kele
perec1
garas1
63. évfolyam
37. szám
Megjelenés:
2019. 09. 12.
kiscim3719
 

Magyar Értékek Tárháza: a pálinka

ertek29162Egyik kiemelkedő nemzeti értékünk, a pálinka 2013 óta része a Hungarikumok Gyűjteményének. Nagyapáink, szépapáink életében betöltött fontos szerepét mutatja az a mondás is, amely szerint a pálinka kismértékben orvosság, nagymértékben gyógyszer. A pálinka nemzeti kincsünk, a magyarság egyik nemzeti italának számít és erről törvény is rendelkezik, mégpedig a 2008. évi LXXIII. törvény.
A magyar gyümölcspálinkák gazdag ízviláguknak és magas élvezeti értéküknek köszönhetően igazi kuriózumnak számítanak. Mindennek okán a pálinka szó névhasználata az Európai Unióban eredetvédelmet élvez, Magyarország számára van fenntartva. Magyarország több földrajzi árujelzővel ellátott pálinkája is az Európai Unió oltalma alatt áll, mint például a törkölypálinka, a békési szilvapálinka, a gönci barackpálinka, a kecskeméti barackpálinka, a szabolcsi almapálinka, a szatmári szilvapálinka, az újfehértói meggypálinka. Nemzeti oltalom alatt pedig a göcseji körtepálinka és a pannonhalmi törkölypálinka áll. Az uniós oltalomkérés számtalan előnye mellett egyik hiányossága, hogy az oltalom csak a mai Magyarország területére vonatkozik. A védettség a történelmi Magyarország területére nem terjed ki, így a külhoni magyar közösségek nem használhatják a pálinka kifejezést ezen szeszesital kereskedelmi forgalmazásakor.
A pálinkafőzés történetéről Balázs Géza A pálinka című monográfiája segítségével tájékozódhatunk bővebben. Európa a 11. században ismerte meg a desztillációs eljárást. Magyarország területén a szeszfőzés korai korszakát a bor lepárlása és a gabonaszesz előállítása jelentette. A lepárlásnak, desztillálásnak a gyógyszerkészítésben is jelentős szerep jutott, az „égett szesz” a 16. századig gyógyszernek számított. A 18. század közepén Magyarországon már a mai értelemben vett pálinkát főztek, méghozzá egyre több fajta gyümölcsből. Magyarországon 1850. szeptember 29-én vezették be a pálinkaadót, így ettől kezdődően már igazán megbízható és gazdag forrásanyag áll rendelkezésünkre. A 20. század elején pedig már elindult világhódító útjára a magyar pálinka, különösen a barackpálinka.
Visszatérve a 2008. évi „pálinkatörvényre”, annak értelmében pálinkának csak a Magyarországon termett, húsos, magozott vagy mag nélküli, illetve bogyós gyümölcsből – ideértve a gyümölcsvelőt is – Magyarországon készített és palackozott gyümölcspárlat nevezhető. Sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának. Sőt fontos, hogy a termék cefrézését, erjesztését, lepárlását, érlelését, pihentetését és palackozását is Magyarországon végezzék. Az oltalom alatt álló pálinkának a következő érzékszervi tulajdonságokkal kell rendelkeznie: tükrösen tiszta, színtelen, esetleg halványsárga színű, az adott gyümölcsre jellemző ízű és illatú. A csonthéjas gyümölcsök esetén a kellemes magzamat része a hagyományos ízlésvilágnak. Az érlelt és ópálinkák esetében a sárgás borostyánszín és a gyümölcs alapzamat a fő elvárás. Az ágyas pálinka esetében pedig követelmény a gyümölcságyas érlelés által keletkezett finomított zamat és a gyümölcsöknek megfelelő szín. A valódi pálinkát nem lehet ízesíteni, színezni, édesíteni még a termék végső ízének lekerekítése érdekében sem. A pálinka mint magyar nemzeti kincs megóvása érdekében 2016-ban létrejött a Pálinka Nemzeti Tanács is, amelynek egyik fő feladata, hogy kidolgozza a Nemzeti Pálinkastratégiát.
Egy egészséges, 18 évesnél idősebb ember kiegyensúlyozott életmódjához hozzátartozhat egy-egy pohárka örömmel elkortyolt pálinka. Minden esetben tudnunk kell azonban, hogy hol a határ, hiszen a rendszeres és túlzott alkoholfogyasztás betegség, amely súlyos függőséghez vezet és számos tragédia okozója. A mértékletes alkoholfogyasztás viszont olyan közösségi örömforrás, amely évezredek óta jelen van az emberiség történetében. Éljünk hát vele, mértékkel!
MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben