kele
perec1
garas1
65. évfolyam
42. szám
Megjelenés:
2021. 10. 21.
kiscim4221
 

Muravidék, 1921 szeptembere: Magyarország mellett tüntettek   

goncz3621A Határmegállapító Bizottságnak a Muravidékre vonatkozó tevékenysége

A magyar–jugoszláv határmegállapító bizottság munkája 1921 szeptemberében intenzív volt, a terepen is megkezdődött. Akkorra mindkét fél agitációs tevékenysége erőteljesen felfokozta a hangulatot a Muravidéken.

 

Képünkön: Vassel Károly ezredes, a magyar–jugoszláv Határmegállapító Bizottság magyar tagja (biztosa). Képrészlet (az említett bizottságról később készült fénykép alapján). Forrás: Pokrajinski arhiv Maribor PAM-1924, Arhivska škatla: Lipovšek Gašper.

 

Amint már korábbi írásainkban jeleztük, Magyarország részéről – Vas és Zala megyék, valamint a határ menti főszolgabíróságok vezetőinek közreműködésével – a Muravidék területén is „illegálisan” arra buzdították a lakosságot, hogy a határmegállapító bizottság látogatásai során Magyarország mellett foglaljanak állást. A jugoszláv oldalon pedig azzal riogattak, hogy Magyarországon a magas adók miatt mennyivel rosszabb a parasztság élete, ezért – szerintük – jobb az SZHSZ Királysághoz tartozni. A bizottság tevékenységére úgyszintén hatással voltak a nyugat-magyarországi események (az Őrvidék, azaz Burgenland hovatartozásnak a kérdése is akkor volt időszerű). Vassel ezredes, a határmegállapító bizottság magyar biztosa 1921. szeptember 1-jén indoklást adott át kollégáinak a teljes Muravidék visszakövetelésére vonatkozóan. A hivatalos magyar igényt a Muravidékre már néhány nappal korábban benyújtotta. A bizottság ülésén ezzel kapcsolatban csak ügyrendi szempontból határoztak; a magyar igényt és az indoklást tudomásul vették és beiktatták a tartalmi döntésre besorolt feladatok közé. Vasselnak az volt a véleménye (a kormány által alapított magyar Határmegállapító Központnak írt levelében fejtette ezt ki), hogy a teljes Muravidék visszaadása Magyarországhoz aligha reális elvárás, azonban születhet majd a bizottság részéről a tájegység bizonyos részének a visszacsatolására vonatkozó kompromisszumos javaslat. A szeptember 5-ei bizottsági ülésen kisebb fajsúlyú kérdésekről, határszakaszokról határoztak. Egyebek mellett elfogadták a Muravidék északi részére vonatkozó, a szakértők szeptember 2-ai és 3-ai terepbejárásán megállapított határvonalat az osztrák–magyar–jugoszláv hármashatárponttól Nagydolányig (Veliki Dolenci). A békeszerződésben javasolt határvonalhoz viszonyítva kisebb, kataszteri és dombvonulati szempontból indokolt korrekciókról döntött a bizottság. Az úgynevezett hármas határcöveket, ahol később megépült a határkő, az említett határozat értelmében 1921. szeptember 15-én helyezték el Felsőszölnök (Gornji Senik), Tóka (Tauka) és Türke (Trdkova) települések között.

 

Tömeges demonstrációk Magyarország mellett

A határmegállapító bizottság biztosai (tagjai) kitűzték több érintett település meglátogatásának időpontját 1921. szeptember 19-e és 21-e között. A magyar fél azt szerette volna elérni, hogy a bizottság kivonulásáról a lakosságot nyilvánosan tájékoztassák, amitől azonban a jugoszláv fél elzárkózott. Čolak-Antić jugoszláv biztos a bizottság szeptember 13-ai ülésén határozottan kijelentette, hogy a jugoszláv kormány nem engedélyez semmilyen tájékoztatást a bizottság látogatásairól a lakosság körében. Ennek ellenére a magyar oldalról beszivárogtak a hírek, röplapok stb., ugyanis az agitációt végző csoportok, a jugoszláv hatósági szervek és a csendőrség szigorú ellenőrzésétől függetlenül, nagyon sok emberhez eljuttatták a hírt. A jugoszláv fél azt szorgalmazta, hogy minden faluban csupán az általuk kiválasztott (jugoszláv szimpátiát kinyilvánító) csoport találkozzon a határmegállapító bizottság tagjaival, akik Belgrád, illetve Ljubljana álláspontja szerint kidolgozott, a bizottsággal feltehetően elfogadtatott) kérdésekre válaszoltak volna. A jugoszláv kormány és a szakértők tisztában voltak azzal, hogy a két esztendővel korábban a Békekonferencia döntése értelmében megszállt Muravidék lakosságának a hangulata 1921 őszén többségében magyarorientált volt, ezért a tömeges véleménynyilvánítást megpróbálták elkerülni. A jugoszláv javaslat ellen, hogy a települések küldöttsége válaszoljon az előre összeállított, a magyar biztossal nem egyeztetett kérdőívekre, Vassel magyar biztos erélyesen tiltakozott, aminek azonban nem volt foganatja. Emiatt Vassel a bizottsági tagságának a felfüggesztését is fontolgatta, amit a magyar kormány (pontosabban a Határmegállapító Központ) nem támogatott. A nemzetközi bizottság kivonulása több muravidéki településre a jugoszláv fél szempontjából nagy csalódást okozott, mivel a lakosság tömeges demonstrációjára került sor néhány helyszínen. Lipovšek főszolgabírót értesítették a Magyarország melletti tüntetés titkos előkészületeiről, ezért 1921. szeptember 19-én már reggel 4 órakor minden Muraszombatba vezető utat lezártak. Ennek ellenére a városban óriási tömeg gyűlt össze, akiket a csendőrség nem tudott feloszlatni, mert mellékutakon folyamatosan újabb csoportok érkeztek magyar zászlókkal és transzparensekkel. A Muraszombatba reggel 8 órakor autókkal megérkező bizottsági tagokat a tömeg „Éljen Magyarország” transzparenssel és hasonló éljenzéssel, valamint a magyar himnusz éneklésével fogadta. Vassel magyar biztos beszámolója szerint annyira feszült volt a helyzet Muraszombatban, valamint később más településeken is, hogy csak a küldöttség magyarországi tagjainak nyugtató szavai akadályozták meg a nagyobb összetűzéseket. Hasonló volt a hangulat a Türke (Trdkova) felé vezető, Battyándot (Puconci) átszelő főút mentén is, akárcsak magában az említett észak-goricskói faluban. Másnap, szeptember 20-án is megismétlődött az előző napi forgatókönyv Nagydolányban (Veli Dolenci), ahol azonban a bizottsági tagok és a küldöttségek távozása után egy oda szervezett, szlovénérzelmű csoport megtámadta a tüntetőket. Az aznap este Varasdra történő visszautazásakor Alsólendván is magyar hangulatú ünneplés fogadta a Határmegállapító Bizottságot. Az említett rendezvényeken több ezren vettek részt (a magyar források tízezret bőven meghaladó, a szlovénok viszont hatezer demonstrálóról számoltak be). A Pártosfalvára és környékére tervezett szeptember 22-ei látogatást a Határmegállapító Bizottság elnapolta (erre csak októberben került sor). Az esemény a bizottságban résztvevő tagokat, magát Cree alezredest, a bizottság elnökét is meglepte, valamint – Vassel szerint – gondolkodásra késztette; az angol elnök a magyar biztossal történő beszélgetés során arra is utalt, hogy a demonstrációknak Magyarország szempontjából negatív hatása is lehet bizonyos érdekszférák szemszögéből. A jugoszláv hatósági szervek a Magyarország melletti tüntetést a magyar irredenták (a Mikola csoport, valamint magyarérzelmű muraszombati értelmiségiek stb.) jugoszlávellenes cselekményeként magyarázták, aminek kétségtelenül volt alapja, azonban a tüntetéssorozat legalább annyira a muravidéki lakosság akkor még elég erős magyar (és Magyarország iránti) kötődésének volt a következménye. A jugoszláv hatósági szervek több szervezőt és részvevőt bezártak (szlovén és magyar nemzetiségűeket egyaránt), szeptember 22-én pedig nagyobb létszámú katonai alakulatokat vezényeltek a térségbe.      

 

Néppárti nagygyűlések

Szeptember 4-én Bagonyán volt a Szlovén Néppárt nagygyűlése, melyen – a helyi szlovén sajtó jelentése szerint – nagyon sokan részt vettek. A vezérszónok a néppárt muravidéki országgyűlési képviselője, Klekl Jožef volt. Több időszerű, a Muravidéket érintő kérdés terítékre került (és az említett párt érdekei is fontos szerepet kaptak), majd állásfoglalást és határozatjavaslatokat fogadtak el, melyeket az illetékes kormányszerveknek terveztek közvetíteni. Mivel még mindig gondok merültek fel a muraszombati gimnázium státuszával és működésével kapcsolatban (egyes, főképpen nem helyi érdekeltségű körök politikai vagy más okból a bezárására törekedtek), a nagygyűlés részvevői követelték, hogy az illetékes hatósági szervek ne szüntessék meg a Muravidék szempontjából rendkívül fontos és nélkülözhetetlen középfokú tanintézményt. Javasolták, hogy szükség szerint az egyik muraszombati polgári iskolát „áldozzák fel” helyette (a városban a polgári fiúiskola mellett polgári leányiskolát is nyitottak). Emellett erélyesen tiltakoztak a muravidéki aratómunkások magyarországi nagybirtokokon megkeresett gabonaállományára kirótt vám ellen, mivel annak a vidék szociális helyzetére negatív hatása volt, valamint ellenezték azt is, hogy a muravidéki gazdák által túlnyomórészt ausztriai piacon bonyolított szarvasmarha- és egyéb állatkereskedelmet akkor is vámkötelezettséggel terheljék, ha az ottani vásárokon csupán részt vesznek, eladásra azonban nem kerül sor.

 

MCSi Design