A muravidéki gazdaság mozgatója az export

  • Nyomtatás
  • gazdas2318A Muravidék gazdaságának legfontosabb piaca még mindig Németország és Ausztria, ahova tavaly 11 százalékkal nőtt az export 2016-hoz képest, de növekedett a kivitel az EU más piacaira is. Ennek ellenére a régió még mindig a szlovén lista végén van a hozzáadott érték aránya és a fizetések szerint.  

    Továbbra is jellemző, hogy a muravidéki gazdaság eredményességének meghatározója a külpiaci irányultság. Az Ajpesnek a 2017-es ügyviteli évre vonatkozó beszámolójából kitűnik, hogy az 1.875 cég összesen 2,5 milliárd bevételt termelt (11 százalékos növekedés), tíz százalékkal növekedett az értékesítés a hazai piacon is. A regionális gazdasági mutatók nem tartalmazzák a Muravidéken kívüli székhelyű Sava Turizem, Krka és Lek muravidéki egységeinek gazdálkodási eredményeit.

    A régióban tavaly 17 százalékkal csökkent a tiszta nyereség összértéke, ami részben a cégmérlegek különböző hatásoktól való megtisztításának következménye.

    A régió gazdaságának alakulására lényegében 14 nagy cég hat a legerősebben. Ezek a feldolgozóiparban, az építőiparban és a kereskedelemben tevékenykednek. A tiszta nyereségük összesen 36 millió euró. A Muravidéken a középnagy cégek ötezer dolgozót foglalkoztatnak. A leggyengébben, a legtöbbször veszteségesen a mikrovállalatok gazdálkodtak.

    Kedvező trend, hogy a gazdasági növekedés által a muravidéki cégek tőkéje nőtt, ami stabilitást és biztonságot jelenthet egy újabb válság esetén. A Muravidék azonban még mindig elmarad a szlovén átlagtól az egy dolgozóra eső megtermelt jövedelem (10 százalék), a hozzáadott érték aránya (25 százalék) és a bruttó bérek (12 százalék) területén. A 12 statisztikai régió között az utolsó helyen van.

    Tavaly eredményes évet zártak a magánvállalkozók is, a 12 régió között a muravidékiek a 8. helyen vannak. A 2.690 vállalkozás 239 millió euró bevételt termelt, ebből 33 milliót a külföldi piacon (23 százalékos növekedés), főleg az építőiparban, 39 vállalkozó az EU piacán kívül is. A vállalkozások 2.777 dolgozót foglalkoztattak 1.027 euró átlagfizetés mellett. A szövetkezetek a tavalyi évet is veszteséggel zárták.

    A Muravidék gazdasága (1.246 társaság) 2017-ben 93 millió euró tiszta nyereséget mutatott ki. A nyereség 46 százalékát a feldolgozóipar termelte.

    Veszteséggel 550 társaság gazdálkodott 35 millió euró összegben, ami 47 százalékkal több, mint 2016-ban volt. A veszteség 37,4 százaléka a feldolgozóiparban jelentkezett, de jelentős a kultúrában, a szórakoztató és rekreációs tevékenységben kimutatott veszteség aránya is.

    gazdas kodila2318A gazdálkodási eredmények a Muravidéken már három éve növekvő tendenciát mutatnak, de – ahogy ezt Kodila Janko markišavci vállalkozó, a Kodila Kft. igazgatója megjegyezte – a régiónak bizonyos nehézségekkel szembe kell néznie.

    – Muravidéken még mindig elmaradás észlelhető a fontosabb gazdasági mutatókban. Többet termelünk, de ez nem elég, növelni kell a hozzáadott érték arányát. De ebből a szempontból a statisztika is hiányos, mert nem foglalkozik az Ausztriában dolgozók jövedelmével, az általuk ott megtermelt hozzáadott értékkel. A jövőt illetően a régiónak szüksége van a magasabb hozzáadott értéket termelő cégekre, igényesebb munkahelyekre, ami bevételnöveléssel járna és elindítaná a magasan képzett szakmunkaerő alkalmazását. Jobb munkahelyek, jobb fizetés, nagyobb fogyasztás. Lehet, hogy így meg tudnánk fékezni a fiatal szakképzett munkaerő kivándorlását – kommentálta a helyzetet a Népújságnak Kodila Janko.

