kiscim4917
 
 

Pozitív visszhangok a pesti konferencián is

delegac4817Múlt pénteken a Magyar Országgyűlésben a nemzetpolitikai Államtitkárság és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet a Magyarország és Szlovénia között 25 évvel ezelőtt megkötött kisebbségvédelmi megállapodás évfordulójának tiszteletére konferenciát szervezett. A konferenciát Kövér László magyar és Milan Brglez szlovén házelnök nyitotta meg.
Az Országház nemrég eredetire felújított Delegációs termében az egybegyűlteket, köztük a két házelnököt, Magyarország szlovéniai és Szlovénia magyarországi nagykövetét, illetve mindazokat, akik az elmúlt negyedszázadban a muravidéki magyarság és a rábavidéki szlovén közösség érdekében tevékenykedtek, Potápi Árpád János nemzetpoltikáért felelős államtitkár köszöntötte. Beszédében megvilágította a kisebbségi egyezmény megszületésének mindkét országra nézve történelmi jelentőségét, illetve méltatta a kiváló kétoldalú kapcsolatokat, amelyek egyik alapja éppen az említett kisebbségi egyezmény.
A köszöntő után a házelnökök megnyitó beszéde következett. Kövér László magyar házelnök hangsúlyozta, a 25 évvel ezelőtt aláírt egyezménnyel szinte beteljesedett a szlovén himnusz záró sorainak fohásza, a „Rabokból szabadokká váltunk és jó szomszédok vagyunk a nap alatt...”, mert negyed évszázad óta a két ország egyetértésben, békességben és kölcsönös tiszteletben él, ami két, a 20. században meggyötört nemzet esetében nem kis teljesítmény. „A kiváló kapcsolatok titka az, hogy mi, magyarok és szlovének megtanultuk a történelemből, hogy az identitás olyan, mint a szabadság, vagyis senkinek sem lesz több belőle, ha elveszi a másét” – mondta a magyar házelnök, majd kifejtette, mind a muravidéki magyarság, mind a rábavidéki szlovén közösség kölcsönösen megkapja a kiemelt figyelmet, támogatást, a pozitív megkülönböztetést, amelynek köszönhetően a kis lélekszám ellenére létezni, tervezni tudnak. A kisebbségvédelem jogi normáinak felvázolásával Kövér László hangsúlyozta, a két ország megmutatta, hogy Közép-Európában is lehet a kisebbséget erőforrásnak és értéknek tekinteni.
Milan Brglez szlovén házelnök a szlovén Alkotmány 64., kisebbségekre vonatkozó cikkelyének felolvasásával kezdte beszédét, majd hangsúlyozta, a ma egyértelműnek tekinthető cikkely negyed évszázaddal ezelőtt szinte forradalminak számított, az autonómiát lélekszámra való tekintet nélkül biztosító megfogalmazásnak hála. Ennek alapján készült a kisebbségi egyezmény is, amellyel mindkét ország elismerte: a kisebbségek nem költséget, hanem hozzáadott értéket jelentenek. „Az egyezmény egyértelműen a kiépített jószomszédi viszonyok alapkövének tekinthető, így a vasfüggöny miatt egymásnak szinte ismeretlen két nép között 25 év alatt gazdag együttműködés született minden téren” – hangsúlyozta Milan Brglez.
A megnyitóbeszédek után Göncz László magyar nemzetiségi képviselő és Kissné Köles Erika nemzetiségi szószóló előadásai következtek. Göncz László kifejtette, az egyezmény megkötésének pillanatában Szlovénia és Magyarország kisebbségvédelme nem volt azonos szinten, de 25 évnyi eredményes és értékes közös út után kimondható, hogy hasonló szintre került, leginkább a regnáló magyar kormány lépéseinek köszönhetően. Kiemelte Hajós Ferenc kisebbségvédelmi szakértő, alkotmányszakértő, volt szlovéniai nagykövet munkáját, amely azt eredményezte, hogy nem csak formális aktus, hanem tartalmi dimenziókkal rendelkező egyezmény született a két ország között. Előadásának záró részében a példaértékű kisebbségvédelmi modell európai szintéren való kihasználását, illetve az úgynevezett kettős identitás jelentőségét hangoztatta.
Hasonlóképpen vélekedett előadásában Kissné Köles Erika nemzetiségi szószóló is, aki méltatta az egyezmény hatását, a kezdetekben lassabb, majd az utóbbi 5–7 évben gyorsabb iramban és jelentős mértékben javuló magyar kisebbségvédelmet.
A folytatásban Horváth Ferenc, az MMÖNK elnöke és Ropos Márton, az Országos Szlovén Önkormányzat elnöke méltatta az egyezményt. Ropos Márton a még mindig releváns egyezményt, az egyezmény alapján eddig 17 alaklommal összeült vegyesbizottság munkáját elemezte, s kifejezte reményét, hogy a bizottság ajánlásait egyre nagyobb hatékonysággal érvényesítik, valósítják meg a kormányok. Ezzel egyetértve Horváth Ferenc is kifejtette, mindenképpen nagy munkát és szép eredményeket ért el a két szomszédos állam, természetesen problémák vannak és lesznek is. Példával élve kifejtette, egy ilyen probléma, hogy az utóbbi évek magyar támogatásait a fővárosi helyeslés ellenére feszülten fogadják a helyi szlovén közegben, az erősödő kisebbségi közösséget azonnal nacionalizmussal bélyegzik meg. „Ezért is fontos az egyes projektek kommunikációja, a két ország közötti kommunikáció” – amely az MMÖNK elnöke szerint szerencsére egymás tiszteletén alapszik. „Az irány mindenképpen jó, nekünk az a feladatunk, hogy közösségeink a megteremtett értékeket a 21. században is értékelni tudják, ehhez pedig a jogi normákat a gyakorlatban is minél inkább meg kell valósítani” – fejezte be beszédét a muravidéki csúcsszervezet elnöke.
A panel zárásaként Varga Péter, a Nemzetpolitikai Államtitkárság stratégiai főreferense a szlovén–magyar kisebbségvédelmi egyezményt nemzetközi kontextusba helyezve kifejtette, az egyezmény a kilencvenes évek elején egyértelműen meghaladta korát, jogi kötőerővel biztosította a kisebbségek jogait. „Úttörő egyezmény volt nemzetközi környezetben, számos új elemet, például a nemzeti identitás védelmét, a pozitív diszkriminációt és a kollektív kisebbségi jogot hozta deklaratív szinten.”
A konferencia záró részében a Kormányközi Kisebbségi Vegyesbizottság társelnökei, Kalmár Ferenc, illetve Gorazd Žmavc nevében Robert Kojc főosztályvezető hangsúlyozták, a vegyesbizottság kiváló munkát végzett az elmúlt 25 évben, és a többször fárasztó és nehéz tárgyalások ellenére mindig sikerült megegyezésre jutni.
MCSi Design