kele
perec1
garas1
62. évfolyam
42. szám
Lendva 
2018. 10. 18.
kiscim4218
 

Magyar Értékek Tárháza: Manlius, Mannel, Mandl vagy Mandelc

ertek18180Szlovénia első nyomdászának, Johannes Manliusnak gazdag munkásságáról már sok mindent kiderítettek a könyvtörténészek, de az életéről annál kevesebbet. Sem születésének helyére, sem idejére vonatkozó hiteles adat nem maradt fenn. A fellelhető kevés forrás alapján nagy valószínűséggel krajnai vagy isztriai születésű lehetett. Érdekes, hogy a nevét mindig a kiadvány nyelvén adta meg: így a délszláv könyvekben Janez Mandelc, a német nyelvű művekben Hans Mannel vagy Mandl, a latin és később a magyar nyomtatványokon pedig Johannes Manlius változatban szerepel.

A Manlius nyomdászi pályakezdéséről szóló első ismert adat Magyarországról ered, mégpedig Varasdról, ahol 1574-ben nyomdát vezetett. Egyelőre homály borítja azon, számunkra különösen izgalmas nyomdatörténeti eseményt, hogy pontosan mikor és hol találkozott az akkor Alsólendváról Drávavásárhelyre (Nedelišče) menekült Hoffhalter Rudolf nyomdásszal és milyen körülmények közepette vásárolta meg apja, Raphael könyvdíszeinek dúcait és betűsorozatait, amelyeket Manlius későbbi nyomtatványainál használt.

Manlius 1575-ben már Laibachban, a mai Ljubljanában folytatott könyvkereskedői és nyomdászi tevékenységet. Már ez év őszén kinyomtatta a Jurij Dalmatin lelkész fordította Sirák fia könyve (Jezus Sirah) című deuterokanonikus könyvek egyikét, amely az első szlovén nyelvű nyomtatott könyv Szlovénia területén. Szorosan együttműködött a szlovén protestánsok mozgalmával, legfontosabb terve pedig az első szlovén nyelvű Biblia megjelentetése volt, amelyet szintén Jurij Dalmatin készített elő kiadásra. Emiatt II. Károly osztrák főherceg, Belső-Ausztria ura 1581-ben betiltotta Manlius ljubljanai nyomdáját, őt pedig kitiltotta az általa uralt területekről. Manlius 1582 áprilisi távozásáig mintegy 30 könyvet, kalendáriumot és egyéb kiadványt nyomtatott ki Ljubljanában szlovén, latin és német nyelven.

Ezután Manlius a Magyar Királyság területén folytatta tevékenységét egészen haláláig, 1604-ig. 1582-től Nyugat-Magyarország legnagyobb nemes urainak, a Batthyányiak, Erdődyek, Nádasdyak birtokain tevékenykedett. 1587-ben a horvátországi Varasdon nyomtatott könyveken szerepel a neve. Itt kell megemlíteni, hogy egyes kutatók Manlius nyomdai tevékenységéhez kötik az Agenda Vandalica című, mindeddig elő nem került első vend nyelvű kiadványt is, amely a feltevések szerint Alsólendván került kiadásra 1587-ben. Érdekes momentum, hogy Manlius éppen 1587-ben hagyta el Varasdot, Monyorókerékre tartó útja pedig minden valószínűséggel Alsólendván keresztül vezetett. Nem kizárt tehát Manlius rövidebb alsólendvai tartózkodása és nyomdai tevékenysége az 1587. év folyamán. Az ezt követő időszakban, azaz 1587 és 1592 között már Monyorókerékről, az Erdődy grófok birtokáról jelölte kiadványait. Manlius 1592-ben Németlövőn adta ki Kozárvári Mátyás történelmi eposzát Az Regi Magyaroknac első be iövésekről valo Historia, Atillaual miképpen telepettenec le Scambriaban, Es melly nagy vérontassal férkesztenek be Pannoniaba címmel. Ezt követően Sárváron dolgozott. Itt adta ki 1602-ben Magyari István: Az országokban való sok romlásoknak okairól című, a katolikusok ellen írt könyvét. Az itt élő, a török terjeszkedés miatt elmenekült horvátság számára is igyekezett könyveket biztosítani, így hozzájuk eljuttatta a szlovén nyelvű műveket, amelyek befolyásolták a gradišćei nyelv alakulását. 1604–1605 körül halt meg a Sopron megyei Németkeresztúron, a mai Sopronkeresztúron.

Johannes Manlius ténykedése a magyar, a szlovén és a horvát nyomdászattörténet szempontjából rendkívül fontos, hiszen mind a három nemzet protestáns gyülekezetei számára nyomtatott és a korabeli nemzetiségeket is szolgálta az összesen több mint 100 nyomdatermék kiadásával. Tevékenysége alatt kis változtatásokkal és gyarapodással, mindig ugyanazzal a felszereléssel jelentette meg nyomtatványait. Halálát követően özvegye folytatta a munkáját, aki feleségül ment Farkas Imre nyomdászhoz, így 1605-től ő használta tovább a nyomdáját a 17. század első évtizedeiben.

MCSi Design