    A Muravidéken a szakemberhiány égető és összetett probléma. Egy hazai munkaadó a fizetésre ugyanannyit fordít, mint egy osztrák munkaadó, de a dolgozónak itt kevesebb marad, mint ott; mintegy 170 euróval, ha ezer euró nettó bérről beszélünk. – A fizetési rendszerek összehasonlításából látni, hogy a 600 eurós minimálbérhez nálunk még jár az utaztatási és az étkezési költség térítése, ami 170 eurót tesz ki. A bér ekkor már mintegy 750 euró, a hiányzó 250 euró pedig a munkaidőből ered. Nálunk ez heti 36 óra, Ausztriában 40, ott az uzsonnaidő nem része a munkaidőnek. Valamint nincs uzsonnaköltség– és utaztatási költségtérítés sem, de alacsonyabb a bérek adóterhelése. Nálunk 9,5 euró, odaát 8,5. Ha mindezt figyelembe veszük, akkor az osztrák ezer eurós bérből nem sokkal több marad, mint a mi havi fizetésünkből – mondta még Kodila.

    gazdas mitja2318Bensa Mitja, az Artex Kft. igazgatója a muravidéki, szűkebben a lendvai gazdaság helyzetével kapcsolatosan kifejtette:

    – Lendva előnye, hogy jól megoldott a közúti összeköttetése a nagyobb központokkal, a szomszédos országokkal, de lehet, hogy néhány cégnek még előnyösebb lenne a vasúti összeköttetés. Előnyünk a több nyelv ismerete is. A gazdaságban azonban egyre jobban érzékeljük a szakmunkások hiányát, főleg a gép– és fémiparban, de nem kivétel az építőipar és sok más ágazat sem. Az állam pedig csak tétlenül figyeli a fiatal, képzett munkaerő elvándorlását. A külföldi cégek így egy cent befektetése nélkül is képzett szakmunkásokhoz jutnak – jegyezte meg Bensa.

    A fejlesztést szolgáló gazdasági támogatásokról az Artex Kft. igazgatója így vélekedik: – A gazdasági támogatások – köztük a muravidéki törvény is – nem a legjobb formája a gazdaság fellendítésének. Hasonló a véleményem a dolgozók jutalmazásáról és a fizetésekről is. A jelenlegi béradózási rendszer – egyszerűen fogalmazva – inkább az államot segíti, nem pedig azt, aki termel. S nem értek egyet a külföldi beruházók támogatásával sem, mert bennünket, a hazai befektetőket az állam semmilyen hasonló kedvezménnyel nem segíti.

     

    A muravidéki gazdaság számokban

    – a gazdasági társaságok száma: 1.875

    – a foglalkoztatottak száma: 16.023

    – átlag bruttó fizetés: 1.389 euró

    – bevétel: 2,5 milliárd euró, ebből 979 millió a külföldi piacról

    – hozzáadott érték: 519 millió euró, egy foglalkoztatottra: 32.409 euró

    – nettó nyereség: 58 millió euró

    Az adatok növekedési trendet mutatnak, kivéve a hozzáadott értéket és a nyereséget, ahol csökkenés észlelhető.

    A „leg-leg” cégek a Muravidéken

    – az öt legnagyobb exportáló: Carthago, Arcont, Agrinspe, Farmtech és GMT, a lendvai Varis a 10. helyen van.

    – a legtöbb bevételt termelő: Mol Szlovénia, Carthago, Pomgrad, Elrad international, Arcont, lendvai cég a tíz között nem szerepel.

    – a legnagyobb foglalkoztatók: Carthago, Arcont, Elrad international, Pomgrad és Reflex, lendvai cég a tíz között nem szerepel.

     

    Forrás: Ajpes, 2017