kele
perec1
garas1
65. évfolyam
16. szám
Megjelenés:
2021. 04. 22.
kiscim1621
 

Muravidéki Magyar Értéktár: a hetési Gergely-járás

Gergely09211A Gergely-járás a 10–12 éves iskolás gyermekek házaló, köszöntő, adománygyűjtő szokása, amely I. (Nagy) Gergely pápa és egyháztanító emléknapjához kapcsolódik, aki az iskolák alapítója, a gregorián éneklés megteremtője.

A Gergely-járás eredete a középkorra nyúlik vissza, amikor a szegény tanulók kéregettek, hogy megteremtsék tanulásuk anyagi alapját. A 16. századtól már tanítóik számára is adományt gyűjtöttek. A szokás a 17. század közepétől az új tanulók iskolába hívogatásával bővült. A reformáció nyomán alakuló iskolákba ugyanis a tanítók toborozták a tanulókat, hiszen a kötelező iskolába járást csak a 19. század végén vezették be.

A Gergely-járás szokása szerte a Kárpát-medencében ismert volt, de a Palócföldön és a Dunántúlon, azon belül is a Lendva-vidéken maradt fenn legtovább.  A Muravidéken a szokást Dobronak környékén, Zsitkócban, Kámaházán és Radamosban sokan ismerték, de valamennyien Göntérházáról eredeztették, ott is gyakorolták a legtovább.

 

Gergely09212

 

A Gergely-járás Göntérházán az 1890-es évektől ismert, ugyanis ekkoriban kezdődött az oktatás a faluban. Az első időkben a hatodik, később a nyolcadik osztályos fiúknak, négy-öt jól éneklőnek a falu tanítója vagy a dobronaki plébános tanította meg a 12 versszakból álló dalt (az ének szövege csaknem szóról szóra egyezik a Kárpát-medence más részein ismerttel). A „Gergü-gyerökök” Göntérházán a 2000-es évekig minden év március 12-én házról házra végigjárták a falut. A fiúknak a kezdetekben csak kalapjuk volt, amit később – a Gergely-járás megszűntéig – több selyemszalaggal díszítettek. A fiúcsoport legjobb hangú énekesének fakardja volt, rászúrva egy jó darab füstölt hasaszalonna. A legmegbízhatóbb fiúnál volt a bugyelláris (buksza, pénztárca). Abba tették a kapott parát, dinárt, pengőt. A kapott pénzt annyi részre osztották, ahányan szerepeltek.

 

Gergely09213

 

A legerősebb fiú vitte a karkosarat, abba rakták az ajándéktojást, amit a kezdetekben a tanítónak adtak. Később a tanítók már nem fogadták el a tojást, ezért annak egy részét eladták. Csak annyit hagytak meg belőle, ami az ebéd készítéséhez a szalonnával együtt kellett. Az ebédet mindig egy fiú édesanyja készítette el. Ebéd után pedig meglátogatták a kámaházi magyar családokat is.

 

 

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA

Szakterület

kulturális örökség

A fellelhetőség helye

Hetés

Értékszint

Muravidéki Magyar Értéktár

A felvétel dátuma

2021. 03. 02.

 

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

A javaslatot készítette

„Muravidéki magyar értékek nyomában”, 2020/2021. tanévi pályázat, II. helyezés – Az 1. Sz. Lendvai KÁI 8. a osztályos, háromfős csapata. Csapattagok: Bači Zsófia, Gabor Ria, Oletič Hana. Mentortanár: Balaskó Valika.

A javaslatot készítette Gergely-járás Göntérházán címmel

„Muravidéki magyar értékek nyomában”, 2020/2021. tanévi pályázat, V. helyezés – A Lendvai KKI háromfős csapata. Csapattagok: Njakaš Noemi, Süč Kristina, Csuka Jennifer. Mentortanár: Dancs Anna.

A javaslatot benyújtotta

1. Sz. Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola,

Lendvai Kétnyelvű Középiskola

 

Indoklás

A Gergely-járás szokása és a hozzá kapcsolódó ének a magyar néphagyomány és népzene igen értékes kincse. Ezt bizonyítja az is, hogy a Göntérházán gyűjtött éneket számos népzenei kiadvány megjelentette, továbbá megtalálható a Magyar Tudományos Akadémia népzenei gyűjteményében is. Emellett 1970-ben az Újvidéki Televízió is felvette a Gergely-járás szokását. A hetési Gergely-járás értékét tovább fokozza, hogy a Nyugat-Dunántúl és a Felföld néhány faluja mellett csak a Lendva-vidék néhány falujában maradt fenn, ezek közül is a legtovább Göntérházán.

 

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő bibliográfia

Adatközlő: dr. Varga József (Verőce/Göntérháza, 1930). Gyűjtő: Oletič Hana. Göntérháza, 2021.

Bodza Klára, Paksa Katalin (2010): Magyar népi énekiskola I. Hagyományok Háza, Budapest. 133.

Gönczi Ferenc (1914): Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Szabó Lipót Könyvnyomdája, Kaposvár. Hasonmás kiadás, 1996. Városi Művelődési Központ, Zalaegerszeg. 238–239.

Halász Albert (1999): Jeles napok, népi ünnepek a Muravidéken. Studio Artis Kiadó – Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva. 137–140.

Horváth Károly (1992): Átimennék a Murán… Lendva környéki népdalok. Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Budapest. 255. MTA népzenei gyűjtemény = a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Folklór Osztályának kéziratos és hangzó népzenei gyűjteménye (ZTI AP 06972k, ZTI Mg 2004 – ZTI AP 7015a–c; ZTI Mg 1996 – ZTI AP 7013a2)

Paksa Katalin (1999): Magyar népzene a Muravidéken. Muratáj. 98/2. Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Lendva. 113.

Paksa Katalin, Németh István (2018): Muravidéki magyar népzene. Hagyományok Háza, Budapest. Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, Lendva. 12. 15. 82–86.

Tátrai Zsuzsanna (1979): Gergely-járás. In: Ortutay Gyula (főszerk.): Magyar néprajzi lexikon. II. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest. 283–284.

Tátrai Zsuzsanna, Karácsony Molnár Erika (1997): Jeles napok, ünnepi szokások. Planétás és Mezőgazda Kiadó, Budapest. 71–76.

Varga Sándor (1977): Gergelyjárás. Naptár. A szlovéniai magyarok szemléje. Pomurska založba, Murska Sobota. 101–109. 

 

 

 

MCSi Design