kele
perec1
garas1
62. évfolyam
46. szám
Lendva 
2018. 11. 15..
kiscim4618
 

Magyar Értékek Tárháza: Szent Erzsébet temploma Slovenj Gradecben

ertekeink4418A világ szentjei közül az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő példakép Árpádházi Szent Erzsébet. A szentéletű királyné II. András és Merániai Gertrúd gyermekeként született 1207-ben Sárospatakon. András és Gertrúd 1203 körül házasodott össze. Gertrúd családjáról érdekes megemlítenünk, hogy apja IV. Merániai Berthold isztriai és krajnai őrgróf volt, és ez a mi történetünk szempontjából is érdekes lesz majd később. Erzsébet testvére a későbbi országépítő, IV. Béla király volt.

A kis királylányt négyévesen eljegyezték Hermann thüringiai őrgróf fiával, Lajossal. Férjével Wartburg várában éltek. Erzsébet egész életében megmutatkozott nemeslelkűsége és jószívűsége. Az 1225-ben kitört éhínség idején megnyitotta a vár kamráit és segített az éhezőkön. Férje halála után, 1227-ben elűzték Wartburg várából, így gyermekeivel együtt Marburgba költözött, ahol ispotályt rendezett be a betegeknek. Itt hunyt el 1231. november 7-én, mindössze 24 éves korában. Három és fél esztendővel később, 1235. május 26-án, pünkösdkor IX. Gergely pápa iktatta a szentek sorába Erzsébetet. Sírhelye fölött, a tiszteletére szentelték fel a marburgi székesegyházat. Emléknapját a római naptár november 17-ére tette, de magyar nyelvterületeken november 19-én ünnepeljük. Kultusza a 13. századtól kezdve szinte egész Európában elterjedt. A feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje. Legendái már életében megtörtént csodákat jegyeztek fel róla, köztük talán a legismertebb a rózsacsoda volt.

Szent Erzsébet alakját számtalan világhírű művész örökítette meg festményeken, színes üvegablakokon és zeneműben. Sokakat ámulatba ejt Murillo híres festménye, amely a bélpoklosokat mosdató Erzsébetet ábrázolja, vagy Liszt Ferenc csodálatos oratóriuma, a Szent Erzsébet Legenda.

De Erzsébet alakja nemcsak művészeti alkotásokon jelenik meg, hanem számos templom, iskola, város védőszentje is. Szlovéniában Slovenj Gradecbe, németül Windischgrätzbe kell utaznunk ahhoz, hogy az egyik legkülönlegesebb templomával találkozzunk. A Pohorje alatti, az osztrák határtól körülbelül 15 kilométerre, Maribortól nyugatra pedig mintegy 40 kilométerre fekvő város, amelynek lakossága 1918-ig német többségűnek vallotta magát, nemcsak arról nevezetes, hogy az 1848-as szabadságharc ellen fellépő Windisch-Grätz család ősi birtoka volt. A szlovéniai város arról is nevezetes, hogy a magyar szentről elnevezett temploma az első Árpádházi Szent Erzsébetnek szentelt templom. Az 1235-ös szentté avatást követően ugyanis 1251-ben került sor a templom felszentelésére. A templomot Árpádházi Szent Erzsébet nagybátyja, Merániai Berthold, az aquileiai pártriárka javaslatára nevezték el róla és ő is szentelte fel ezt a templomot. Merániai Berthold igencsak kalandos életet élt és botrányhősnek számított a maga korában. Berthold, akit nővére, Gertrúd királyné hathatósan támogatott, igencsak jártas volt a politikai intrikákban. 1206-tól kezdődően 13 évig a kalocsai érsek címét is viselte. Róla jegyezték fel a korabeli krónikások, hogy III. Ince kifogásolta képzetlenségét, ezért Vicenzába ment tanulni, és a pápa csak később, 1209-ben, tanulmányai elvégzése után rendelte vissza Kalocsára. 1217-ben megválasztották aquileiai pátriárkának, 1243-ban pedig a pápa utasítására keresztes háborút hirdetett a tatárok ellen. 1251-ben hunyt el Aquileiában.

A gótikus stílusban épült Slovenj Gradec-i Szent Erzsébet-templom az idők folyamán több bővítésen, felújításon esett át. Most is megtekinthető, 1731–1734 között készült pompás barokk főoltárát a grázi Johann Jacob Schoy (1686–1733) szobrász tervezte és egy Niedermayer nevű ács kivitelezte a hátoldalon található írás szerint. A templom központi festménye a Szent Erzsébet koldusok között című mestermű, amelyet 1732-ben festett a Slovenj Gradec-i Mihael Strauss (1674–1740).

MCSi Design