kele
perec1
garas1
62. évfolyam
38. szám
Lendva 
2018. 09. 20.
kiscim3818
 

Borászat, turizmus: fejlesztési stratégia konkrét javaslatokkal

kiraly ludvik23181A lendvai, Lendva-vidéki turizmus fejlesztése elképzelhetetlen a szőlészet, a borászat, a mindkettőt felölelő fejlesztési stratégia, terv nélkül. Ez már legalább három évtizede hiányzik, s ennek szemmel láthatók a negatív hatásai. A területet szívügyének tekinti Király Lajos csentei építőmérnök, borlovag, turizmussal foglalkozó szakember, aki már több ízben megfogalmazott idevonatkozó terveket. Néhány hónapja „A gazdaságot és turizmust fejlesztő stratégia Lendva és Lenti városok dombvidékén” címmel átfogó stratégiát vetett papírra. A szerző segítségével ebből szemezgettünk.

Beszélgetésünket Király Lajos Aleš Gačnik elismert borturisztikai szakember szavaival kezdi: „Sokan még ma is meg vannak győződve arról, hogy mindannyian jól ismerjük a borokat és a szőlőtermesztést, hogy egyáltalán nem kell foglalkoznunk ezzel a területtel. Pont ez az önelégültség vezetett a sikertelenséghez és természetesen következetesen a jövedelemvesztéshez. A borturizmus még mindig nagyon fejletlen Szlovénia északkeleti részén, és mindenekelőtt a Muravidéken csak a kezdeti fázisban van. Ma az osztrák borutaknak több forgalma van, mint a teljes szlovén idegenforgalomnak. A borturizmus minden bizonnyal prioritás a szlovén idegenforgalom tervezésében.” Király Lajos szerint a szakember kijelentése mentén a borturizmus alapegységének vidékünkön a független családi gazdaságnak kell lennie, amely vonzó helyszínnel és megfelelő parkolóval rendelkezik. „A fejlődés zálogjaként Hosszúfalutól Pincéig 4–5 ilyen korszerű egységet kellene először kialakítani. Ezenkívül a már meglévő kilátótornyon kívül rendkívül fontos lenne egy központi borospince, amelyek alapját képezhetnék a fejlődésnek. Egy említett családi egységet a szőlőshegy magyar oldalán, a Nagytenkén is létesíteni kellene. „Egy konkrét példakép és jól megalapozott szervezeti forma a Lendva-hegyi CUK borház, ahol a turisták már megfelelő körülmények között élvezhetik a finom borokat (7–10 fajta bor), házi hústermékeket és egyéb helyi gasztronómiai specialitásokat kóstolhatnak. A borturisztikai egységek közös állattenyésztéssel is rendelkezhetnének, vágathatnának a legközelebbi vágóhídon, majd húsfeldolgozó üzemeket létesíthetnének, amelyek jellemző helyi hentesárukat állítanának elő, valamint közvetlen értékesítéssel is foglalkoznának.”

kiraly ludvik2318Beszélgetőpartnerünk szerint fontos lenne, hogy néhány borturisztikai egység több turista befogadására is képes legyen (akár 120 fő), ha ebédre, vacsorára tudnák fogadni a Vinarium kilátótoronyba érkező turistákat. „Világossá kell válnia számunkra, hogy a dombos határvidék gazdag turisztikai tevékenysége nem valósítható meg, hacsak egyidejűleg nem fejlesztjük a természeti szépségek, a gazdagság és a sokszínűség értékein alapuló gazdaságot.” Ehhez Király Lajos szerint szükséges a közlekedési infrastruktúra átalakítása a lendvai Lipa szálló és a lenti Thermal Balance termálfürdőket összekötő határmenti dombvidéki körzetben (Király Lajos stratégiája még rajzokat is tartalmaz a megvalósításról). A dombvidék figyelmen kívül hagyása véleménye szerint azt jelentené, ellenezzük a gazdasági és turisztikai fejlődést a dombos határvidéken. A valamikor meglévő és mára természetesen felújításra, korszerűsítésre szoruló úthálózatnak fontos szerepe lehetne a helyi jólét és kultúra fejlődésében, továbbá a gazdaság és az idegenforgalom fejlődésében vitathatatlan előnyt jelent, hogy Lendva és Lenti régiói együttműködnek a kitűzött célok megvalósításának érdekében, a fő fejlesztési tengely felépítésében. Mindebben nagyon fontos szerepük lehet a kerékpárutaknak, amelyek előnyt kell hogy élvezzenek más beruházásokkal szemben, ennek ellenére véleménye szerint a dombvidéket kétirányú úttal is össze kellene kötni. A tervezett és ebben a cikkben nem részletezett beruházások megvalósítása ezen a területen új korszakot nyitna, amelyben az idegenforgalom és az üdülés minden formája megindulhatna. Király Lajos tudomása szerint például a Kis-Tenke térségében van egy olajkutatási furat, amelyet még az 1940-es években készített a valamikori MAORT vállalat. Úgy tudja, hogy akkoriban forró vízolajokat szabadítottak ki a kútból. Mivel a fúrás nagyon közel volt az akkori jugoszláv határhoz, a furatot beöntötték. Ezt is egy kiaknázatlan lehetőségnek tartja, akár egy újabb, a térség harmadik gyógyfürdőjének kialakítására. „Az úthálózat átalakítása a Lendvai község dombvidékén mindenképpen létfontosságú az idegenforgalom és a gazdaság minden formájának fejlesztéséhez, mert jelenlegi formájában a sikeres gazdálkodást és turizmust hátráltatja. Meggyőződésem, hogy dombjaink elhanyagolt természeti szépségei és a táj átalakítása nélkül nem lehet elképzelni sikeres jelöltségünket a 2025-ös Európai Kulturális Fővárosa címre, annak ellenére, hogy a kulturális turizmus szintje a megfelelő szinten van, illetve lesz.”
MCSi Design