kele
perec1
garas1
62. évfolyam
21. szám
Lendva 
2018. 05. 24.
kiscim2118
 

Február 2. – Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe

gyertya0518Február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén, Mária tisztulásának napján arra emlékezünk, hogy Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.
Az előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és az öreg Simeon, utóbbi a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való azonosulás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A szentelt gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek, s már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.
Az Úr Jézus bemutatását Jeruzsálemben már a 4. században megünnepelték, ekkor még február 14-én, mivel karácsonyt január 6-án ülték. Attól kezdve, hogy Jézus születésének ünnepnapja december 25-ére került, Jézus bemutatását február 2-án kezdték ünnepelni.
Róma a 7. században fogadta el e liturgikus napot a Simeon és a kisded Jézus találkozására utaló hypapante (találkozás) néven – ekkor találkozott először Jézus az emberiséggel, az emberekkel, akikért megtestesült. Az agg Simeon Jézus felé fordult, nagy örömmel ismerte fel benne az üdvösség hozóját: karjába vette a gyermeket, és áldotta Istent, hogy megérhette ezt a boldog napot.
Egy 15. századi dokumentum szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén királyaink szokása volt a szentmisén megjelent főpapok és országnagyok között gyertyát osztani.
A magyar középkorban ezen az ünnepnapon először a tüzet áldották meg, aztán a szentelt tűznél gyújtották meg a gyertyákat.
Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek.
A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya születésétől haláláig elkísérte az embert. Gyertya világított az újszülött mellett, s amikor a fiatal anya először ment újra a templomba, gyertyát vitt a kezében. A súlyos beteg mellett is gyertyafénynél virrasztottak. A szentelt gyertyát kiemelt helyen tartották.
E naphoz időjárás- és termésjósló hiedelmek is kapcsolódnak. A közismert hiedelem szerint ha gyertyaszentelőkor jó idő van, így a medve a napsütésben meglátja az árnyékát és megijedvén visszabújik barlangjába, akkor elnyúlik a tél; de ha nem, korai tavaszra számíthatunk.
MCSi Design