kiscim4917
 
 

A külhoni családi vállalkozások programjáról

kulhon1917A Magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága a 2017-es évet a külhoni magyar családi vállalkozások évének nyilvánította és megvalósítására programot hirdetett. Ennek keretében tavaszi Kárpát-medencei körutat tartanak, melynek egyik állomása május 4-én Lendva volt. A lendvai Bánffy Központban szép számban egybegyűlteket Varga Edit, az MMÖNK Tanácsának alelnöke köszöntötte, kiemelve a magyar gazdasági pályázati támogatás jelentőségét, ami mindenképpen hozzásegíthet ahhoz, hogy a magyar nemzetiség tagjai, a fiatalok szülőföldjükön boldogulhassanak.
kulhon1917szilagyiA 2017-es évet a Nemzetpolitikai Államtitkárság a külhoni magyar családi vállalkozások évének nyilvánította, s ennek megvalósítási programját Szilágyi Péter helyettes államtitkár ismertette. Elmondta, hogy a tavalyi fiatal magyar vállalkozók évének sikere és a jó tapasztalatok is serkentően hatottak az idei program beindítására, a külhoni magyar családi vállalkozások megkeresésére, s ez a nemrégiben indult Kárpát-medencei körút célja is: megkeresni őket, információt, tanácsot adni a lehetőségről.
kulhon19172Hasonlóan, mint tavaly, a külhoni magyar családi vállalkozások megsegítésére is egymilliárd forint áll rendelkezésre, amiből 600 millió forint vissza nem térítendő összeget szándékoznak kiosztani fejlesztésre, eszközbeszerzésre.
– Ahogy a Kárpát-medencei fiatal vállalkozókat, úgy a családi vállalkozásokat is adatbázisba rendezzük, megkönnyítve a kapcsolatfelvételt, az információcserét. A működő családi vállalkozásokat jó példaként is fel lehet mutatni – mondta a helyettes államtitkár. A pályázatok júniusban jelennek meg, nyáron szakmai továbbképzésre, ősszel pedig ágazati találkozókra lehet számítani. A tavalyi program keretében a vállalkozók között kutatást is végeztek, amely alapján megállapítható, hogy a vállalkozók leginkább piac- és tőkehiánnyal küszködnek, valamint kedvezőtlen hitel- és támogatási feltételekkel szembesülnek, a Muravidéken pedig mindehhez nehezen lehet magyarul beszélő munkaerőt is találni. A Muravidéken inkább egyéni és mikrovállalatokról lehet beszélni, mint szélesebb értelemben vett családi vállalkozásokról.
Magyarországról Boross Dávid, Tatár Antal és Baki Ádám, családi vállalkozásaikk második generációs tulajdonosai (Oázis Kertészet, Tatár Pékség, illetve Agrocentrum Kft.) osztották meg tapasztalataikat arról, mennyire fontos a generációváltás átgondolt megtervezése (családi alkotmány), a fiatal generációnak az innovációs hozzáállása, a munka és a felelősség átvállalása. Hazai vállalkozási példákkal Hancsik József Dobronakról és Janjič Andželko Pártosfalváról tudtak szolgálni.
 
Janjič Andželko vállalkozó, Pártosfalva:
kulhon1917janjic– Az Elektro in strojne instalacije Kft. tevékenysége a villamossági és gépészeti szolgáltatások területére terjed ki. A céget 1995-ben hoztam létre, jelenleg hárman dolgozunk benne. A nemzetiségi gazdasági pályázati lehetőségekről teljesen véletlenül szereztem tudomást, de mondjuk a tavalyi lehetőségekről pedig egyáltalán nem tudtam. Nekem minden információ jól jön, hiszen bővíteni kívánom a céget, egy új autót szeretnék vásárolni. Piacunk Szlovénia és kis részben Magyarország. A támogatás a kisvállalkozások számára fontos, hiszen tőkehiánnyal küszködünk, sőt a szlovén hitelezés is kedvezőtlen. Mert ugye nálam minden új munkahely nem csak új alkalmazottat és annak a bérét jelenti, hanem – hogy a munkát el tudja végezni – autót és szerszámokat is kell biztosítanom a számára. Ez már induláskor 10 ezer euró. Családi vállalkozás vagyunk, a fiam már öt éve nálam dolgozik, főleg a cégvezetésben segít. A fiammal már megterveztük, hogy rövid időn belül sort kerítünk a cégátadásra – a vállalkozást ő veszi át és folytatja a tevékenységet.
MCSi Design