kele
perec1
garas1
62. évfolyam
29. szám
Lendva 
2018. 07. 19.
kiscim2918
 

Fogas kérdések

Új rovatunkban a szájüreggel kapcsolatos témákkal foglalkozunk. Beszélünk majd szájüregünk egészségének fenntartásáról és az ennek elhanyagolásából eredő következményekről. Örömmel várjuk olvasóink visszajelzéseit és esetleges kérdéseiket is.
 
Az egészséges szájüreg
Egyre több ember tisztában van a fogak és az ínyszövet egészségének fontosságával, valamint a szájüreg kóros állapota és bizonyos szisztémás betegségek közötti összefüggéssel.
A fogak részt vesznek a rágás és az ételnyelés folyamatában (egészségesnek kell lenniük és elegendő számban), jelentős szerepet játszanak a beszédnél (ezért fontos a fogak megfelelő helyzete és hogy a már meglévő tömések vagy fogpótlások megfelelően legyenek elkészítve), és végül a fogak egészséges kinézete is fontos, hiszen hozzásegít a pozitív önértékelés és önbizalom kialakulásához.
Az egészséges fogak mellett rendkívül fontos még az íny és a szájüregben található egyéb szövetek egészsége.
A rossz szájhigiénia, a foglepedék és a fogkő képződése okozta leggyakoribb betegségek a káriesz, a periapikális gyulladások (granulóma), ínygyulladás és parodontális betegség, valamint a rossz lehelet.
 
A szájhigiénia
A fogak rendszertelen és/vagy nem megfelelő tisztítása puha foglepedék képződéséhez vezet, amely ideális környezet a baktériumok letelepedéséhez és szaporodásához. Amennyiben a fogakat hosszabb ideig nem tisztítjuk, lepedék képződik, a baktériumok úgynevezett biofilmet alkotnak, majd a lepedék meszesedését és fogkő kialakulását okozzák. A puha és a szilárd foglepedék eltávolítása megakadályozza a káriesz, az ínygyulladás és a parodontális betegségek kialakulását.
A fogakat (legalább) kétszer naponta kell mosni – reggel és este az utolsó étkezés után. A fogmosáshoz puha sörtéjű, sűrű csomózású fogkefét és borsószemnek megfelelő mennyiségű, fluoridos fogkrémet javasolt alkalmazni. A fogselyem és a fogköztisztító mindennapi használata is fontos, hiszen kitisztítják a fogak között azokat a helyeket is, amelyeket a fogkefével nem lehet. A segédeszközök helyes használatáról kérdezzük meg fogorvosunkat, aki egyben professzionális fogtisztítást is végez (fogkőeltávolítás, polírozás, fluorozás a gyerekeknél...).
 
Káriesz
A fog legbelső részét fogbélnek nevezzük (ereket, idegeket és kötőszöveteket tartalmaz). Kívülről a dentin veszi körbe, a fogkoronát fogzománc fedi, a foggyökért pedig fogcement. Az ínyszövet által a fog az állcsontba és a foghúshoz van rögzítve.
A foglepedékben jelenlévő baktériumok képződményeikkel a fogzománc demineralizációját/feloldását okozzák. A demineralizáció kezdetben fehér foltként jelentkezik, majd kezelés nélkül elszíneződött lyukacskákká és lyukakká változik (a folyamat a fogzománcból a dentinbe és egy idő múlva a fogbélre is átterjed).
A fogzománcon jelentkező fehér foltokat megfelelő személyes és professzionális higiéniával, fluoridos fogkrémek és fluoralapú bevonat alkalmazásával el lehet tüntetni, vissza lehet állítani az elsődleges állapotot. A fogszuvasodást a fogorvos eltávolítja és a hiányzó foganyagot (amalgám- vagy kompozit-) töméssel, illetve fogászati helyettesítővel (inlay, onlay, bevonat) pótolja. Ezzel a fognak visszaállítja alapfunkcióját és kinézetét.
Az amalgám- és a kompozittömés között több különbség is van. Az amalgámtömítésnél a fogorvos több foganyagot (egészségeset is) kénytelen eltávolítani, a tömítés pedig a fogban csupán a mechanikai retenció miatt marad meg. Az említett tömések a hátsó fogaknak még mindig megfelelnek, hiszen a megfelelően elkészített amalgámtömés élettartama hosszú, számos embernél pedig a hátsó fogak esetén az esztétika nem játszik fontos szerepet.
A kompozitanyagok előnye, hogy csak a szuvas részek eltávolítását követelik meg, az anyagot a fogba ragasztóval rögzítik és egyúttal esztétikailag is sokkal szebbek. A hátránya, hogy a fogorvos számára az elkészítése technikailag is bonyolultabb és időigényesebb.
MCSi Design