kele
perec1
garas1
64. évfolyam
20. szám
Megjelenés:
2020. 05. 21.
kiscim2020
 

Zrínyi-kultusz a Muravidéken

Zrinyi1820Négyszáz éve, 1620. május 3-án született Csáktornyán Zrínyi Miklós költő és hadvezér, a Szigeti veszedelem írója, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusa. Az évforduló alkalmából a Magyar Országgyűlés 2020-at Zrínyi-emlékévvé nyilvánította.

Zrínyi Miklós kultuszának elterjedése a Muravidéken, különösen Lendván és környékén annak is köszönhető, hogy a Muraköz közvetlen szomszédságában terül el, amely a „Zrínyiek földje volt”, akik arisztokrataként a 16. és a 17. században kiemelkedtek a többi akkori főúri család közül ezen a vidéken. Zrínyi György, Zrínyi Miklós és Zrínyi Péter nagy távlatokban gondolkodó politikusok és hadvezérek voltak, akik elsősorban baráti és bajtársi viszonyban álltak az alsólendvai Bánffy Miklós főúrral és fiaival, Kristóffal és Istvánnal. Mindkét főúri család tagjait összekötötte a genius loci, a táj szellemének fontossága is a török elleni harcokban is. Kapcsolatuk nemcsak barátinak és katonainak nevezhető, hanem családinak, vallásinak, szakmainak és kulturálisnak is.

Tóth Sándor helytörténész kutatásai szerint 1637. november 6-án a költő és hadvezér, az ifjú Zrínyi Miklós Bánffy Kristóf alsólendvai várába kért bebocsátást, mert menekülőben volt a törökök elől. Az itt élő emberek emlékezetében a történelmi múlt a törökök kiűzésének az idejéből kultikus erővel bír. Ma Lendva és Csáktornya közép-európai fekvésű városok, melyeknek mind horvát, mind magyar lakosai az Európai Unióban kezdték ismét felfedezni közös történelmüket, helytörténetüket, helyi és regionális kulturális örökségüket. A magyar–magyar kapcsolatok fejlődésének is jelentős előmozdítója a Zrínyi-kultusz, amelynek ápolásából a murakeresztúri Zrínyi Kadétok Egyesülete és a kapcai József Attila Művelődési Egyesület kulturális együttműködés révén veszi ki a részét. 2001-ben Hosszúfaluban a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Zrínyi Miklós: „Adriai tengernek Syrénája Groff Zrínyi Miklós” című könyve megjelenésének 350. évfordulója alkalmából szervezett Zrínyi-konferenciát, amelynek a főszervezője prof. dr. Kovács Sándor Iván Zrínyi-kutató, egyetemi tanár volt. A Muravidéki Magyar Tudományos Társaság és a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet közös szervezésében a lendvai Bánffy Központban Zrínyi-előadásokra is sor került a Zrínyi-emlékév kapcsán, amikor a Zrínyi-szablyáról, a zrínyiújvári kutatásokról és a Zrínyiek kultuszáról hangzottak el előadások a budapesti Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanáraitól, prof. dr. Padányi Józseftől és dr. Hausner Gábortól, jeles Zrínyi-kutatóktól. A muravidéki magyar tudományos és szépirodalom területén is jelentek meg művek, tanulmányok, versek, elbeszélések és egy ifjúsági regény is, amelyek Zrínyi-motívumokból építkeztek vagy a Zrínyiekre vonatkoztak. Ezeket e sorok írója, illetve Bence Lajos, Göncz László, Varga József muravidéki magyar költők, írók, kutatók írták. Zrínyi-kirándulást is szerveztek a Népújság olvasóinak 2016-ban Szigetvárra a Zrínyi-emlékév kapcsán, amelyen szép számban vettek részt a muravidéki magyarok. 2013-ban Zrínyi-kiállítás valósult meg az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskolában és a Lendvai Kétnyelvű Középiskolában is, amelyet a Zala Megyei Nemzeti Szövetség és a Rákóczi Szövetség Zala Megyei Szervezete ajánlott fel az iskoláknak.

A Zrínyi-kultusz ápolásának egy szép példája volt a tehetséggondozó nap megszervezése is, amelynek keretében 2017 októberében a lendvai, a göntérházi és a dobronaki kétnyelvű iskolák tanulói látogattak el Csáktornyára és környékére, ahol megtekintették a Zrínyi-emlékhelyeket. 2018 szeptemberében az 1. Számú Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola legjobb magyar olvasói részt vettek a murakeresztúri Zrínyi Miklós Általános Iskola Zrínyi-napján, majd megnézték a zrínyiújvári emlékhelyet. Magyar történelmi vetélkedőre is sor került 2019-ben, amelyre az általános iskolások és a középiskolások jól felkészültek a 16. és a 17. század történelméből, különösen a Zrínyiek korából.

A Zrínyi-kultusz jelen van a „mában” Lendván és környékén, a Muravidéken. Mint helytörténeti téma kiváló modellként is értelmezhető a muravidéki magyarok identitásának a megtartásában, mivel összetett: irodalmi, nyelvi, művelődéstörténeti, történeti, helytörténeti, politikai és nemzeti értékeket képvisel. Zrínyi Miklós költőre és hadvezérre, valamint a Zrínyi-dinasztiára, a „Zrínyiekre” a muravidéki magyarság ma is felnéz, mert nehéz sorsuk ellenére nemzetépítő, nemzetszabadító autonóm személyiségek, európai hírnevű magyar és horvát főurak voltak, akiknek erénye volt a hazaszeretetet, a hősiesség és a keresztény erkölcsiség.

Szerb Antal szerint Zrínyi Miklóst, a költőt és hadvezért „… az országa szolgálatára alkotta az Isten…”. A költő és hadvezér Szigeti veszedelem című eposzának a nyelvében felfedezhetők a nyugat-dunántúli, göcseji nyelvjárás sajátosságai is, amelyek a muravidéki magyarok nyelvében is jelen vannak, és ez 400 év távlatából is identitásépítő erővel bír. A Zrínyi-emlékévek megünneplései is abban erősítettek meg bennünket itt, a Muravidéken, hogy a Zrínyiek öröksége hozzásegít magyar nemzettudatunk megőrzéséhez. A 20. században, a kommunizmus idején nem volt ildomos beszélni a Zrínyiek kultuszáról, hiszen arisztokraták voltak, de a 21. század elején a Zrínyiek kulturális öröksége és kettős identitásuk regionális szempontból is újjáértelmezhetővé vált az Európai Unió közép-európai térségében, hiszen a magyarok a Muravidéken, de a Muraközben a horvátok is ragaszkodnak hagyományos identitásuk megéléséhez.

Zágorec-Csuka Judit

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben