kele
perec1
garas1
63. évfolyam
17. szám
Lendva 
2019. 04. 25.
kiscim1719
 

Muravidék, 1919 április: Alsólendván néhány órára győzött az ellenforradalom

triagoncz korona1519A Tanácsköztársaság létrejötte után a radikális eszmékkel kevésbé rokonszenvező Mura menti lakosság szociális szempontból sajátos időszak elé nézett. A muraszombati főszolgabíró április 5-én jelentette a megyei hatóságnak, hogy a járás cukor nélkül van, és kérte, hogy a sárvári cukorgyárnak tegyék lehetővé 230 mázsa cukor kiszállítását.

Fölső képünkön: Az alsólendvai Korona szálloda a 20. század elején, ahol a magyar Tanácsköztársaság idején, 1919. április 21-én (Húsvéthétfőn) néhány órára győzött az ellenforradalom.

 

 

Április 14-én pedig azt írta a megyei direktóriumnak, hogy a járásában nincs só, gyufa és petróleum, ami a lakosság körében elégedetlenséget váltott ki. A délszláv szimpátia felerősödésének ellensúlyozásaként a megyei politikai megbízott azt válaszolta a főszolgabírónak, hogy a másutt zajló rekvirálás ellenére a Muraszombati járásnak biztosítanak gyufát, és a leginkább hiányzó petróleumpótlóból is háztartásonként 50 gramm igényelhető. Obál Béla népbiztosnak köszönhetően 1919 áprilisában Budapestről 50 hordó benzint, 1 vagon kokszot és 3 vagon szenet küldtek a Mura mentére, valamint 10 vagon vas- és bádogáru is érkezett.

 

triagoncz fangler1519Fangler Béla (1877–1952), a 20. század elején zalaegerszegi nemzetgyűlési képviselő, előtte vármegyei aljegyző, majd árvaszéki ülnök. Az alsólendvai ellenforradalom egyik vezetője volt, akit 1919-ben halálra ítéltek, de nemzetközi közbenjárásra az ítéletet nem hajtották végre. A fénykép a budapesti gyűjtőfogházban készült. Forrás: Békássy Jenő: Zala vármegye feltámadása Trianon után – Zalai fejek. A Hungária Hírlapnyomda Kiadása, Budapest 1930., 57.

 

Április elején a megyei forradalmi tanácsok kiáltványt intéztek a termelőkhöz, hogy kötelezően ajánlják fel a terményfelesleget. Az őrihodosi körjegyző április 5-én jelentette, hogy a körjegyzőség területén 10.797 kilogramm búzát, 12.053 kilogramm rozst, 1.167 kilogramm burgonyát, 280 kilogramm hajdinát jelentettek be „feleslegként” a gazdák. A muraszombati főszolgabíró április 17-én közölte, hogy Obál Béla utasítására a felesleges burgonyát a nagyszámú határvédelmi katonaság kapta meg. A Muraszombatban székelő vendvidéki népbiztosság részéről Tkálecz Vilmos népbiztos-helyettes április 26-án jelentette a vármegyei direktóriumnak, hogy a hatásköréhez tartozó területen a teljes kivetett terménymennyiséget beszolgáltatták.

Az úgynevezett kommün időszakában Magyarország még inkább szembesült az antant, valamint a környező országok részéről állandóan fenyegető megszállás veszélyével. A Muravidék elcsatolását egyre inkább hangoztatták, ami a tanácsuralom legfelsőbb szerveit engedményekre késztette. Obál Béla népbiztos (korábbi kormánybiztos) közbenjárására Muraszombat települést nagyközséggé nyilvánították, ami a korábbinál jóval kedvezőbb fejlődési lehetőségeket biztosított. Obálnak tulajdonították a legnagyobb érdemet azért is, hogy 1919 tavaszán megkezdődött a már 1911-ben megtervezett Alsólendva–Muraszombat közötti vasútvonal építése Rakicsánnál, amelynek az állam által biztosított költségvetése 5 milliárd koronára rúgott.

