kiscim1718
 

Ajándékozzunk karácsonyi örömöt, békét és boldogságot

rezonja511721A karácsony Jézus születésének ünnepe, nem a külső pompáé és az ajándékvásárlásé – emelte ki monsignor Režonja Franc lelkipásztor, plébános, a muraszombati püspök nemzetiségi vikáriusa karácsony előtti beszélgetésünk során. A muravidéki magyar hívek körében is ismert és közkedvelt lelkipásztor – több mint húsz évig szolgált Lendván és Dobronakon, munkásságért a magyar állam is kitüntette – az alábbiakban gazdag életútját is megvilágítja, valamint szól még mindig tevékeny mindennapjairól, a hitről és a szeretetről.
– Idén töltötte be 70. életévét, s ez egyben 46 évet jelent a szerteágazó lelkipásztori hivatásban. Ha visszatekint, miként látja a bejárt utat?
– Igen, az évek gyorsan múlnak, és idén betöltöttem 70. életévemet, valamint a 46. évét annak, hogy a papi pályára léptem. Az Istennek emberként és lelkészként őszinte hálát adok az eddig bejárt életútért. Az élet értékes ajándék, melyet szüleimtől, édesapámtól, Franctól és édesanyámtól, született Horvat Zitától kaptam. Tornisán születtem 1947. január 13-án, legidősebb gyerekként egy hétgyermekes családban. Két öcsém és három húgom van. Édesapám már korábban meghalt, édesanyám pedig a napokban, 94. születésnapját betöltve búcsúzott el tőlünk. Szüleinktől jó keresztény nevelést kaptunk, szerettünk segíteni nekik a munkájukban. Már ötéves koromban elkezdtem iskolába és a hittanórákra járni. Szerettem templomba járni, hamarosan ministrálni is kezdtem. Már akkor gondolkodni kezdtem a lelkipásztori hivatásról. Az általános iskola befejezése után Belatincon a Maribori Első Gimnáziumba iratkoztam, majd a Ljubljanai Teológiai Egyetemen folytattam a tanulmányaimat. Az egyetemet Mariborban fejeztem be. Közben Macedóniában – Titov Velesben és Kumanovóban – leszolgáltam a katonaságot. 1971. június 29-én Muraszombatban szenteltek pappá, az újmisémet 1971. július 4-én szolgáltam a tornisai Szűz Mária-plébániatemplomban. A teológia harmadik évfolyamának befejezése után Lendván részt vettem Bernád József újmiséin. Itt találkoztam magyarországi lelkészekkel és a magyar nyelvvel, melyet nem ismertem. A lelkészek közt volt Kálmán Dezső lenti káplán is, aki a következő évben a nyári szünidő alatt egy hónapra meghívott a lenti plébániára. Tőle kezdtem tanulni magyarul. Mariborban a teológián dr. Smej Jože püspök tanította a magyar nyelvet. Az első kápláni szolgálatom Lendván volt, ahol tizenkét évet töltöttem. Ezekről az évekről szép emlékeim vannak. Majd tizenegy évig plébános voltam Muraszombatban és szintén tizenegy évig vezettem plébánosként a dobronaki plébániát. Az új muraszombati püspökség megalakulásakor, 2006-ban az első püspök, dr. Turnšek Marjan a püspökség fővikáriusának nevezett ki. A második püspöknél, dr. Štumpf Peternél is elláttam néhány évig ezt a feladatkört.
– Ma Razkrižjén plébános és a püspök nemzetiségekért felelős vikáriusa. Hogyan egyesíti a két feladatkört?
– Štumpf püspök úr 2011-ben azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy a püspökségen végzett munka mellett vegyem át a razkrižjei plébániát. Elfogadtam Razkrižjét, szeretek a hívek körében lenni. Jó az együttműködésem a szomszédos horvátországi papokkal is. Barátság alakult ki köztünk és az ottani plébániai ünnepségeken többször is celebrálok misét horvát nyelven. Két évvel ezelőtt lettem a püspök nemzetiségi vikáriusa és egyben lelki segéd Lendván. De már tíz éve havonta egyszer misét tartok a rábavidéki szlovéneknek Szentgotthárdon, Magyarországon. Így egyesítem a lelkipásztori munkát a plébániában és másutt.
– Nemzetiségi vikáriusként mi érintette meg a legjobban, mi maradt a legjobban emlékezetében, esetleg meglepte-e valamilyen esemény?
rezonja51172– Még mindig az érint meg a legjobban, hogy segíthetek a magyar nemzetiségű híveknek és anyanyelvükön hirdethetem Isten igéjét. Minden embernek joga van Isten igéjét saját anyanyelvén hallani, úgy a szentmisén, mint a szentségek fogadásánál, valamint a szertartásokon. Beszélni egy olyan nyelven, mely nem az anyanyelved és sosem beszélted, az olyan valami, ami boldoggá tesz. Így még közelebb kerülsz az emberekhez és feláldozhatod magad. Ezzel őrizzük a barátságot, a megbecsülést és a tiszteletet. Ez minden találkozáskor mélyen érint és az emlékezetemben marad.
– Véleménye szerint ma mi a lelkipásztorok legfontosabb feladata, küldetése?
– Abban az időben, amikor a papi hivatásra készültem, a teológián sokan tanultunk. Az volt a célunk, hogy segítsünk az embereknek a hit és a lelki élet útján. Ma a lelki szakmák, hivatások hiányát érezzük úgy a férfiaknál, mint a nőknél. Ennek több oka van: a családokban kevés a gyerek, visszaszorult a hit, az anyagi javak kerültek előtérbe. A lelkipásztori hivatás vállalásához ma szükség van arra a felismerésre, hogy mit jelent neked Isten, a mély hitre, az imára és a személyes vallomástételre. A lelkipásztornak nyitott szemmel és szívvel, tárt karokkal kell lennie felebarátai iránt. Különösen pedig azok iránt, akiknek a legjobban szükségük van Isten szeretetére és irgalmára. Mindenkit szeretned kell és segítened kell neki.
– Hittant is oktat. Hogyan hozza közel a hitet a fiatalokhoz? Mi az, amit a leggyakrabban a lelkükre köt?
– Mindig szerettem hittant tanítani a gyerekeknek úgy szlovén, mint magyar nyelven. Ma is tanítom őket és segítem őket a hit és az Isten keresése útján. Leggyakrabban azt kötöm a lelkükre, hogy őrizzék meg az Istenbe vetett hitüket és a kapcsolatukat az Egyházzal, különösen a saját plébániájukban, és hogy szeressenek imádkozni. Mert ott, ahol nincs imádság, nincs hit sem. A felebarátaik iránti viszonyukban legyenek jók, őszinték és becsületesek. Értékeljék és tiszteljék az életüket, tiszteljenek minden embert, különösen pedig a szüleiket és a testvéreiket.
– Karácsony előtt vagyunk. Nemegyszer rádöbbenünk, hogy az ünnep túlságosan kereskedelmi jelleget kapott, dr. Štumpf Peter muraszombati püspök a jelenségre nyilvános levélben is reagált. Mit gondol, hogyan lehetne visszafordítani ezt a folyamatot, illetve egyáltalán lehetséges-e ez még?
– A karácsony a legszebb keresztény ünnep, s nem csak családi, hanem egyházi ünnep is. Štumpf püspök úr levelet írt azzal a címmel, hogy „Kedves Jézusunk, jöjj el hozzánk, segíts rajtunk és segíts megtalálni a te karácsonyodat”. A karácsony nem csak a külső pompa és az ajándékvásárlás. A kereskedők a saját karácsonyukat akarják eladni nekünk. Az Isten nélküli karácsonyt. Azzal kínálnak bennünket, ami nem a karácsony, a hasznot helyezik az első helyre. Ezt nehezen tudjuk meggátolni, mivel az emberek bedőlnek a sok reklámnak. Ha megkérdezzük az embereket, mi a karácsony és mit jelent nekünk, nem tudnak helyes választ adni. A karácsony Jézus születésének ünnepe, aki védtelen gyerekként a jászolban jött el hozzánk.
– Beszélgetésünk befejezéseként milyen üzenettel szólítja meg a Népújság olvasóit karácsony alkalmából?
– A Népújság olvasóinak őszintén kívánom, hogy Jézus születésének ünnepét boldogsággal és örömmel a szívükben ünnepeljék. Az Újszülött Isteni Kisded áldjon meg mindenkit és árasszon el karácsonyi békével. Azért jött el hozzánk, mert szeret minket és testvérünk lett. Élő hittel lépjünk hozzá a jászolhoz – otthon vagy a templomban. Legyünk jók és kedvesek otthon a családban, és minden embernek, akivel találkozunk, ajándékozzunk karácsonyi örömöt, békét és boldogságot.
MCSi Design