kele
perec1
garas1
63. évfolyam
25. szám
Megjelenés:
2019. 06. 20.
kiscim2519
 

Muravidék 1918–1922: Tkálecz Vilmos „köztársasága”, 1919 júniusa

muravidek24190Múlt havi írásunkban már utaltunk az egykori cserencsóci kántortanító, Tkálecz Vilmos nevével fémjelzett Mura Köztársaság létrejöttére. Tkálecz Vilmos, aki főhadnagyként tért haza a világháborúból, már a Károlyi-időszakban fontos szereplője volt a Mura menti eseményeknek. Az úgynevezett zöld káderek előidézte rendbontások megfékezésére 1918 novemberében Zala megyében bevezetett statárium kapcsán több visszaemlékező súlyos vádakkal illette.

A Tanácsköztársaság létrejötte után Tkálecz vendvidéki népbiztos-helyettes lett. Obál Béla népbiztos egyetemi tanári kinevezése és Budapestre távozása után Tkálecz volt 1919 áprilisában a legbefolyásosabb vezető a szlovénok lakta vidéken. Mivel a négy évig zajló háború után nagy volt a nyomor, a stájer határszélen erőteljes és tömeges csempésztevékenység zajlott, amibe Tkálecz is belekeveredett. Emellett a reá bízott feladatok elvégzésénél is adódtak gondok. Miután feljelentették őt a felsőbb szerveknél, Tkálecz megpróbált visszahúzódni. De már ez sem segített a népbiztos-helyettes kilátástalan helyzetén. A környékbeli, főleg a szlovén falvakból a határvédelem céljára verbuvált katonák egy részének a bizalmát élvezve – akik egyrészt a tanácsuralmat akarták megdönteni, másrészt érdekeltek voltak a csempésztevékenységben – vakmerő tetthez folyamodott.

 

muravidek24192Tkálecz Vilmos (vagy Vilmoš Tkalec) és első felesége, Margit egy első világháború végén készült fényképen (Forrás: Pokrajinski muzej Murska Sobota – Muravidéki Területi Múzeum, Muraszombat).

 

