kele
perec1
garas1
65. évfolyam
42. szám
Megjelenés:
2021. 10. 21.
kiscim4221
 

Házioltár: Kálváriajárás

hazioltar3521A népi vallásosság fontos kultuszhelye a kálvária, különösen a római katolikus vallású vidékeken. A kálváriák népszerűsége összefügg azzal az eszmeiséggel, hogy a keresztény ember élete maga is egy keresztút, ezért fontos, hogy időnként, legalábbis jelképesen végigjárja Krisztus szenvedéseinek útját a pilátusi ítélettől a sírba tételig. Európában a 15. század elejétől állítottak kálváriákat. Magyar nyelvterületen a 17. század közepén épültek az első ismert kálváriák, mégpedig Nagyszombat környékén.

 

Képünkön: Búcsúszentlászló: Kálvária-kápolna a stációkkal (képeslap, 1940 körül, Zempléni Múzeum, 0100376).

 

A kálváriaállítások legfontosabb korszakának Európa-szerte a 18. századot, a barokk kor második felét tekintjük. A kálváriák Krisztus szenvedésének egyes állomásait mutatják be. A stációk száma a 18. századig változó volt. A tizennégy stációs forma a 16. század végétől terjedt és fokozatosan vált gyakoribbá, de nem lett kizárólagos. Az 1731-ben, az egyház által hivatalosan is jóváhagyott, tizennégy stációs keresztút a következő jeleneteket tartalmazza:

Jézust halálra ítélik Jézus magára veszi keresztjét Jézus először esik el a kereszt súlya alatt Jézus találkozik anyjával Cirenei Simon segít Jézusnak a keresztet vinni Veronika kendőjét nyújtja Jézusnak Jézus másodszor esik el a kereszt terhe alatt Jézus a jeruzsálemi asszonyokkal találkozik Jézus harmadszor roskad le a kereszt terhe alatt Jézust megfosztják ruháitól Jézust keresztre feszítik Jézus meghal a keresztfán Jézust leveszik a keresztről és anyja ölébe fektetik Jézust a sírba teszik

A stációkat a legtöbbször hegyre, magaslatra építették a falu vagy a város szélén. Gyakran kapcsolódtak temetőhöz. A kálvária legtöbbször hosszúkás alakú, füves terület volt, amelynek két hosszanti oldalán hét-hét, összesen tizennégy stáció helyezkedett el, a bejárattal ellentétes végén pedig, rendszerint a magaslaton kálváriakápolna épült vagy Krisztus és a két lator keresztjei állnak. A stációk általában téglaoszlopok voltak Krisztus szenvedéseinek egy-egy jelenetét ábrázoló képpel vagy domborművel, esetleg kápolna alakú kis fülkék. A kálváriák útvonalát úgy alakították ki, hogy a keresztutat járó hívő minél többet gyalogoljon, ezáltal testi fáradságával is érezze Krisztus keresztvivő útjának gyötrelmeit. A legismertebb kálváriák a magyar nyelvterületen: Csíksomlyó Erdélyben, Magyarpolány a Dunántúlon, a hozzánk legközelebb eső pedig Búcsúszentlászló Zalában. Szlovéniában Maribor, Medvode és Šmarje pri Jelšah települések büszkélkednek a legszebb kálváriákkal.   

A kálváriajáráshoz kapcsolódó imákat és énekeket a 18. századtól különböző imádságoskönyvek népszerűsítették. Keresztutat általában csoportosan, pap vagy előénekes vezetésével jártak az emberek, de előfordult magányos keresztútjárás és kálváriai imádkozás is. A kereszttel, lobogóval keresztutat járó menet elején haladtak a férfiak, hátul pedig a nők. Közöttük ballagott a pap vagy az előénekes. A stációk előtt letérdelve imádkoztak. A kálváriáknak elsősorban a húsvét előtti nagyhéten volt nagy szerepük a katolikus vallásos gyakorlatban. Ilyenkor naponta jártak keresztutat a pap vezetésével minden faluban. A búcsújáróhelyek kálváriái elsősorban a búcsúk idején váltak a népi vallásosság fontos helyszíneivé.

 

 

MCSi Design