A koronavírus-járvány (Covid-19) egy éve

  • Nyomtatás
  • covid1021Tavaly március 13-án Szlovéniában a koronavírus-járvány miatt leállt az élet. Az első fertőzöttet március 4-én azonosították – a Muravidéken az első beteget körülbelül egy hétre rá –, s a lendvai általános iskolát az elsők közt zárták be március 12-én. Lezárták az országhatárokat, az üzletekben elfogyott a fertőtlenítő és az élesztő. Ma, egy évre rá, a betegségről többet tudunk, a pánikérzés enyhült, de az éves Covid-zárszámadás rossz: Szlovéniában arányaiban a Muravidéken volt a legtöbb fertőzött (11,4 százalék) és a legtöbb elhunyt (405). 

    „Egy olyan vírusról van szó, amely a legenyhébb tünetekkel járó légúti fertőzéstől egészen a tüdőgyulladással járó és mesterséges lélegeztetést igénylő állapotig sokféle formában kialakulhat. Megjelenésével elkezdődött egy tanulási folyamat, amelybe akarva-akaratlanul minden állampolgárnak be kellett kapcsolódnia: az egészségügyben dolgozóknak azért, mert el kellett látniuk a naponta emelkedő számú beteget, olyan körülmények között, amelyekre az elmúlt évtizedekben nem volt példa. Az idősotthonban dolgozóknak naponta kellett gondoskodniuk idős emberekről, akik nehezen viselték a betegséget, a bezártságot. A családok élettere is nagyban megváltozott, a lakásban volt a munkahely a szülőknek, az iskolapad a diákoknak, a nagyszülőket nem volt szabad látogatni, a társasági élet, a szórakozás és minden más kellemes szabadidős tevékenység a négy fal közé szorult. Természetesen az idő múlásával és a betegek számának sajnálatos növekedésével mind több tudásra, ismeretre is szert tettünk, kiismertük a vírus terjedési módját, a megelőzési módozatokat, amelyek azonban nem sok jót ígértek, mert minden esetben korlátozó intézkedéseken, házi elkülönítésen, betegség miatti izoláción, a mindennapi életben a maszkhordáson, távolságtartáson alapultak, amelyeket, lássuk be, mind nehezebben viselünk” – összegzi az évet nem csak szigorúan egészégügyi szempontból dr. Petrás Teodóra, a Közegészségügyi Nemzeti Intézet (NIJZ) muraszombati egységének epidemiológusa, kétségkívül az egyik leginkább beavatott muravidéki szakember.

     

    covid muster2

     

    Szlovénia az első hullámban viszonylag szigorú intézkedésekkel – távoktatás minden szinten, távmunka, szolgáltatások szünetelése, községi területi korlátozás, esti kijárási tilalom… – szinte teljesen gátat szabott a vírus terjedésének, és 80 nap után, 2020. május 31-én, amikor az országban a fertőzöttek napi száma tíz alá esett, hivatalosan is bejelentette a járvány végét. Majd július közepén újabb Covid-fertőzött halt meg, s októberben már több mint 10 ezer fertőzöttet jegyzett a járványügyi statisztika. A kormány ennek tükrében október 19-én ismét bevezette a járványhelyzetet. A második hullám sokkal súlyosabban érintette az országot, a szakemberek szerint azért is, mert az első hullám eredményes korlátozása után a társadalmon olyan érzés lett úrrá, hogy a járvány valójában nem is annyira borzasztó és tudjuk kezelni. Most, illetve a második hullámban ennek az árát fizettük: a szigorú intézkedések ellenére a fertőzések száma több hónapig növekedett, sőt olyan magasságba ugrott, hogy az epidemiológusok nem tudták már hatékonyan követni a kontaktusokat.

    2020 decemberben a nyilvántartott fertőzöttek száma átlépte a 100 ezret, de a becslések szerint a reális szám ennek négyszerese volt. A kórházakban mintegy ezer Covid-beteget kezeltek, az intenzív osztályokon több mint százat (március elején ezek az adatok, valamivel több mint 500 kórházi beteg, közülük 85 az intenzíven). A Covid-év további számokban kifejezve: egy év alatt 190.300 fertőzött, több mint 4.100 elhunyt, akiknek közel fele idősotthonokban élt. S mint már írtuk, a fertőzések és az elhalálozások száma a Muravidéken volt a legmagasabb.

     

     

    A tömeges tesztelések december elején kezdődtek, majd hamarosan érkeztek az ingyenes gyorstesztek is, melyek alkalmazásával januárban a járvány enyhülni kezdett. Most a vakcinálási időszakba értünk. „A végleges megoldást a védőoltás hozhatja meg: a hatékony, elegendő mennyiségben és mindenki számára elérhető védőoltás” – vallja dr. Petrás Teodóra, s mindjárt hozzáfűzi a legfontosabb kérdést is, amire sajnos még nincs válasz: meddig tart még a testi és lelki egészségünket is megterhelő járvány?