A népek önrendelkezési jogára hivatkozva (a kezdeményezésének nemzeti alapú programja ugyan nem volt) 1919. május 29-én a muraszombati Dobray szállodában néhány híve társaságában kikiáltotta a Mura Köztársaságot, amiről a magyar tanácskormányt tájékoztatta. A kilátástalan időszakban – amikor a bolsevik rendszer miatt állandó volt az antant-támadás veszélye, másrészt ellentmondásos hírek érkeztek a békekonferenciáról a vidék hovatartozását illetően – néhány szlovénok lakta település a helyzet ismeretének hiányában támogatta Tkálecz „köztársaságát”. Mindezek után Tkálecz Vilmos bejelentette a szlovénok lakta terület elszakadását Magyarországtól. Az eseményről a helyi katonai parancsnokság azonnal tájékoztatta a hadügyi népbiztosságot. Az üzenetben az állt, hogy „az ottani katonaság elhatározta, hogy ellenáll az oda küldendő vörös katonaságnak. A postát és távírdát állandó megfigyelés alatt tartja”. A hadügyi népbiztost a MÁV részéről viszont május 31-én arról tájékoztatták, hogy a vendvidéki népbiztosság rendeletére a helyi vörös őrség „a vonatot Sal-Péterhegy között felrobbantotta”, miután a vonatok nem közlekedhettek. A zalaegerszegi „vörös ezred” az említett napon azt jelentette, hogy a „vendek” Belatincot és Dobronakot megszállták. Ugyancsak május 31-én délután Obál Béla telefonon közölte a hadügyi népbiztossággal, hogy a muravidéki mozgalmat úgy lehetne elfojtani, ha „egy repülőgép Muraszombat fölé repülne, és ott a munícióraktárat felrobbantaná”. Obál továbbá javasolta, hogy röpiratokat kellene szétszórni a szlovén lakosság között, és tudatni velük, hogy félrevezették őket. Arra is utalt, hogy „az egész első védőszakasza a jugoszláv frontnak bele van vonva”, azaz csatlakozott Tkáleczhoz (körülbelül 1000 ember). A parancsnok, Győry őrnagy Ausztriába szökött, mert – Obál szerint – nem akart részt venni a puccsban, helyette Perneczky százados lett az új parancsnok. Az úgynevezett Mura Köztársaság rendelkezésére álló katonai erő valójában nagyon gyenge volt. Tkálecz emiatt támogatást keresett a stájer oldalon és a Muraközben állomásozó jugoszláv katonai alakulatoknál, azonban a jugoszláv parancsnok ezt elutasította. Ausztriában némi segítséget (főleg puskát) kapott, ennek ellenére a magyar vörös hadsereg alakulatainak erélyes beavatkozását követően Tkálecz néhány társával Ausztriába menekült. A felkelés elnyomására a II. hadtestből 6 zászlóaljat és másfél üteget csoportosítottak át, amelyből június 2-án 4 zászlóalj és a másfél üteg harcba állt. Egy másik (IV.) hadtest másfél zászlóaljjal pedig már korábban megkezdte előrenyomulását északról Muraszombat felé. Egyértelmű, hogy a katonai parancsnokság komoly figyelmet fordított a muravidéki eseményekre. Úgy vélték, ha az elnyomása nem sikerülne, a mozgalom általános felkelésbe torkollhat. A Mura Köztársaság kikiáltásának gyakorlati feltétele a II/20. zászlóalj megnyerése volt Tkálecz részéről. Erre azért kerülhetett sor, mert az egység nem akarta teljesíteni a parancsot, amely szerint más alakulat váltotta volna fel őket. Ebben az esetben ugyanis a csempészet hasznától a zászlóalj elesett volna. A június 2-i katonai jelentés szerint a „felkelők” ereje 4–5 századot, azaz 1.000 puskát tett ki.

 

muravidek24191A magyar hadsereg-parancsnokság részére készített katonai térkép a Mura menti helyzetről 1919. június első feléből, amelyen követhető a Mura Köztársaság felszámolásának lebonyolítása (Forrás: Hadtörténelmi Levéltár, Budapest).

 

Június 3-án reggel a vörös katonák elfoglalták Muraszombatot. A visszaemlékezők szerint egy vörös zászlókkal díszített autó is berobogott utánuk a városba, amellyel Révész Nándor és Udvaros István, a Tanácsköztársaság június-júliusi időszakának a vezetői érkeztek. Az I/47. zászlóalj 1919. június 3án 11.50-kor Belatinc egy részét rövid utcai harc után elfoglalta, a település másik részének felszabadítását a „2 támadó oszlop” végezte el. Aznap délután 16.30-kor pedig a „vörösök” Caller zászlóalj-parancsnok vezetésével Pártosfalvát is elfoglalták. Tkálecz később, már a délszláv időszakban visszatért még a Muravidékre, ahol elfogták, de az alsólendvai börtönből kiszabadult, és élete hátralevő részét Magyarország más vidékein élte le.

Békés hangulatról a Mura Köztársaság fölszámolása után sem beszélhetünk a Muravidéken. Egy június 8-i jelentésből kiderül, hogy 8.000–10.000 ember gyülekezett a Stájervidéken, hogy a Muraközből betörjön Magyarországra. Júniusban a Békekonferencián még nem született végső döntés a Muravidék hovatartozásáról. A Területi Bizottság jugoszláv szempontból kedvező májusi javaslatáról azonban bizonyos körök tudomást szereztek. Slavič és a délszláv bizottság többi szakértője júniusban azon fáradoztak, hogy a Rába menti szlovén településeket is megszerezzék. Ezzel függhet össze Slavič, a Muravidékkel megbízott szakértő bizalmas levele Maister tábornokhoz, amelyben arra invitálta a népszerű tisztet, hogy szállja meg a Muravidéket.

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben