kele
perec1
garas1
64. évfolyam
38. szám
Megjelenés:
2020. 09. 24.
kiscim3820
 

Új reformációval kell válaszolni az új kihívásokra

novak03202Novak Leont, a Szlovén Evangélikus Egyház új püspökét decemberben iktatták be ünnepélyes eskütétel és ünnepi istentisztelet keretében a gyülekezetében, a Muraszombati Luther Márton templomban, mely azóta ismét a püspökség székhelyéül szolgál. Az evangélikus gyülekezetek vezetőjét az egyház mai szerepéről, céljairól és feladatairól kérdeztük.

– A világban zajló politikai, gazdasági, népesedési folyamatok az egyházra is hatást gyakorolnak – kezdte beszélgetésünket a püspök. – Nap mint nap szembesülünk a migrációs válsággal, az európai politika pedig közös álláspont híján igencsak sántít. Ezért én is osztom a véleményt, mely szerint ezeknek az embereknek otthon kell segítséget nyújtani, s akkor a gazdasági migrációról nem is kellene beszélnünk.

– Ezek a folyamatok már ismétlődnek, nem új jelenségről van szó…

– Ezek a kihívások már a 16. századtól jelentkeztek, és a következő századokban is ismétlődnek, ez alól a 21. század sem jelenthet kivételt: a szekularizáció a keresztény értékekkel szemben működik, az emberek egyre kevésbé azonosulnak a keresztény etikával és a keresztény tanításokkal. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyháznak is e trendeknek kell alávetnie magát. Lényegében egy új reformációval kell válaszolnia a saját soraiban és a társadalom más területein zajló új felvetésekre, kihívásokra.

– Tehát az evangelizációval, a szentírás tanításainak a terjesztésével itthon és a nagyvilágban?  

– Ennek nagy előfutára éppen Primož Trubar volt, aki elsőként hozta létre Bad Urachban a hare-intézetet (Petrijski zavod), melynek legalapvetőbb célkitűzése az anyanyelvű szentírás nyomtatása volt, hogy az olvasás által minél szélesebb körben terjedjenek a Szentírás tanai.

– A Szentírás olvasásának terjesztése ma is elsőrendű törekvésnek számít. Milyen utakon valósítható ez meg?

– Ma ismét arra döbbenünk rá, hogy a Szentírás iránti igény egyre inkább növekvőben van. Ennek némileg ellentmondani látszik a tény, hogy az emberek egyre kevesebbet olvasnak, de az egyháznak mégis az a feladata, hogy minél többen olvassák a Szentírást.

– Ön az ünnepi prédikációjában szép példázattal vezette le a tengerészek iránytűjének és térképének szerepét a világ más földrészeinek a felfedezése során. Ilyesmi „eszközre” van szüksége ma az egyháznak is?

– A reform szükségessége ma is igényként jelentkezik, ennek azonban a társadalmi viszonyok megújulásával is együtt kell járnia, az evangélium üzenetéhez való hűséggel összhangban.

– Ez hogyan mutatkozhat meg a mindennapok vallási életében?

– Arra törekszünk, hogy az embereket a Szentírás olvasására ösztönözzük. Ennek érdekében bibliai köröket hozunk létre, szakköröket, ahol együtt olvasnak fel szövegeket, amelyekről később elbeszélgetnek a gyülekezeti tagok. Itt minduntalan az isteni üzenet megértésének és megvalósításának a nehézségei is terítékre kerülnek. Ez az isteni akarat hatása életünkre, és általa a későbbiek folyamán képesek leszünk a Szentírás önálló megértésére.

– Ez a fiatalokra nézve is fontosnak látszik…

novak03201– Igen, a fiatal generáció számára ez különösen fontos, ezért őket is be kívánjuk vonni a Szentírás értő olvasásába, ennek folytatásaként pedig különböző gyermek- és ifjúsági kiadványokkal, képeskönyvekkel és képregényekkel is hozzásegítjük őket a Szentírás önálló megértéséhez. Ezt a tevékenységet a fiatal házasokra is kiterjesztettük, akik a családalapítás előtti időszakban vannak.

