- Kategória: Horizont
Megjelent: 2017. június 21. Írta: Abraham Klaudia
A Népújság évente meghirdetett kirándulása nem csupán egy kiruccanás, sokkal inkább beszélhetünk hagyományról, ami közelebb hozza a magyar kultúrát, a történelmet és az anyaország természeti, építészei szépségeit, kincseit olvasóinkhoz. Idén sem volt ez másként, hiszen a királyok városa, Székesfehérvár volt fő úti célunk. Itt megtekintettük a belvárost, kiemelten a romkertet és Szent István mauzóleumát, de a Bory vár, az Agárdi Pálinkamanufaktúra és a Pákozdi Emlékhely megtekintése is maradandó élményt nyújtott.
A modern Magyarország születését elősegítő grófra emlékeztek június 6-án Ljubljanában a Balassi Intézet és a Szlovén Tudományos és Művészeti Akadémia (SAZU) Milko Kos Történettudományi Intézete közösen szervezett tudományos szimpóziumán.
December 20-án a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Karának előadótermében emlékeztek az 1956-os magyar forradalom 60. évfordulójára. Az egyetem Történelem Tanszéke, a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, valamint Magyarország Ljubljanai Nagykövetsége előadásokra és kerekasztal-beszélgetésre invitálta az érdeklődőket.
Minden évben két-háromszáz magyar településen, köztük Sárváron tartanak „város bora” választást, s idén a lendvai Huzimec gazdaság sauvignon blanc borát választotta a sárvári zsűri a város 2017-es borának. A díjazott bort a városvezetők gazdasági megbeszélésekre, partneri találkozókra is elviszik a város ajándékaként, de „Sárvár bora” a turisztikai programokon, kiállításokon is meghatározó szerepet kap.
A Szlovén Hegymászók Szövetsége a Lendvai Hegymászók Egyesülete szervezésében szombaton a lendvai színházteremben ünnepélyes keretek között osztotta ki az idei év legrangosabb elismeréseit. Ünnepi beszédet Ružič Jože, a muraszombati Matica egyesület elnöke mondott, a kulturális műsorban pedig a helyi műkedvelők léptek fel.
Kedves gyerekek!
A Csentei Szőlőtermelők Egyesülete idén már második zarándoklatán vett részt, most a horvátországi Máriabesztercén és környékén. A délelőtti órákban az adventi hangulatú zarándokvárosban töltötték az időt: egy pohár melegítő forralt bor után az adventi időszaknak megfelelően díszített kisváros szépségeivel ismerkedtek helyi idegenvezető segítségével.
A Hetés népi táplálkozásában különlegességnek tekinthető a zsír tartósításának és raktározásának egy archaikus módja, a vágottzsír készítése. A vágottzsír készítése a disznóvágás második vagy harmadik napján zajló munkafolyamat volt. Vágottzsírt a disznó legszebb szalonnájából készítettek.
A sziget egyik legvonzóbb tulajdonsága az érintetlensége, és talán a partok szépsége is ebben rejlik. A természet tökéletes rendjét semmi sem zavarja, nem „erőszakolta” meg a tájat a turizmus, nyoma sincs a műstrandok giccses, zajos zsibongásának, nincsenek csúszdák, se jet ski, se fánk, se főtt kukorica. Nyugalom van, ahol valódi értelmet nyer a feltöltődés szó és megtapasztalható az időtlen életérzés.
Egyik kiemelkedő nemzeti értékünk, a pálinka 2013 óta része a Hungarikumok Gyűjteményének. Nagyapáink, szépapáink életében betöltött fontos szerepét mutatja az a mondás is, amely szerint a pálinka kismértékben orvosság, nagymértékben gyógyszer. A pálinka nemzeti kincsünk, a magyarság egyik nemzeti italának számít és erről törvény is rendelkezik, mégpedig a 2008. évi LXXIII. törvény.
A Muraszombati Rendőrkapitányság keddi sajtótájékoztatóján mutatták be annak a 2015 augusztusától folytatott széleskörű nyomozásnak az eredményeit, melyet tiltott kábítószerek előállítása és forgalmazásának gyanúja miatt folytattak.
A rédicsi Lendvai Zoltán vasárnap pappá szentelésének 25. évfordulóján hálaadó szentmiseáldozatot mutatott be a helyi plébániatemplomban, ez alkalomból Šantak Tomislav egykori lendvai plébánossal közösen.
A selmeci diákhagyományokat mindenképpen érdemes kicsit bővebben megismernünk, hiszen napjaink diákszokásai, főként a magyar ballagási hagyományok gyökerei is innen erednek. A selmeci diákhagyományok nemcsak a magyar nemzeti értékek részét képezik, hanem Magyarországon az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékének részévé választották ezeket 2014-ben.
Berlič Andrea Dobronakról származik, ma viszont a Maribor melletti Kungotán él családjával. Mariborban végezte tanulmányait, és férjével, Aleš-sel is ott ismerkedett meg. Két fiuk, Nejc és Nik teszi kerekké az életüket. A munka és a család mellett nincs idő a honvágyra, sok fiatal családhoz hasonlóan Andrea is ezt vallja, de kell mégis egy amolyan láthatatlan köldökzsinór, ami összekapcsolja az elszármazottakat a szülőfalujukkal. Andreának ez a Népújság. Egy összekötő szál a Muravidékkel, amiből értesül a történésekről, követheti az aktuális eseményeket, olvashat az általa ismert emberekről és a számára nagyon fontos magyar kultúráról, illetve nosztalgiázhat.