kele
perec1
garas1
65. évfolyam
9. szám
Megjelenés:
2021. 03. 04.
kiscim0921
 

Júniustól tilos a mankoceb használata

mankozeb04212021 júniusától tilos a mankoceb hatóanyagú szerek forgalmazása a EU területén, döntött december végén az Európai Bizottság. A döntés nagy gondot jelenthet a szántóföldi termesztésben, de a szőlészetben is, ahol ez a hatóanyag a peronoszpóra elleni szerek egyik leggyakoribb összetevője.   

Az Európai Unió az utóbbi években számos növényvédőszer-hatóanyagot ítélt kivonásra, és jelenleg is több hatóanyag szerepel azon a listán, amelyek engedélyének a megújítása kérdéses. A hatóanyagok sorsát az évek alatt elvégzett számtalan teszt és az azokból gyűjtött ismeretek határozzák meg. A növényvédő szerek kivonásával a fő cél a környezeti és emberi egészségi kockázatok minimalizálása, ami vitathatatlanul a Föld és lakóinak első számú érdeke. Ám a kép korántsem olyan fekete-fehér, mint amilyennek elsőre tűnik, óriási károkat okozhat, ha a növényvédő szerek fölött túl korán törünk pálcát. Ahhoz, hogy megértsük a helyzet összetettségét, jobban meg kell ismernünk a teljes agrárágazat, azon belül is a növényvédő szerek piacát és működését, valamint az EU értékeit és aktuális céljait.

Abban a teljes ágazat egyetért, hogy az emberi egészségre és a környezetre bizonyítottan és fokozottan ártalmas anyagok használatát nem szabad engedélyezni, az indokolatlanul nagy kockázatot hordozó hatóanyagok visszavonásának létjogosultságát nem lehet megkérdőjelezni. Az új EU-s szemlélet magával hozta, hogy a hatóanyagok kivonásának üteme az agrárszektor számára lekövethetetlenül felgyorsult, veszélybe sodorva ezzel számos ágazati szereplőt. A fejlesztők kétszer is meggondolják, hogy belevágjanak-e új hatóanyagok előállításába, amely akár tíz-tizenkét évet és eurószázmilliókat felemésztő folyamat lehet az alapos vizsgálatok, elemzések és kísérletek miatt. A piac érthetően nem akar ennyi időt, energiát és pénzt ölni valamibe, amiről aztán néhány éven belül kiderülhet, hogy mégsem felel meg a szigorú szempontoknak és ki kell vonni a forgalomból. Tehát az új EU-s gyakorlat minimális kockázatvállalásra sarkallja az ágazatot, és a bizonytalanság miatt sok esetben a nagyon távoli jövőbe tolódik a helyettesítő szerek érkezése.

Termelői szemmel nézve minden egyes kivont hatóanyag egy fegyver elvesztését jelenti a károsítók elleni küzdelemben. A kivonásokkal önmagában még nem lenne baj, ha a kivont hatóanyagok helyett azonnal kellően hatékony és gazdaságos megoldásokat kaphatnánk. De sajnálatos módon nem ez a tendencia, az alternatív technológiák pedig egyelőre csak ritkán tudják megteremteni azt a biztonságot, amely egy termelővállalkozás rentábilis működéséhez szükséges úgy, hogy az előállított termék ára a fogyasztók számára is elfogadható maradjon.

A hatóanyagok kivonásának egyik legdrasztikusabb következménye, hogy vannak olyan növényvédelmi problémák, amelyekre nincs engedélyezett megoldás. Ez a helyzet a mankoceb kivezetésével is: a borászati ágazat nagy része szinte lehetetlen helyzetbe került, hiszen a szer számos olyan új típusú szőlőbetegség ellen véd, amely ellen nincs más hatékony megoldás. További negatív következmény, hogy az engedélyezett készítmények hatásmechanizmusa gyakran azonos, ami a rezisztencia kialakulásának veszélyét rejti magában. A legrosszabb forgatókönyv pedig a fekete vagy a szürke technológiák alkalmazásának elterjedése lenne.

 

 

MCSi Design