kele
perec1
garas1
62. évfolyam
21. szám
Lendva 
2018. 05. 24.
kiscim2118
 

Visszatérőben a cukorrépa

cukorrepa05181A Kooperativa Kristal szövetkezeten keresztül az idén úgy tűnik, hogy megduplázódik a cukorrépa szlovéniai vetésterülete, amely így meghaladja a 200 hektárt. A szövetkezet egy horvátországi feldolgozóval, a verőcei Viro cukorgyárral áll kapcsolatban.
A Kooperativa Kristal szövetkezetben egyesült szlovén cukorrépatermesztők a napokban kezdték el aláírni a termesztési szerződéseket. Az eddigi visszhangok alapján valószínűsíthető, hogy a Muravidéken és a Drávamelléken több mint 200 hektárnyi területen vetnek el hamarosan cukorrépát, ami nagyjából dupla területet és szerződéses termelőt jelent a tavalyihoz képest. A tavalyi évben 35 termelő kötött szerződést az említett szövetkezettel, a földeken nagyjából 4.700 tonna cukorrépa termett. A hektáronkénti átlagos termés 60 tonna lett, míg az átlagos cukorfok 15,2 százalékos. Ez nagyon jó eredménynek számít, különösképpen, ha összehasonlítjuk a cukorkvóták bevezetése, vagyis az ormoži cukorgyár 2007-es bezárása előtti eredményekkel. Akkoriban minden ajánlott agrotechnikai művelet betartása mellett is nagyjából csak 40 tonnás volt a termésátlag. A 60 tonnás átlagtermés még mindig elmarad a cukorrépatermesztés szempontjából kedvezőbb, északabbra eső térség termésátlagaitól, de már megközelíti ezeket, különösképpen ha szem előtt tartjuk az adatot, hogy a legjobb eredményeket elérő termelők hektáronkénti átlageredményei még a 90 tonnát is meghaladták, míg néhány termelő hektáronkénti 30 tonnás átlaga a cukorrépának nem megfelelő, könnyebb, homokos talajnak és az aszálynak tulajdonítható. Az aszálykár ezeken a területeken mellesleg jóval kisebb volt a cukorrépában, mint a kukoricában. Az igencsak jó eredmények a cukorrépától „kipihent” talajoknak, illetve az utóbbi évek igencsak fejlődő vetőmagszelekciójának is tulajdoníthatók.
cukorrepa05182A vetőmagot idén is a horvátországi cukorrépagyár, a verőcei Viro biztosítja, az idén jóval megnövelve a választékot, különböző talajokon és klímaviszonyok mellett jól termő fajtákkal. Ez, valamint a talajelőkészítési és vetési technológiai utasítások következetes betartása még jobb eredményekhez vezethet, habár már jelenleg is jóval többet lehet keresni a cukorrépával, mint a hagyományos szántóföldi növényekkel, a búzával vagy a kukoricával. A verőcei Viro tavaly egy tonna répáért 36 eurót fizetett. A termelők átlagosan bruttó 1.980 euró hektáronkénti jövedelmet értek el, ami a költségek – ezek nem voltak magasabbak, mint a kukoricánál vagy a búzánál – levonása után hektáronkénti legalább 700 euró tiszta jövedelmet jelentett.
Szlovéniában a Kooperativa Kristal szövetkezet a cukorrépatermesztés egyedüli szervezője és egyedüli partnere a verőcei cukorgyárnak. Idén is várják az újabb termelők jelentkezését, ennek egyedüli feltétele pedig az, hogy a termelő az említett szövetkezet tagja legyen, ehhez pedig természetesen be kell fizetni a belépési díjat is. A végső cél az önálló szlovéniai termelés, beleértve egy új cukorgyárat is, ami azonban tekintettel a szükséges beruházás nagyságára csak hosszú távú cél lehet. A szövetkezet azonban már az idei évben megszünteti a tavalyi termesztési év egyik legnagyobb hiányosságát, a megfelelő betakarítógép hiányát, ugyanis a szövetkezet egyik tagja vásárol ilyet. Igaz, a betakarítógép optimális kihasználásához még több cukorrépával bevetett területre lenne szükség, de ha a jövő évben is kétszeresére nő a vetőterület, ez is megvalósul. Erre minden esély megvan, az említett régiókon kívül ugyanis Szlovénia egyéb régióiban is mutatnak már érdeklődést a cukorrépa iránt. Egyes felmérések szerint 2.400 földműves összesen akár 8.500 hektárnyi területről mutatott érdeklődést a termesztés iránt, de ehhez már mindenképpen egy gyáregységre is szükség lenne, ennek költségei pedig 130–140 millió euróra tehetők. Minden releváns szakmai fórum szerint az elmúlt tíz évben egyértelműen kiderült, hogy a szlovén cukorgyár bezárása nagy hiba volt, a cukorrépa ugyanis ma is az egyik leginkább jövedelmező mezőgazdasági kultúra, emellett igencsak hiányzik a szántóföldi vetésforgóból is. Mindez igaz annak ellenére is, hogy az európai cukorpiac az utóbbi években válságban van, és valószínűsíthető a répa felvásárlási árának csökkenése.
MCSi Design