kele
perec1
garas1
63. évfolyam
24. szám
Megjelenés:
2019. 06. 13.
kiscim2419
 

Magyar Értékek Tárháza: a selmeci diákhagyományok

ertekeink25161A selmeci diákhagyományokat mindenképpen érdemes kicsit bővebben megismernünk, hiszen napjaink diákszokásai, főként a magyar ballagási hagyományok gyökerei is innen erednek. A selmeci diákhagyományok nemcsak a magyar nemzeti értékek részét képezik, hanem Magyarországon az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékének részévé választották ezeket 2014-ben.
 
Selmecbánya, Erdészeti és Bányászati Akadémia. Képeslap, 1900 körül.
 
A selmeci diákhagyományok eredete a III. Károly által 1735-ben Selmecbányán alapított Bergschola, azaz a bányászati-kohászati iskola hallgatóihoz kötődik. Az 1735-ben alapított Bányatisztképző Iskolát Mária Terézia 1762-ben akadémiai rangra emelte, ez volt Európa első bányászati akadémiája. A főiskola az I. világháború után, 1919-ben, miután a felvidéki Selmecbánya a megalakuló Csehszlovákiához került, Sopronba települt át. A hagyományok később, a főiskola soproni évtizedei alatt kibővültek soproni elemekkel is. Így együtt képezik a selmeci-soproni diákhagyományok körét, amelyet a selmecbányai kötődésű felsőoktatási intézményekben a mai napig ápolnak, így például a Miskolci Egyetemen, a Nyugat-magyarországi Egyetemen Sopronban, de Dunaújváros és Székesfehérvár felsőoktatási intézményeiben is. A diákhagyományok összekovácsolnak és bensőséges kapcsolatot teremtenek a felsőbb évesek és fiatalabb társaik között.
A selmeci diákhagyományok eredete a középkorban alapított egyetemek diákéletéhez köthető, és bennük a céhek szokásainak egy része is fellelhető. Ezek azon a fontos elven alapulnak, hogy az idősebbnek jár a nagyobb tisztelet. A hagyományokat az önként szerveződött diákcsoportok ápolták. A hagyományok fontos része többek között a különleges egyenruha viselete. Az egyetemre frissen bekerülő hallgatókat pogánynak nevezik, az úgynevezett balekoktatáson és balekkeresztelésen átesetteket baleknek, a másodéves hallgatókat kohlenbrennernek, a legalább harmadik éve az egyetemen tanuló, a selmeci hagyományok szellemében megkeresztelkedett hallgatókat firmának. A firmákat már megilletik bizonyos előjogok, például a kari egyenruha viselése.
 
ertekeink25162Selmecbánya, bányászati palota és laboratórium. Képeslap, 1900 körül.
 
A hagyományok ápolásának fontos részét képezik a szakestélyek, amelyek kötött menetű, többnyire tréfás hangnemben zajló összejövetelek, ahol a szaknak megfelelő „szent italt”, sört vagy bort és zsíros kenyeret szolgálnak fel, s a szakestélyhez legtöbbször külön kupa készül porcelánból. Aki tanulmányai végeztével elhagyja a campus területét, filiszterré válik. Talán az egyik legismertebb selmeci diákhagyomány a valétálás, az egyetemtől való búcsúzás szokása. A valétálás kifejezés a latin eredetű „Valete!” szóból származik, mely „Éljetek boldogul!” jelentéssel bír. A „Valete!” egy útra bocsátó áldás az Alma Mater részéről. A valétálás része a „szalamander”, amelynek során a végzősök bányászlámpákkal és fáklyákkal énekelve vonulnak végig a belvárosban, mintegy elbúcsúzva az Alma Maternek helyt adó várostól. A magyarországi ballagások mind-mind a selmecbányai valétálásra vezethetők vissza. A valétálás után az öreg firmát a balekjai kivitték az egyik selmeci városkapuhoz és kirugdalták a városból. Ezzel jelképezték, hogy akadémiai pályafutása véget ért. Sopronban ezt az aktust a Tűztoronynál hajtják végre.
A selmeci diákhagyományok esetében a külsőségeken túl azonban sokkal fontosabb az a belső tartalom, amelynek legfőbb jellemzői a vidámság, a barátság, a közösségtudat, a hivatásszeretet és a hazaszeretet. Ez a szellemiség még most is példaértékű lehet modern, értékválsággal küszködő világunkban.
MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben