kele
perec1
garas1
64. évfolyam
20. szám
Megjelenés:
2020. 05. 21.
kiscim2020
 

Ruha teszi az embert?! – A pacsa

ruha18201Ez alkalommal a hetési női viselet legpompásabb és egyben legtitokzatosabb részéről, a pacsáról lesz szó. A pacsa a Magyar Néprajzi Lexikon meghatározása szerint a fejtetőre laposan, hátul sátorszerűen a vállra boruló, bonyolultan hajtogatott fejkendő, amelyet a múlt században Zala, Vas és Veszprém megye területén hordtak. E középkori eredetű lepelkendő nevét őrzi két Zala megyei település, Pacsa és Pacsatüttös is.

E lepelkendő eredetét a kutatók a fejet, a vállat takaró leplekkel kötik össze, amiket az asszonyok az időjárás viszontagságai ellen terítettek a fejükre. Ez az abrosz méretű, fejre borított lepel nyomokban az asszonyi fejviselet részeként is megmaradt. Az Őrség krónikása, Nemesnépi Zakáll György szerint ezt a kendőt a múlt század elején „fejrevaló köczölének” nevezték. Több történeti forrás is alátámasztja, hogy igen elterjedtek voltak a középkorban és az újkorban ezek, az anyagot a szövőszék adta szélességében felhasználó, fejrevaló hosszúkendők. Az esetenként két-három méter hosszú, keskeny végeiken gyakran kivarrott vászon-, patyolat-, gyolcs-, fátyol-, legújabban tüllkendőket országszerte használták az újkor végéig.

A pacsa jól beleilleszkedett a Mediterráneum már a 15. században is könnyű fátylakat kedvelő övezetébe, és rokonságot mutatott a szomszédos stájer, szlovén és horvát asszonyok fejviseletével. Ez a szögletes lappal merevített, fejtetőre hajtogatott kendő a 19. századig a Dunántúl nagy részén köz- és ünnepnapi viselet volt.

A Dunántúlon viselt lepelkendők közül kiemelkedett a Hetésben viselt pacsa, amely bonyolultabb, csak a pacsavető asszony által ismert mesterfogások által került a fejre, káplira tűzve. A pacsa egy téglalap alakú, a két rövidebbik oldalán különböző mintával kivarrt, szögletes lyukas hímzésű, slingelt szélű fehér vászonkendő volt. Ezt a kendőt piros színű kasmír- vagy selyemkendővel rögzítették, amit az álluk alatt kötöttek meg. A hetési pacsa a szlovén peča-val, a szlovén népi női fejfedővel áll rokonságban, amelynek elnevezése az olasz pezzo, pezza (darab, ruhadarab, vászondarab, lenvászondarab) kifejezésekben gyökerezik.

 

ruha18202Bátky Zsigmond 1904-ben Radamosban készült fényképe alapján alkotott akvarell.

 

Gönczi Ferenc „Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése” című, 1914-ben megjelent munkájában így írt e ruhadarabról: „A pacsavetést kevés asszony érti. Nem csoda, hosszú gyakorlat kell hozzá, hogy valaki megtanulja és kifogástalanul elkészítse. Ezért a jó pacsavető asszonyt a szomszédos falvakból is felkeresik. Fehér Mihályné egy-egy vasárnap 10–12 darabot is megvet. (...) A szegény asszonyok régebben egy darab kenyérért, újabban 20 fillérért vetnek pacsát. A megvetett pacsát most már csak ünnep- s vasárnaponként hordják az öregebb asszonyok. Az egyszer elkészített pacsa mindaddig úgy marad, míg el nem ’pocskoludik”, tehát 5–6 hétig vagy tovább is aszerint, milyen időközben, hányszor veszi fel az illető. (...) Újabban a pacsaviselet rohamosan szünik, annyira, hogy már a Hetésben is ritkaságszámba kezd menni egy-egy pacsás asszonyt látni. Ezelőtt 25 évvel kezdték elhagyogatni. Még legtöbben az Alsólendva mellett fekvő Petesházán, Lendvalakoson és Kapczán hordják, de csak az öregasszonyok s ők is legfölebb vasár- és ünnepnapokon, midőn a templomba mennek.”

Pacsaként szolgáló textil alig maradt fenn, az egyetlen közismert darabot a Lendvai Galéria és Múzeum őrzi. Ennek oka abban keresendő, hogy a pacsákat ünnepi viseletként eltemették tulajdosaikkal, így sírba szállt a hetési kontyos asszonyokkal már a 20. század első évtizedeiben. Gönczi a részletes leírás mellett 20 fényképpel illusztrálva közölte a pacsahajtogatás módját, de ez olyan bonyolult és összetett, hogy mind a mai napig senkinek sem sikerült teljes bizonyosággal hitelesen rekonstruálni. E kihívás még vár a néprajzkutatókra és a népviseletek készítésével foglalkozó szakemberekre, ezért akinek sikerülne, ajándékozza meg vele a Lendva-vidéki magyarság múzeumát!

 

 

MCSi Design
A weboldalunkon cookie-kat használunk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk.
Részletes leírás Rendben