– A protestantizmus egyik lényeges tétele, amolyan alapkövetelménye is volt a Szentírás szövegeinek az anyanyelven olvasása, mely kulturális és nyelvi vonatkozásaiban is óriási cselekedetnek számított…

– Ez egyházszervezettségi vonatkozásban ma is megnyilvánul: vannak kétnyelvű közösségek, ahol a bibliai szakkörök és a hittanoktatások is mindkét nyelven folynak. Ezzel mindenki számára elérhetővé szeretnénk tenni az anyanyelven való szentírás-olvasást és annak anyanyelven történő továbbadását, megbeszélését és másokkal való megosztását.

A szlovén istentiszteletek a hazai, muravidéki tájnyelven vagy az irodalmi nyelven folyjanak?

– Nagyon érdekes jelenséggel van dolgunk: a muravidéki szlovén nyelvjárás egyben irodalmi köznyelv is, melyet ápolnunk kell, ha azt akarjuk, hogy a fiatal nemzedéket is megérintse ennek a nyelvjárásnak a szellemisége. Az oktatás területén is hasonló törekvésekkel találkozunk, hiszen sokan vallják, hogy választható tantárgyként kerüljön be az iskolai oktatásba a nyelvjárás. Nálunk, evangélikusoknál ez termékeny talajra talált, hiszen nem csak a Szentírást és a Miatyánkot olvassuk muravidéki nyelven, de az énekeink is e nyelven maradtak fenn.

A lelkipásztorok száma minden vallásnál fogyást mutat, Önöknél nincs ilyen probléma?

– Nem olyan régen még elég lelkész teljesített szolgálatot az egyházközségekben, de az utóbbi időszakban – két lelkészünk külföldre távozásával, egyikük koroškói, másikuk pedig trieszti szolgálatot vállalt, s egy lelkésznő kilépésével – mi is meglepve éreztük magunkat. De máris lépéseket tettünk az irányba, hogy ösztöndíjjal új lelkészeket küldjünk képzésre, akik azt űrt hamarosan be tudják tölteni.

A laikusok bevonásával nem próbálkoznak?

– Természetesen igen. Már eddig is történtek lépések itt Muraszombatban és a többi egyházközségben is a laikusok képzése érdekében, akik az istentiszteletek folyamatába is betekintést kapnak, de felhatalmazásuk van arra is, hogy a lelkész távolléte alatt az egész szertartást lefolytassák.

Püspök úr, milyen az evangélikus egyház kapcsolata a médiával, illetve a közélet szereplőivel?

– Nagyon jónak ítélem, de nem csak jónak, hanem szükségesnek is. Az istentiszteletek közvetítésével azokhoz is eljut az egyház, akihez betegség vagy más elfoglaltság miatt nem jutnak el a templomba. A rádiós és a tévés helyszíni közvetítésekkel, illetve az internetes platformokon a templomunkból is közvetítünk istentiszteletet, de a honlapunkról és a Facebookról is értesülhetnek a hívek a legfontosabb eseményekről.

A lendvai gyülekezet hosszú évekig Škalič Gusztáv lelkész vezetésével működött, majd nyugdíjba vonulásával sajátos űr keletkezett, mert nem volt, aki a kétnyelvű istentiszteleteket lebonyolítsa.

– Jelen esetben két fiatal lelkésszel, az Andrejek házaspárral, Mitjával és Judittal ez a probléma is megoldódni látszik. Mindketten nagyon jó magyar és szlovén nyelvtudással bírnak, így a lendvai hívek is fellélegezhetnek. Szükség esetén azonban a fiatalokat – továbbtanulási lehetőséget nyújtva – ösztönözni fogjuk, hogy a lelkészi hivatást válasszák.

 

 

MCSi Design