kele
perec1
garas1
65. évfolyam
30. szám
Megjelenés:
2021. 07. 29.
kiscim3021
 

1921 júliusa: kánikula és politikai feszültségek

goncz2721A Vid-napi alkotmány hatása, eltérő vélemények a muravidéki szlovén nyelvjárásról

Száz esztendeje, 1921 júliusában – a mostanihoz hasonlóan – pokoli meleg volt a Muravidéken, emellett – a Strausz fivérek által írt és kéziratban maradt történelmi áttekintő szerint – június 5-e után két hónapig nem esett eső a Lendva-vidéken. A szárazság és a nagy meleg az állattenyésztésre rendkívül negatív hatással volt, mivel a gazdák kevés szénát tudtak előállítani (vásárolni is nagyon drágán lehetett), ezért az átlagosnál jóval nagyobb arányban kényszerültek kedvezőtlen áron megválni a szarvasmarha-állomány bizonyos részétől. A gabonatermés minősége azonban kiváló volt.

 

Képünkön: Tömeg a munkaügyi közvetítést végző állami intézmény muraszombati kirendeltségénél az 1920-as években. Forrás: Pokrajinski muzej Murska Sobota – Muraszombati Területi Múzeum.

 

Akkoriban nem csupán az időjárási viszonyok voltak extrémek, politikai színtéren is forrt a Muravidék. Június 28-án fogadta el a jugoszláv képviselőház az új, úgynevezett Vid-napi alkotmányt. A fiatal délszláv állam legfontosabb dokumentumát a képviselők felénél csak néhány szavazattal többen támogatták. A támogatók között voltak a többségében szerbekből összetevődő radikálisok és demokraták, valamint a szlovén liberálisok és még néhány kisebb képviselőcsoport, a többiek, köztük a szlovén Néppárt képviselői azonban – tiltakozásuk és ellenvéleményük jeléül – nem vettek részt a szavazáson. A Néppárt égisze alatt megválasztott Klekl Jožef erőteljes kormányellenes hangulatot keltett a Muravidéken, aminek a középpontjában a kisember napi gondjainak hangoztatása mellett a szlovén autonómia, valamint a Muravidék vármegye rangú státuszának a követelése volt. Emellett a Mura menti régióban több más kérdés is kiéleződött. Az új alkotmány rendelkezései értelmében megszüntetett, valamint regionális főhatósággá átalakított tartományi kormány 1921. július 15-én két fontos kérdésben kérte a muravidéki főszolgabíró véleményét, melyeket a Jugoszláv Demokrata Párt májusi muraszombati szervezete alakuló nagygyűlésén fogalmaztak meg, majd később követelésként a tartományi kormány elnökségének közvetítettek. Javasolták, hogy valamennyi hivatalos iratot és egyéb közleményt muravidéki szlovén nyelvjárásban is tegyenek közzé, mert „a muravidéki lakosság nem érti a hivatalos szlovén nyelvet”. Emellett hazai (muravidéki) hivatalnokok alkalmazását javasolták. Lipovšek főszolgabíró július 26-ai levelében azt válaszolta a tartományi vezetőknek, hogy a hivatala minden közleményt érthető szlovén nyelven tesz közzé, a legfontosabb dokumentumokat pedig muravidéki szlovén nyelvjárásban is megjelentetik. A főszolgabíró állította, hogy a muravidéki polgárok részéről nem (vagy csupán elvétve) vetődött fel szövegértelmezési probléma, ezért szerinte a demokrata párt javaslata hiteltelen és tendenciózus volt. Hangsúlyozta, hogy amennyiben minden iratot muravidéki szlovén nyelvjárásban tennének közzé, „félig képzett helyi személyeket kellene alkalmazni, akik aztán tényleg félreértéseket idéznének elő”. Másrészt amennyiben a javaslatnak eleget tennének, a helyi tanítóság és papság azonnal a felekezeti és állami iskolákban is a muravidéki szlovén nyelvjárást követelné tanítási nyelvnek. A másik javaslat, amit a tartományi kormány Lipovšek főszolgabírónak közvetített, arra vonatkozott, hogy azokat a tanítókat, akik magyar érzelmű ténykedésükkel bizonytalanságot okoztak a lakosság körében, el kell távolítani. Velük együtt a többi „magyar agitátor” eltávolítását is követelték, mert szerintük – különösen addig, amíg a határ nem lesz végérvényesen megjelölve – nem lehet nyugodt légkört biztosítani a lakosság körében. Ezzel Lipovšek főszolgabíró is egyetértett, és javasolta, hogy azokat a tanítókat, akik nem képesek sikeres vizsgát tenni szlovén nyelvismeretből, a magyar kormány rendelkezésére lenne célszerű felajánlani, a többi helyi tanítót pedig legalább két évre szlovéniai iskolákba javasolta áthelyezni, ahol szerinte nyelvi jártasságot szerezhettek volna.

