kele
perec1
garas1
62. évfolyam
42. szám
Lendva 
2018. 10. 18.
kiscim4218
 

Magyar Értékek Tárháza: a rakicsáni, azaz battyándi vár

ertek31181A rakicsáni, azaz az egykori battyándi vagy battyánfalvi kastélyt körülvevő település első írásos említése egy 1322-ből származó, vélhetően hamísított oklevélben szerepel Rekythe alakban. A középkor óta itt álló erődítmény a mellette elhaladó jelentős kereskedelmi útvonal védelmében játszott fontos szerepet.

Fölső képünkön: A rakicsáni vár a park felől (Fotó: LKZ 2008).

Rakicsán falu a 16. század végéig a muraszombati kastély uradalmához tartozott. A felsőlindvai Széchy-örökségből 1582-ben kapta meg a leányági leszármazott, cseh arisztokrata Lobkovitz Poppel László. Ezt követően ő építtette a kastélyt. 1605-ben Bocskainak a Dunántúlt meghódító serege foglalta el. Ugyanabban az évben a Stájerországból haddal benyomuló Sigmund Trautmannsdorf császári generális porig égette. 1607-ben már ismét állt, amikor Poppel Éva hozományaként Batthyány Ferenc kezére került. Az ő 1625-ben bekövetkezett halála után özvegye főként itt tartózkodott. A kastélyon és a hozzá tartozó birtokon 1642-ben, Poppel Éva halálát követően gyermekei, Batthyány Ádám és húgai osztoztak. 1645 augusztusában kisebb török lovas had rohanta meg váratlanul a kastély melletti és szintén palánkkal körülvett települést. A tiszttartó parancsára elsütötték a kastélyban levő hírmondó mozsarat, amelytől a palánk meggyulladt. A tűz átterjedt a falura, a majorra és magára a kastélyra is, amelynek felső szintje teljes berendezésével együtt elégett. 1654-ben fejeződött be az újjáépítés. 1664-ben a Szentgotthárd felé vonuló török had újból felégette. Következő újjáépítésének körülményei ismeretlenek. 1680-ban már Batthyány Ádám fia, Kristóf osztozott rajta testvéreivel és unokatestvéreivel. A 17. század végén már az ifjabb Batthyány Ádám építkezett rajta. Addigra a kastély már egyedül az ő kezében volt, miután megegyezett a leányági örökösökkel és visszaváltotta tőlük. 1730 körül még mindig árok és sánc övezte. Belsejében Bél Mátyás szerint szépen berendezett hálótermek, tanácskozó- és étkezőtermek voltak, valamint a várhoz egy, a grófok gazdagságához méltó park tartozott. A 18. századból származó adatok már csak a kastély létéről tudósítanak, akárcsak a 19. századiak. 1884-ben Könyöki József vázlatos helyszínrajzot készített róla, amely szerint akkor is U-alaprajzú, egyemeletes épület volt, sarkain négyzetes bástyákkal, közepén emeletes kapu rizalittal, a szárnyak közötti udvart pedig hátul földszintes épületek zárták. Mindez megegyezik a mai állapottal, amely késő barokk külsővel rendelkezik.

ertek31182A rakicsáni vár belső udvara (Fotó: LKZ 2008).

Az épületet Batthyány Lajos, a mártírhalált halt első felelős magyar miniszterelnök is birtokolta. A 19. század végére a kastély Batthyány Georgina grófnő tulajdonába került. Georgina házassága kapcsán az impozáns főúri kastély 1888-ban a francia Saint-Julien Walssee grófi család tulajdonába ment át, de az ő örököseit már másfelé sodorta a szél, így egy ideig a birtokot gondnok irányította, akinek igencsak meggyűlt a baja a település határát gyakran sújtó árvizekkel.

A kastélyt a 2. világháború után államosították, aminek következtében elég mostoha sors jutott neki. 1951-ben a Muravidék egész területére kiterjedő hatáskörű öregotthont alakítottak ki benne, majd 1978-ban kiürítették és sorsára hagyták. Felújítására és újra méltó céloknak megfelelő hasznosítására csak az 1990-es évek után került sor, a munkálatok azonban a mai napig nem fejeződtek be. A téglalap alakú épületegyüttes egy monumentális belső udvart vesz körül. A várkastély Bél Mátyás által még leírt és Könyöki József által is jelzett várárka mára teljesen eltűnt, valószínűleg még a 19. században feltöltötték. Manapság az épület felújított részeiben a Maribori Egyetem oktatási központja működik, a földszintje délnyugati részén lovarda, a pincéjében pedig vinotéka található. A kastélyt valaha csodálatos angolpark vette körül, amelynek megmaradt része még most is magával ragadó látványt nyújt. A park északi csücskében egy, az 1890-es években neogótikus stílusúra átépített kápolna található. A kastély megismeréséhez és bemutatásához hasznos szakirodalom Koppány Tibor: Kastélyok a végvárak mögött című, 2014-ben kiadott munkája.

ertek31183Rakicsán, a rakicsáni vár és a parkja a 2. katonai felmérés térképén (1819–1869).

MCSi Design