, a muravidéki magyar közösség elnöke a Bánffy Központban, amelyen a Nemzeti Összetartozás Napjára érkezett vendégek is részt vettek.

tovább

hodos ossze2316A trianoni eseményekre emlékezés és a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából Hodos és Szalafő határán, a 180-as határkőnél közös megemlékezést szervezett a két település önkormányzata pénteken délután. A kultúrműsorban a felvidéki Megmaradásunkért kultúrcsoport trianoni műsorát láthatta a közönség.

tovább

cim23162010-ben a Magyar Országgyűlés a trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. Azóta második alkalommal járt a Muravidéken a Magyar Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága, amelynek tagjai Hrastovecen és a voličinai temetőben is tisztelegtek az áldozatok előtt (képünkön). Az eseménysorozat ünnepi beszédeiből egyértelműen kiviláglott, hogy a fő cél továbbra is a magyarság szülőföldön maradása, az elvándorlás, az asszimiláció megállítása, s ehhez gazdasági lépések is szükségesek. Bővebben a 2–3. oldalon.

tovább

mnmi2216A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (MNMI) Tanácsa május 25-i ülésének fő napirendi pontja az intézet 2015-ös évi zárszámadása volt, melyet végül a tanács két tartózkodás mellett el is fogadott.
Kocon Kepe Lili intézetigazgató felvezetőjében részletesen ismertette a 2015-ös évi programot, amelyet a pénzügyi helyzet ellenére is maradéktalanul sikerült teljesíteni. Csupán néhány vendégszereplést kellett lemondani, de a falusi színjátszás újbóli fellendítésére is jutott támogatás, s az évről évre fellendülőben lévő diákszínjátszás is újabb elemekkel bővült (Botcsinálta Brighella tábor, illetve a Lendvai Teatristák stb.).
Ezért a munkatársaknak és a támogatóknak külön köszönetét fejezte ki. A pályázatokból befolyt összeg mintegy 47 ezer eurót tett ki, ez az összköltségvetésnek mintegy 10 százaléka, a Kulturális Minisztériumtól folyósított összeg mintegy 386 ezer euró, ez a legfőbb támogatási forrás.
A pénzügyi, könyvelési és ellenőrzőbizottsági beszámolók sem állapítottak meg rendellenességet, bár a kintlévőségekben nincs nagyobb változás. A Bánffy Kávézó ügyében továbbra sincs változás, s mivel új üzemeltető nem jelentkezett, valószínű, hogy a megoldás az egy foglalkoztatottal történő üzemeltetés lesz.
A pénzügyi helyzetnél több alkalommal is utaltak a 2012-es megvonásra, s az ebből keletkezett adósságokra, melyeket az intézet azóta is „nyög”.
Vida Törnar Judit, az intézet tanácsának elnöke a zárszóban kifejtette: ő személy szerint különválasztja a beszámoló program- és pénzügyi részét. Az első dicséretet érdemel, a pénzügyi helyzet már korántsem annyira rózsás, ezért erre további akciótervet kellene kidolgozni.
finansz hodos2116A kétnyelvű községek és a községi nemzetiségi önkormányzatok zöme már megállapodott az idei év finanszírozásának megoszlási arányáról, amelyek az eddig megszokottakhoz hasonlóan alakulnak.
Ahogy erről már tájékoztattuk olvasóinkat, több hónapos huzavona után május elején a szlovén kormány hivatalosan is meghozta a kétnyelvű községek, illetve a községi nemzetiségi önkormányzatok finanszírozásáról szóló kormányrendeletet. Hozzátettük azt is, hogy a rendelet igazából semmit sem változtat az eddigi gyakorlathoz képest, a rendeletben ugyanis sem a községek és a nemzetiségi önkormányzatok közötti megoszlási arányról, sem a pénzodaítélési kritériumokról nem esik szó. A községek és a községi magyar önkormányzatok zöme a rendelet elfogadása óta már megállapodott a finanszírozási keret megoszlásáról, illetve aláírták a szerződéseket is.
A lendvai magyar önkormányzat működése már az év elejétől biztosítva volt, ugyanis Lendva Község polgármesterével egy háromhónapos külön szerződést kötöttek a pénzelésről, közben pedig a múlt héten aláírták az egész év finanszírozásáról szóló szerződést is. A megoszlási arány ebben az esetben kétharmad-egyharmad, ami jelen esetben a nemzetiségnek 195.465 euró bevételt jelent, míg a községnek 97.735 eurót.
Car Anna, a dobronaki magyar önkormányzat elnökének nyilatkozata szerint az önkormányzat sürgős ülésen már megszavazta az idei és egyben az eddig érvényben lévő megosztási arányt, amely szerint a 152.200 eurós keret kétharmad-egyharmad arányban kerül felosztásra.
A Moravske Toplice községi magyar önkormányzat Vugrinec Zsuzsa elnök szavai szerint már tavaly megállapodott a községgel a 70:30 százalékos arányban, és a megállapodás érvényben is van, a múlt héten az önkormányzat el is fogadta az évi költségvetést.
Hodoson (képünkön) a megoszlási arány eddig is problémát jelentett, és úgy látszik, a megállapodás még várat magára. Információink szerint június elején próbál a nemzetiségi önkormányzat elnöke és a polgármester dűlőre jutni.
Jakosa Emeriktől, a šalovci községi magyar önkormányzat elnökétől megtudtuk, annak ellenére, hogy volt szó a 70:30-as megoszlási arányról is, a községgel sikerült megállapodni az utóbbi években érvényes 80:20 százalékos arányban, így a 67.100 eurós keretből a magyar önkormányzat 49.360 euróval gazdálkodhat idén, míg a községnek 12.340 ezer euró marad a kétnyelvű ügyvitelre.
A finanszírozás tehát szinte mindenhol belekerült a régi kerékvágásba és az idei működés mindenhol biztosított. Kérdéses azonban már most a jövő évi finanszírozás, amelyről a legjobb lenne mielőbb tárgyalni, megalkotni a finanszírozás már régóta áhított kritériumait – mind a községekben, mind az önkormányzatoknál –, nehogy a magyar önkormányzatok hasonló kálváriát éljenek meg, mint idén. A kritériumokra egyébként a végső cél, vagyis a közvetlen finanszírozás eléréséhez is szükség lesz, ezt pedig, úgy tűnik, már csak az általános nemzetiségi törvény tudná rendezni, amikor egyszer majd elfogadásra kerül...
MCSi Design