kele
perec1
garas1
65. évfolyam
38. szám
Megjelenés:
2021. 09. 23.
kiscim3821
 

SLO30: A hosszúfalui határátkelő védelme

indep28211A szlovén önállósulásról szóló sorozatunk jelen részében a Lendva Község területén egyértelműen legfontosabb történést világítjuk meg: a hosszúfalui határátkelőért folyó küzdelmeket, amelyekkel szorosan összeköthető a muraszerdahelyi Mura-híd megvédése is. Írásunkban megszólaltatjuk a két helyszín kulcsembereit, a határátkelőhelyet védő alakulatok parancsnokát, Bagladi Ladislavot, illetve a Mura-hidat védő alakulatok parancsnokát, Stanič Živkót.

 

 

Hosszúfalui határátkelő

 

indep28213 bagBagladi Ladislav 30 év után is szinte maga előtt látja és átérzi a történteket, különösen a június 26–28. közötti eseményeket, amikor a hosszúfalui határátkelő területe az akkori jugoszláv hadsereg egyik célpontjává vált. Mint az önállósulási háború veteránja és a Sever egyesület tagja akkori kollégáival az iskolákban is be szokta mutatni a háború helyi történéseit, és sajnálattal tapasztalja, hogy a fiatalabb generációk csak keveset tudnak Szlovénia újkori történelméről, a honismereti témák valahogy kimaradnak…

Harminc évvel ezelőtt a hosszúfalui határátkelő rendőrparancsnokaként az újonnan létrejött ország történetének egyik gócpontjában volt. „Úgy fogalmazok, hogy első voltam az egyenrangúak között, s ezzel minden felelősség és helyi döntés a vállamon volt. A köztársasági, illetve országos törzs aktiválta a védelmi tervet, a hadsereg megindult, s mi, akik valójában a mindennapi munkánkat végeztük, egyszerre háborús körülmények között voltunk. Hadd illusztráljam: amikor bekerítették a határátkelőt, megjelent két katonatiszt és azt követelte tőlem, hogy egy órán belül hagyjuk el a határátkelőt, mert ha nem, fegyveres beavatkozásra kerül sor…” – emlékszik.

A hosszúfalui határátkelőt 1991. június 27-én kerítette be a hadsereg. A katonák a muraszombati laktanyából és a hosszúfaluhegyi határőrlaktanyából érkeztek. Még mielőtt közvetlenül az épületekig jöhettek volna, Bagladi parancsnok három tartálykocsival elzáratta az átkelőhely területét, a közelben lévő lakóházak mögé rendőröket irányított, míg a faluba vezető főúton a Területvédelem (TO) tagjai állítottak blokádot. A hadsereg a Bükesen keresztül haladva kikerülte a Területvédelmet és mintegy 150 méterrel az átkelőhely előtt helyezkedett el. Aztán kezdődtek a tárgyalások. Több ízben tárgyaltak, egyik oldal sem engedett, de abban meg tudtak állapodni, hogy nem nyitnak tüzet. indep28212 bag„Először azt követelték, hogy mi, védők hagyjuk el a hatátkelőhely területét, majd hogy a civileket, a közeli házak lakóit is költöztessük ki, mert fegyverhasználat esedékes. Házról házra mentem és elmondtam nekik, mi a helyzet. A lakók egytől egyig kijöttek és a tartálykocsik elé álltak, a támogatásukat fejezték ki. A mai napig senki sem mondott nekik nyilvános köszönetet a kinyilvánított bátorságért és hazafias magatartásért. El kell mondjam azt is, hogy a civilekkel kapcsolatban a magyar oldalról biztosítékot kaptunk, hogy el tudják hagyni a területet, ha tüzet nyit a hadsereg, és mi is, hiszen, ha tankokkal támadtak volna, nem tudtunk volna védekezni” – mondja Bagladi Ladislav.

Másnap, június 28-án folytatták a tárgyalásokat, de nem jutottak előre. Majd amikor észrevették, hogy a felfegyverkezett katonák elindulnak a kamionjaik felé, felszólították őket, hogy tegyék le a fegyvert és adják meg magukat. „A felszólításainkat nem vették figyelembe, így kiadtam a tűzparancsot: figyelmeztető lövések a levegőbe. A lövések eldördülése után a katonák között kitört a pánik, ledobták a fegyvereket és megadták magukat a Területvédelemnek és a rendőrségnek. Délutánra már megnyitottuk a határt és visszaállítottuk a forgalmat” – eleveníti fel a meghatározó eseményt – egyben meghatározó emlékét.

A veszélynek ezzel még nem lett vége, hiszen még aznap a hadsereg tankos alakulatot küldött a horvátországi Varasdról, hogy foglalja el a hosszúfalui átkelőhelyet.         

 

 

 

 

A Mura-híd Petesházánál

 

indep28212 stanStanič Živko az említett események előtt Lendva Község Területvédelménél dolgozott hivatásos raktárosként, mellette még négy személy dolgozott. A Területvédelemnél az állandó munkahellyel rendelkező öt személy mellett 1.150 személyt tartottak nyilván tartalékosként, különböző egységeket, alakulatokat alkotva. Elmondása szerint az önállósulási háború, illetve ennek előzményei gyakorlatilag már 1990 májusában elkezdődtek, amikor felszólítást kaptak, hogy a Területvédelem „civil” raktárhelyiségeiből – Lendván és Tornisán – minden fegyvert szállítsanak el a muraszombati Jugoszláv Néphadsereg kaszárnyájába. Az akkori vezetőség ellenállt a parancsnak és a tornisai raktárból nem szállította el a fegyvert arra hivatkozva, hogy a közeljövőben a területvédelmi alakulatok képzését tartják majd, míg a lendvai raktárból csak az elavult, régi fegyvereket szállították el, a modernebbeket megtartották. Szlovéniában voltak olyan területvédelmi egységek, ahol a fegyvereket átadták, de zömében hasonlóképpen jártak el. A későbbiekben kiderült, ez kulcslépés volt, a többi jugoszláv köztársaságban ezt ugyanis megtették és fegyver nélkül maradtak, míg Szlovéniában ellen tudtak állni a jugoszláv hadsereg alakulatainak. Így amikor szükség volt rá, 1991 június 26-án be tudtak hívni megközelítőleg 200 területvédelmist, akik négy különböző alakulatban elkezdték eltorlaszolni a hosszúfalui határátkelő felé vezető utat. Emellett a helyi területvédelem Stanič Živko vezérletével és Budin Boris segítségével még június 27-én eltorlaszolták a Petesháza és Muraszerdahely közötti Mura-hidat. A hídra öt tartálykocsit helyeztek, ebből kettő volt feltöltve, egy benzinnel, a másik metanollal, a hidat alá is aknázták. A hídvédők állandó kapcsolatban álltak a horvát féllel, amely a hadsereg minden mozgásáról értesítette őket. Másnap, június 28-án délelőtt meg is kapták az információt, hogy három tankból és hét egyéb páncélozott járműből álló alakulat vette az irányt Hosszúfalu felé. A híd védelmének parancsnoka ekkor megkérte a horvát felet, hogy a híd környékén lakókat lehetőség szerint evakuálják, mert ha szükség lesz rá, felrobbantják a hidat. Az információ azonban úgy felbőszítette Muraszerdahely lakóit, hogy élő pajzsként állították meg a hadsereg alakulatát, és többórás huzavona után arról állapodtak meg, hogy a hadsereg tárgyalásokat kezdeményez a híd szlovén védőivel.

Živko délután fél négykor találkozott a hadsereg parancsnokával, de nem tudtak megegyezni és végül a páncélos alakulat Ljutomer irányába vonult el. A híd utána még tíz napig volt eltorlaszolva, majd a későbbiekben megnyugodott a helyzet, a június 26-án mobilizált alakulatokat július 10–11-én haza is engedték, de újakat hívtak be, akik nagyobb nehézségek nélkül a következő napokban elfoglalták a községben lévő határőrkaszárnyákat is.

Az önállósulási folyamatról, a függetlenségi harcokról a Lendvai község vonatkozásában idén dokumentumokat, fotókat, személyes élményeket megjelenítő kiadvány jelent meg, melyben a fenti eseményekről is bővebben lehet olvasni.

kmj, tt    

 

 

MCSi Design