kiscim1618
 

A kukta

Mielőtt a kuktáról, tehát magáról az edényről beszélnénk, mondjunk el néhány adatot a víz forrásáról. Köztudott, hogy a víz 100 Celsius-fokon forr, de ez persze csak az atmoszférikus légnyomásnál, tehát 1 bar légnyomásnál igaz. Ha egy kicsit visszagondolunk iskolás éveinkre, eszünkbe juthat az a tény, hogy a víz forrási hőmérséklete nem állandó, hanem a nyomástól függ. Minél kisebb a nyomás, amely a vízre hat, annál hamarabb, tehát annál alacsonyabb hőmérsékletnél kezd el forrni a víz.
Ez természetesen fordítva is igaz, minél nagyobb a nyomás, annál később azaz magasabb hőmérsékleten kezdődik el a forrás. Így például a Triglav csúcsán, mely 2864 méterrel van a tenger szintje fölött, a levegő ritkasága miatt, a légnyomás már nem 1 bar, hanem csak 0,75, és emiatt a víz sem 100 Celsius-fokon, hanem már 90 fokon elkezd forrni. Ha még magasabbra megyünk, például 8848 méterre, ami a Mount Everest csúcsának a magassága, ott a levegő még ritkább, a légnyomás is már 0,33 barra csökken, és emiatt a víz már 71 Celsius-fokon forrni kezd. Így aztán ha a hegymászók a Mount Everest tetején, hagyományos edényben húslevest szeretnének főzni, az bizony nem sikerülne nekik, hiszen a víz már 71 Celsius-fokon felforrna és elpárologna, a hús megfőzéséhez pedig, mint tudjuk, legalább 100 Celsius-fokra van szükség.
Ha az edényünkben valamilyen módon növelni tudjuk a nyomást, akkor a benne lévő víz nem 100 fokon kezd forrni, hanem magasabb hőmérsékleten. Ez történik a kuktában is. A kukta nem más, mint egy főzés közben hermetikusan lezárt edény, amelyből a vízgőz egy bizonyos nyomásig nem tud elpárologni. Emiatt az edényben nyomás keletkezik és a víz forráspontja is megemelkedik. A kuktában a vízre ható nyomás értéke általában 1,4 és 2 bar között mozog, így emiatt a víz nem 100 Celsius-fokon forr, hanem 110 és 120 fok között. Ez pedig azt jelenti, hogy ételünk sem 100 fokos hőmérsékleten fő, ahogy ez a hagyományos edényben történik, hanem 120 fokon. A 120 fokos vízben főzött étel pedig sokkal hamarabb, vagyis kevesebb energia felhasználásával fő meg. Így például a húsleves, a gulyás, a különböző egytálételek, vagy a bab elkészítésénél a főzési idő akár 60 százalékkal is csökkenhet, ami 50 százalékos energia-megtakarítást jelent a hagyományos edényekhez képest. Ráadásul az ételek íze is koncentráltabb marad, vagyis a gyorsfőző edényben főtt étel zamatosabb a hagyományos lábosban elkészített ételnél. A zárt edénynek köszönhetően a konyhánkban kevesebb lesz a szag és a gőz, megmarad az ételek aromája és tápanyaga, és az ásványi sók vesztesége is jelentősen csökken.
A kuktában létrejött magasabb nyomásnak van még egy nagy előnye. A megnövekedett nyomásnak ugyanis nem csak a víz van kitéve, hanem a benne lévő étel is. Hála ennek, még a legöregebb marhahúst is puhára tudjuk főzni.
Mivel a kuktákban főzés közben 2 bar nyomás alatt 120 Celsius-fokos víz és gőz keveréke van jelen, a védelem érdekében fontos, hogy ezek az edények több biztonsági rendszerrel is el legyenek látva. Az egyik ilyen a fedő zárásának és nyitásának biztonsági rendszere. Ez megakadályozza a már lezárt fedő kinyitását, amíg az edény nyomás alatt van. A biztonságért felel az úgynevezett nyomásszabályozó szelep is. A nyomásszabályozó szelep automatikusan kiengedi a gőzt, ha a belső nyomás túllépné a megengedett határt, még mielőtt a biztonsági szelep működésére szükség lenne. Fontos szerep jut még a nyomásszabályozó szelep beragadásgátlójának, a nyomáscsökkentő rendszernek és természetesen a biztonsági szelepnek vagy szelepeknek is.
Tény, hogy a kukta nagyon hasznos edény, melyben bizonyos ételeket gyorsan és olcsón meg tudunk főzni, de biztonságunk érdekében nagyon fontos, hogy a gyártó által előírt használati utasításokat mindig szigorúan tartsuk be.
MCSi Design