 

Kommunistaellenes fellépések és egyéb politikai küzdelmek

Részben a kommunisták különböző terrorcselekményekben és más atrocitásokban bizonyított szerepvállalása miatt az állami hatóság 1921 nyarán kommunistaellenes lépéseket tett: megszüntették a kommunista párt országgyűlési mandátumait, majd augusztus elején magát a pártot is betiltották. A tartományi kormány megrendelésére 1921 júliusának utolsó napjaiban a muravidéki szolgabíróság is házkutatást végeztetett a csendőrséggel azoknál a személyeknél, akik 1919-ben feltehetően együttműködhettek a magyar Tanácsköztársaság szerveivel, a Vörös Hadsereggel és a Vörös Őrséggel, illetve már a jugoszláv érában a szerveződő kommunista párt holdudvarába kerültek. Július 28-a és 31-e között összesen 193 személynél volt házkutatás a Muravidéken (a magyarok lakta települések többségében is), „vétkesnek” azonban csak Csernyjavics Sándort találták. Mindezek mellett Sever Božidar alsólendvai polgármester eltávolítása is – amiről a múlt hónapban írtunk – borzolta még a kedélyeket. Klekl képviselő olyan kérdést intézett a belügyminiszterhez, hogy Sever elbocsátását a tartományi kormány miért nem merte nyilvánosan aláírni. A Muravidék többségében római katolikus lakossága, élén Klekl Jožeffel, nehezen tűrte a hatalmon lévő „liberális” pártok törekvéseit, akiknek egyik „tömegbázisa” a fiatalabb korosztályt felkaroló Sokol-szervezet volt. Akárcsak az Orel-szervezetek a „katolikus” oldalon, a Sokolok is elsősorban testnevelési és kulturális feladatokra voltak feljogosítva, azonban – de facto – a szervezetek a politikai színtéren is tényezővé váltak. Muraszombatban július 10-én nagyszabású Sokol-rendezvényre került sor, melyet a hatósági szervek és a közintézmények is propagáltak, ami szembeütő volt Klekl és támogatói számára. Felvetették, hogy a törvény szerint semleges állami intézményeket használtak fel a toborzásnál. Az alsólendvai Sokol-szervezet tagjainak a muraszombati programra szállítása céljából elkobozták az Esterházy-uradalom két szekerét, de mivel az nem volt elegendő, a beteg uradalmi igazgató, Raffensberger személyes tulajdonában lévő szekeret is elvitték. Július 26-án vált hatályossá a trianoni békeszerződés, aminek következményeként megkezdődhetett a határmegállapító bizottságok konkrét tevékenysége, amire a Muravidéken mindkét érintett oldalon nagyon vártak (nyilván nem azonos reményekkel). Augusztusban valójában munkához látott az illetékes nemzetközi bizottság. Mivel gyakori volt akkoriban az illegális határátlépés, a belügyi hatóság felhívást intézett a muravidéki lakossághoz, hogy csak rendőrségi engedéllyel és fényképpel ellátott legitimációval engedélyezett a szomszédos államba belépni. Ellenkező esetben 3–6 hónapig tartó börtön következhetett.

 

Munkásbörze, közlekedés, oktatási nehézségek

Július 13-án megindult az autóbuszforgalom az Alsólendva–Cserencsóc–Belatinc–Muraszombat–Radány útvonalon. A ljubljanai társaság által működtetett járművek az indulástól a végállomásig 2 óra és 15 perc alatt tették meg az utat. Azokban a napokban felröppent az a hír is, hogy Klekl javaslatára a belgrádi közlekedési minisztérium rövid időre engedélyezte Muraszombat–Hodos és Alsólendva–Rédics között a vasúti forgalmat. Július végére minden erre vonatkozó előkészület megtörtént, a hidakat is felújították.

Az állami munkaközvetítő muraszombati kirendeltségét 1921 januárjától július 10-ig 5.527 érdeklődő kereste meg. Közülük valamivel több volt a munkát igénylők száma (2.831 fő), mint a munkást keresőké. Fontos adat az is, hogy 1.171 esetben az említett intézmény sikeresen közvetített. Végezetül megemlítjük, hogy a nyár közepén komoly problémaként vetődött fel az alsólendvai iskolák helyiséggondja. Mivel két évvel a tájegységnek a délszláv államhoz kerülése után a három elemi iskolát – a római katolikust, az evangélikust és a zsidó iskolát – még a katonaság elhelyezésére használták, továbbra is kérdésessé vált az oktatás megszervezése. Az előző tanévben úgy hidalták át a problémát, hogy a polgári iskolába szorították be a tanulók bizonyos részét (sokan feltehetően nem jártak iskolába). Az új tanév előtt az érintettek nyomást gyakoroltak az oktatási főhatóságra, hogy találjon megoldást a mintegy 500 főnyi alsólendvai és hármasmalmi iskolakötelezett tanuló részére, mégpedig úgy, hogy a katonaságot más épületekbe helyezzék át.

                                                                                                     

 

MCSi Design