kele
perec1
garas1
63. évfolyam
29. szám
Megjelenés:
2019. 07. 18.
2919
 

A közös agrárpolitikáról

mmgve2619Múlt csütörtökön a Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete (MMGVE), valamint a Muraszombati Mezőgazdasági és Erdészeti Intézet közös szervezésében, a Nemzeti Agrárkamara (NAK) Zala megyei szervezetének részvételével „KAP 2020 után – határon innen és túl” címen szakmai előadásokat tartottak a lendvai Bánffy Központban.

A szakmai rendezvényen jelenlévőket Balaskó József, az MMGVE elnöke köszöntötte, majd átadta a szót Lendvay Miklósnak, a NAK Zala megyei szervezete elnökének. A szakember vázolta, hogy a 2021–2027-es uniós költségvetési időszakban a kohéziós pénzek erőteljes – várhatóan nagyjából 10 százalékos vagy ennél valamennyivel nagyobb csökkentése mellett – csökkennek a mezőgazdasági és a vidékfejlesztési uniós források is. Az első esetben szinte kizárólag a felzárkózó, úgynevezett „új tagországok” járnak pórul, míg a mezőgazdasági, vidékfejlesztési keretek csökkentése minden tagországra hatással lesz. Az említett keretek csökkentésének fő oka – legalábbis a jelenleg illetékes uniós szakpolitikum szerint – Nagy-Britannia kilépése az unióból, ugyanis az EU egyik legnagyobb, leggazdagabb, legerősebb gazdasága hagyja el az uniót, egy olyan állam, amely nettó befizetőként többet fizetett be a közös uniós költségvetésbe, mint amennyit ebből merített. Hogy mennyi lesz az a kevesebb, az a következő nem egészen két évben, a május végén lezajlott uniós választások utáni „rendeződési” időszakban derül ki.

A javaslat szerint a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés költségvetése nagyjából 5 százalékkal csökkenne, ami konkrétabban – a szintén előadó Režonja Franc, a Muraszombati Mezőgazdasági Intézet igazgatója szerint – Szlovénia esetében azt jelentené, hogy a közvetlen támogatásokra 903 millió euró, míg a vidékfejlesztésre 716 millió euró jutna. Az első területen ez közel 4 százalékos csökkentést, míg a második esetben 15 százalékost jelent.

 

 

A közös agrárpolitikában, vagyis magyarul rövidítve a KAP-ban lesznek egyébként más változások is, ezek általában pozitívnak nevezhetők. A brüsszeli testület a KAP korszerűsítését és egyszerűsítését javasolja, illetve azt, hogy az uniós tagállamoknak biztosítsanak valódi szubszidiaritást és nagyobb rugalmasságot, továbbá növeljék a környezeti és klímapolitikai ambíciókat. A tervezet értelmében a tagországok rugalmasabban dönthetnek majd a források felhasználásáról, ezáltal pedig testreszabott programokat tudnak kidolgozni, amelyek hatékonyabb választ adnak mezőgazdasági termelőik aggályaira. Lehetőség lesz arra is, hogy a KAP-források akár 15 százalékát átcsoportosítsák a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés között annak érdekében, hogy prioritásaik és intézkedéseik finanszírozhatók legyenek. Kiemelték: az uniós agrárpolitikának továbbra is lényeges részét fogják képezni a közvetlen kifizetések, emellett elsőbbséget fog élvezni a kis- és közepes méretű gazdaságok, illetve a fiatal termelők támogatása. A termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések összege 60 ezer euró felett csökkenni fog, a kifizetésekre gazdaságonként 100 ezer eurós felső határ vonatkozik majd. A kis- és közepes gazdaságok nagyobb hektáronkénti támogatásban fognak részesülni. A tagországoknak pedig közvetlen kifizetéseik legalább 2 százalékával a fiatal termelők indulását kell majd segíteniük.

Továbbá az új KAP keretében a mostaninál szigorúbb környezeti és klímapolitikai célkitűzéseket fognak megkövetelni a termelőktől, amelyeket kötelező, illetve ösztönzőkön alapuló intézkedésekkel kívánnak elérni. A közvetlen kifizetéseknek ezen követelmények az előfeltételét fogják képezni. A vidékfejlesztésre szánt tagállami forrásoknak pedig legkevesebb 30 százalékát környezeti és klímapolitikai intézkedésekre kell majd fordítani. A keretköltségvetést és az új szabályokat a tagországok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia és természetesen le kell küzdeni a tagállamok, többek között Magyarország és Szlovénia tiltakozását is. A KAP-ról szóló előadások után Fehér Marika szaktanácsadó a gazdaságok kiegészítő tevékenységeiről mutatott be rövid előadást.

Az előadások után, a rendezvény befejezéseként Balaskó József, az MMGVE elnöke, valamint Németh Kálmán, a Répcelaki Gazdakör elnöke együttműködési megállapodást írt alá.

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben