kele
perec1
garas1
62. évfolyam
50. szám
Lendva 
2018. 12. 13.
kiscim5018
 

Magyar Értékek Tárháza: Népek tavasza

ertekeink09181845 és 1847 között gazdasági, pénzügyi válság rázta meg egész Európát. Az élelmiszerárak növekedése, a burgonyavész következtében fellépő éhínség, a tömeges munkanélküliség erőteljes politikai feszültséget eredményeztek.
A kontinens nyugati felén a választójog és a munkáskérdés, középső és keleti felén a nemzeti-függetlenségi törekvések és a jobbágykérdés tovább növelték a feszültséget. Ennek következtében 1848 tavaszán Anglia és Oroszország kivételével Európában egymást erősítve robbantak ki a forradalmak. Ez a forradalmi hullám Népek tavasza elnevezéssel vált ismertté. Ezek a forradalmak, kevés kivétellel, hasonló módon zajlottak le, és többségükben ugyan leverték őket, de nem maradtak következmények nélkül. Közép- és Kelet-Európa területén felgyorsult a gazdasági modernizáció, a feudális rendszerek meggyengülésével és későbbi megszűnésével megkezdődhetett a polgári-tőkés viszonyok kialakulása.
Az 1840-es évek szabdság vágya és függetlenedési kísérletei sem a magyar sem a szlovén nemzetet nem hagyták érintetlenül. Mindkét nemzet a Habsburg Birodalom részeként élte mindennapjait és küzdött önállóságának visszanyeréséért vagy megszerzéséért. Magyarországon 1848 márciusában a fiatal értelmiségeik, köztük a költő Petőfi Sándor és a mérnök Vasvári Pál vezetésével sikeres forradalom zajlott le, amelynek célkitűzéseit a forradalmárok által megfogalmazott 12 pontban foglalták össze. A vértelen forradalom után a magyar nemzet története véres függetlenségi háborúba torkollott, amelyet levertek és kegyetlen megtorlás követett.
Az európai forradalmi szellem a szlovén értelmiségiek képviselőinek is biztatást adott függetlenségi törekvéseik megfogalmazására. A szlovén öntudat érvényre juttatásában nagy szerepe volt egy költőnek, nevezetesen France Prešerennek és köré gyülekező értelmiségieknek: Matija Čopnak, Anton Martin Slomšeknek, Andrej Smolénak. A német és olasz lapok monopolelyzetének megtörésére már 1830-ban létrehozták a Kranjska čbelica (Krajnska Zhbeliza), azaz a Krajnai méhecske című almanachot, hogy gondolataikat nyilvánosságra hozzák, amelynek 1848-ig öt száma jelent meg. Az 1848-as forradalom idején a Bécsben megalakított Szlovén Társaság független, egyesült szlovén királyságot követelt. Ennek az 1848-as forradalmi hangulatnak köszönhetően jelenhetett meg France Prešerennek a Zdravljica, azaz Pohárköszöntő című, 1844-ben írt verse is, amely a Bleiweis-féle Novice, azaz Hírek című lapban látott napvilágot. Ez a vers lett későb a Szlovén Köztársaság nemzeti himnusza, amelynek nemes gondolatai méltón tükrözik vissza a Népek tavaszának a nemzetek függetlenségéért és az emberi szabadságjogokért vívott küzdelmeit:
„Éljenek mind a népek,
kik várják a nagy napot,
mely a földkerekségnek
hoz békésebb virradatot.
Mennyi rab lesz szabad
és jó szomszéd a nap alatt!”
MCSi Design