    Az elmúlt év természetesen sokkal több volt a vázolt járványügyi folyamatnál, rengeteg változást hozott életünk szinte minden területén. Új mozzanatok tanúi vagyunk nem csak az egészségügyben, hanem a politikában, a gazdaságban, az oktatásban, a szórakoztatóiparban, a turizmusban vagy a szolidaritás és társadalmi felelősség terén – és még sorolhatnánk. Ezúttal az egészségügy mellett a két legjobban sújtott szféra, a (kis)gazdaság és az oktatás helyi képviselőit kérdeztük még.  

     

     

    Egyik vakcina sem vált ki megbetegedést

    Dr. Petrás Teodóra, a Közegészségügyi Nemzeti Intézet muraszombati egységének epidemiológusa:

    covid petras 1021– A vakcinák egy egészen új technológián alapulnak, amelynek a lényege, hogy élő koronavírus (SARS-CoV-2) nem kerül a szervezetbe, így megbetegedést egyik sem vált ki. A vírus fehérjéivel való találkozás azonban képessé teszi a szervezetünket arra, hogy védekezni tudjon egy esetleges fertőzéssel szemben. Ezek közé tartoznak a Pfizer/Biontech és a Moderna oltóanyagai. Szlovéniában elérhető az AstraZeneca oltóanyaga is, amely egy (az adenovírusok családjába tartozó) másik vírust tartalmaz, amelyet úgy módosítottak, hogy magába foglalja a SARS-CoV-2 egyik fehérjéje előállításához szükséges gént. Az oltóanyag nem tartalmazza magát a vírust, ezért nem képes Covid19-et okozni. Jelenleg a legnagyobb gondot az jelenti, hogy nem áll rendelkezésre elegendő oltóanyag, így el fog tartani még egy ideig, hogy sikerüljön annyi embert beoltani, hogy ezzel megakadályozzuk nemcsak a vírus terjedését, de azt is, hogy újabb vírusváltozatok jelenjenek meg. Ezért türelmesnek kell lennünk. Bár már nagyon nehezünkre esik, továbbra is be kell tartanunk a védőintézkedéseket, és amint lehetőségünk nyílik, oltassuk be magunkat.

     

    A mozgás terén van a legnagyobb hiányosság

    Horvat Iris, az 1. Sz. Lendvai KÁI szociális pedagógusa:

    covid iris1021– Véleményen szerint, melyet osztanak azok a tanulók is, akikkel beszélgettem, a távoktatás idején a legnagyobb gondot az jelentette, hogy nem volt közeli kapcsolatuk a barátaikkal. Az oktatást az iskola részéről jól megszerveztük, de mégis úgy értékeljük, hogy az élő magyarázatot nehéz helyettesíteni, még akkor is, ha a tanulóink együttműködtek és segítettek egymásnak. Elsősorban az a tapasztalatunk, hogy a mozgás terén a legnagyobb a hiányosságuk, hiszen többen bevallották, hogy a távoktatás alatt egyszerűen ellustultak. A kényelmesebb munkaütem arra is hatott, hogy tapasztaltak néhány „rést” a tudásuk terén, amelyeket majd „be kell tömniük”. Most a legnagyobb kihívás a régi ütembe való visszatérés és a tanulási kedv felgyorsítása. A fiatalok általában gyorsabban alkalmazkodnak és könnyebben elfogadják a változásokat – bármilyenek is ezek, ezért remélem, hogy életük e szakaszát is csak egy új tapasztalatnak veszik, amiből csak a legjobbakat fogják leszűrni. Mi, felnőttek viszont azok vagyunk, akik ebben a helyes példánkkal segíthetünk nekik a legjobban.

     

    Nem lesz egyszerű az újrakezdés

    Koren Marjan, a lendvai kisipari kamara elnöke:

    covid koren1021– Rendkívüli évet tudunk magunk mögött, és most is leginkább a személyes szolgáltatások leállítása nehezíti helyzetet. Emellett káoszt okozott az intézkedések gyors változása és nem egyértelmű tolmácsolása, valamint a támogatások feltételeinek módosulása egyik napról a másikra. Eltolódtak a gazdasági károkat enyhítő kormánycsomagokban szavatolt kifizetések, támogatások, ami számos tagunkat nehéz helyzetbe sodorta. Aztán máig nem esett szó a jövedelemkiesés pótlásáról, a nyaralási pótlék sorsáról… Szerintünk több intézkedés életszerűtlen és nem is logikus. Nem lesz egyszerű az újrakezdés, főleg a turizmusban, a vendéglátóiparban, ahol gond lesz a személyzet biztosítása, hiszen például nagyon sok felszolgáló, szakács más iparágban vállalt munkát. Nyilván a jobb kereset miatt is, mint amilyent a várakozási pótlék tesz ki. Gondban vannak az építőipari kisiparosok is, hiszen a korlátozások miatt nem végezhetnek munkát a lakosság számára. Nem kevés megpróbáltatás elé nézünk tehát idén akkor is, ha indulhatnak a tevékenységek. (SNK)