A párizsi békekonferencián 1919 áprilisában nem volt előtérben a Mura mente hovatartozásának kérdése, a háttérben azonban erőteljes tevékenység zajlott a délszláv tervek beteljesüléséért. A békekonferencia mellett, nem hivatalos találkozókon bizonyos körök (főképpen a franciák) buzdították a jugoszlávokat, hogy konkrét döntés hiányában is foglalják el a Muravidéket. A délszláv kormány (és Maister tábornok is) óvatos volt, ezért 1919 tavaszán nem hatoltak be a Mura mentére, mivel a kiszámíthatatlan nemzetközi légkörben féltek annak számukra kedvezőtlen következményeitől. Godina és Jerič egykori monarchiabeli katonák erőteljes szervezőmunkájának köszönhetően április végén Ljutomerban szervezni kezdték az úgynevezett „muravidéki légiót”, amellyel be akartak törni a Muravidékre. Erre azonban Reverdy francia őrnagy közbenjárására nem került sor, aki a nagyhatalmak jugoszláv szempontból kedvező döntésére utalva nem javasolta a katonai beavatkozást.

 

triagoncz obal1519Obál Béla, főispán-kormánybiztosból lett „szlovén” népbiztos a Tanácsköztársaság első heteiben számos kedvezményt kieszközölt a Muravidék számára. Forrás: Pokrajinski muzej Murska Sobota (Muraszombati Múzeum).

 

A források szerint Alsólendva lakosságának a zöme, valamint a városban és környékén állomásozó határvédelmi katonai alakulatok konzervatív érzelműek voltak. Ezért Alsólendvának a zalai illegális ellenforradalmi mozgalom vezetői, Sebestyén József és Fangler Béla kulcsfontosságú szerepet szántak. Azt tervezték, hogy Alsólendvát bekapcsolják a Dormándy Géza-féle országos mozgalomba, mégpedig fegyveres ellenállás kiindulási pontjának szemlélték ki. A városban Kecskeméthy Albert volt az említett vezetők fő támasza. Érintkezésbe léptek a tisztekkel, így a katonák megnyerése sikerrel járt (ennek egyik oka az volt, hogy a hírek szerint az itteni katonaságot a „vörös kormány” át akarja irányítani a román frontra). A húsvéti ünnepekre tűzték ki az ellenállás kezdetét. Azt tervezték, hogy miután Alsólendván győz az ellenforradalom, a Zalaegerszeg ellen induló fellelkesedett tömeghez Nova és Lenti lakossága is csatlakozik. Húsvéthétfőn (április 21-én) délután, a tervezett időpontnál néhány órával korábban kezdetét vette az úgynevezett alsólendvai ellenforradalom. Egy óra alatt a direktórium tagjait, Halász Lajost, Mikola Ferencet és Reiter Ernő elnököt letartóztatták. A felkelők lestoppolták a postát és a vasutat, valamint birtokba vették a közintézményeket. Perko őrnagy, a Muraközben állomásozó jugoszláv katonai parancsnok megígérte, hogy nem támadnak hátba. Az ellenforradalmárok hirdetményt szerkesztettek, amelyet Vizkelety Árpád főszolgabíró írt alá, majd azt Balkányi Ernő nyomdájában kinyomtatták és falragaszok útján kihirdették. A hirdetmény szerint Alsólendván visszaállt a „törvényes rend”. A gyorsan bekövetkezett siker azonban hamar kudarcba fulladt. A korabeli események egyik felidézője szerint „este 7 órakor valami zökkenés mutatkozott a dologban”, majd utána teljes volt a fejetlenség. Időközben megérkezett a hír, hogy Budapesten és másutt el sem indult az ellenforradalom. Amikor este 9 órakor Reiter, a direktórium elnöke megjelent a Korona szállóban, az események központi helyszínén, a hívei azonnal mellé álltak. Elfogatták Fanglert és Sebestyént, valamint az ellenforradalmi „bizottság” legtöbb tagját. Az alsólendvai ellenforradalom letartóztatott vezetőit először Zalaegerszegre, majd Budapestre szállították, ahol 1919. április 22-én hozták meg az ítéletet. Sebestyén Jenőt és Fangler Bélát golyó általi hallra ítélték, a katonatisztek, a többi szervező és a főszolgabíró 5 és 15 év közötti börtönbüntetést kaptak. Romanelli alezredes, az olasz katonai misszió vezetője erélyes közbenjárására azonban a halálraítéltek büntetését életfogytiglani fegyházra változtatták. A Tanácsköztársaság bukása után valamennyien fölmentésben részesültek. (Folytatjuk.)

 

 

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben