kele
perec1
garas1
64. évfolyam
37. szám
Megjelenés:
2020. 09. 17.
kiscim3720
 

Európa nem rendelkezik elég kapacitással, hogy mindenkit befogadjon

jansa34200A Népújság, valamint a magyarországi Figyelő hetilap közösen kereste meg Janez Janša szlovén miniszterelnököt, aki készségesen válaszolt kérdéseinkre Szlovénia jelenlegi helyzetéről, a szlovén–magyar viszonyokról, a szlovéniai kisebbségekről, illetve Európa helyzetéről, jövőjéről. A két hetilapban közölt beszélgetés nem egyezik meg teljesen, más-más kérdések szerepelnek a specifikumok miatt.

– Júliusban a Polgári Magyarországért Alapítvány videókonferenciáján három nagy kihívást említett, amivel az EU országainak szembe kell nézniük: a koronavírus, a kibernetikai támadások és a demográfia. Vegyük sorra ezeket.

– A járvány az egész világot felkészületlenül érte. Európa március és április folyamán a rendkívüli állapot bevezetésével, a határok lezárásával, a védőfelszerelés-szállítmányok feltartóztatásával, elkobzásával inkább középkori mivoltára hasonlított. Jelenleg is a pandémia gazdasági következményeinek elhárítási időszakában tengődünk. Az Európai Unió helyreállítási alapját jó válasznak tartom a válság okozta kihívások leküzdésére, intenzíven folynak a kísérletek a betegség elleni vakcinák, illetve a gyógyszerek előállítására. Amíg ezeket forgalomba tudjuk hozni, a pandémia elején bevetett drasztikus korlátozásokat, a teljes „lock downt” csakis a fertőzéseket követő okostelefonos applikációval lehet kiváltani.

A másik nagy probléma a kibernetikai támadások veszélye. Ha ezt teljes mértékben bevetnék a fejlett országok ellen, annak egy atomfegyveréhez hasonlatos következményei lennének. Emiatt az Európai Unió Tanácsában közösen elnöklő országoknak, Németországnak és Portugáliának javasoltuk, élvezzen prioritást egy európai szintű kibernetikai támadások elleni terv elkészítése. (A harmadik tag Szlovénia, amely 2021 júliusában lesz az unió soros elnöke – a szerk.)

A harmadik az EU legfontosabb stratégiai kihívása, a demográfia. Az európai lakosság erőteljesen öregszik és már több tagállam hozott olyan intézkedéseket, amelyek az öregedési görbét lassíthatják. Mindenképp a nyugdíjrendszerek módosítására, a születésszámot növelő családpolitikákra és más, ezzel összefüggő intézkedésekre lesz szükségünk.

Ön milyen kilábalásra számít a gazdasági válságból? Gyors visszapattanásra, a jövő évig elhúzódóra, vagy akár egy hosszabbra?

– A szlovén GDP növekedését illetően optimisták vagyunk. Intézkedéseinket, az említett koronacsomagokat az Európai Bizottság pozitívan értékelte és Szlovéniának gyors kilábalást jósol. A Standard&Poor’s hitelminősítő megerősítette országunk besorolását AA szinten és stabil trendet prognosztizál. Szlovénia jó állapotban van, hogy sikeresen ellenálljon a pandémia negatív következményeinek. Természetesen a helyzet radikálisan is változhat, amennyiben részünk lesz egy heveny második járványhullámban. Egyelőre emiatt aggódunk leginkább.

– Átalakítja-e a globális piacot a koronavírus-járvány? Milyen ágazatokban növekszik a szerepe a lokalitásnak, az európai (főként a közép- és kelet-európai) térségek közötti együttműködésnek?

jansa3420– A pandémia minden bizonnyal megváltoztatja a globális piacot. A helyi vagy inkább a regionális együttműködés jelentősége növekedni fog a leginkább érzékeny területeken: élelmezés, energetika, egészségügyi termékek és szolgáltatások. A járvány felszínre hozta a kérdést, hogy mely stratégiai javak termelését kell újraindítani az országban, illetve miként lehet lerövidíteni a beszállítói láncokat az ellátási zavarok elkerülése, csökkentése érdekében.

– Mire számít a jövőben a szlovén–magyar gazdasági és politikai együttműködésben?

– Magyarország jelenleg is a hetedik legnagyobb kereskedelmi partnerünk. Várakozásaim szerint az árucsere a továbbiakban is növekedni fog, így a jelenleginél is fontosabb partnere lesz Szlovéniának. Kiemelném a turizmust, mert ezen a téren Magyarországot a jelentősebb ígéretes piacok közé soroljuk. Az utóbbi években folyamatosan nő a magyar vendégek száma hazánkban. Biztos vagyok abban, hogy a két ország gazdasági kapcsolatai erősödni fognak új együttműködési formák révén is, ami a beruházásokat, a digitalizációt, a turizmust és a harmadik piacokon való közös fellépést illeti. Hasonló várakozásaim vannak a politikai kapcsolatokban is. Szlovénia és Magyarország jószomszédi, baráti viszonyt ápol, amit rendszeres, folyamatos párbeszéd és széleskörű együttműködés jellemez számtalan közös érdekű területen. A két államot összeköti az EU- és a NATO-tagság is. Közös érdekünk az életképes, sikeres, gazdaságilag erős és biztonságos Európai Unió, valamint a hatékony kollektív védelem. Mindkét ország az euroatlanti jövőben érdekelt és támogatja a nyugat-balkáni államok integrációját.

– Ami a szlovéniai beruházási terveket, programokat illeti, miben tudnak részt venni a magyar befektetők?

– A gazdaságerősítő beruházások listáján előkelő helyen szerepel a Ljubljanai Utasközpont projektje – amely magába foglalja a vasútállomás korszerűsítését, egy új buszpályaudvar és egy üzleti, kereskedelmi komplexum megépítését –, amibe 250 millió eurót invesztál egy magyar magánbefektető. Együttműködési lehetőségeket látunk általában az új vasúti infrastruktúra létesítésében, ahogy a Rédics és Beltinci közötti, határon átnyúló közlekedésfejlesztésében vagy a maribori reptér korszerűsítésében stb. A fenntartható mobilitási irányelvekkel összhangban lehetőségünk van államközi kerékpárutak és úgynevezett alacsonyenergiájú emissziós létesítmények kialakítására.

– Annak ellenére, hogy a szlovén alkotmány egyedülálló kisebbségi jogokat biztosít mind a magyar, mind pedig az olasz kisebbségnek, e közösségek létszáma erőteljes csökkenést mutat. E nemzeti kisebbségek tagjaiként úgy tartjuk, nagy a különbség a kisebbségi jogok de jure és de facto érvényesülése között. Mit lehet tenni a probléma megoldásáért?

– A szlovén alkotmány valóban magas fokon biztosítja az olasz és a magyar nemzeti közösség jogait. A gyakorlatban azonban a jogérvényesülés érzékeny folyamata nagymértékben a mindenkori kormánytól függ. Júliusban olyan megállapodást kötöttem Horváth Ferenc és Felice Žiža kisebbségi parlamenti képviselőkkel, amely túltekint a jelenlegi mandátumon, pontosan meghatározza a két kisebbség által lakott térségben a végrehajtandó projekteket és feladatokat. A projekteket pénzügyileg is alátámasztottuk, a legfontosabb pedig az, hogy a kormány számára kötelezőek. Úgy látjuk, így jelentősen hozzájárulunk a jelzett probléma elhárításához, és serkenteni szeretnénk a két kisebbség gazdasági fejlesztését. Figyelemmel kísérjük és következetesen érvényesítjük az anyanyelv hivatalos használatát a kétnyelvű területeken. Különleges figyelmet fordítunk a kisebbségi nevelési-oktatási rendszer fejlesztésére, a kisebbségi média program-, káder- és pénzügyi stabilitásának biztosítására, valamint a kulturális és tudományos tevékenységek fejlesztésére. A két kisebbség közösség promóciója érdekében egy, a kulturális hagyományokat felsorakoztató teljeskörű lista elkészítésére törekszünk.

A magyar kormány az utóbbi években erőteljesebben támogatja a muravidéki magyar közösséget. Várható-e hasonló lépés szlovén részről a Rába-vidéken?

– A szlovén kormány intenzíven támogatja az őshonos muravidéki magyar közösséget. Az idén fejeződik be a 2017–2020-as program, amelynek keretében 2,1 millió eurót szántunk gazdasági és idegenforgalmi beruházásokra, a terület promóciójára. Már intenzíven folyik a következő, 2024-ig tartó, szintén 2,1 millió eurós program előkészítése. Hasonló hozzáállás várható részünkről a Rába-vidéken is. Már folynak az egyeztetések a magyarországi szlovén közösség gazdasági alapjának kialakításáról. Elkészült a Rába-vidék 2021–2024-es időszakra vonatkozó fejlesztési tervezete, a programra a szlovén kormány 2,8 millió eurót szán. Serkenteni fogja a gazdasági, idegenforgalmi beruházásokat, az ott élő szlovénok vállalkozási kedvét, cégalapítását. Joggal bizakodhatunk a Mura és a Rába közötti térség sikeres jövőjében.

A „Cenzúrázatlan Európa” online-konferencián azt mondta, hogy még nincs befejezve az EU-projekt. Az Ön víziója szerint milyennek kellene lennie Európának?

– Az alapító atyák létrehozták a közös értékelvű európai integrációt, hogy Európa a lehető legnagyobb mértékben a saját sorsának az alakítója legyen. Ezt az integrációt az értékekre alapozták. Így egyre több európai békében, szabadságban és jólétben élhetett. Ez a folyamat egy szelíd, de erőteljes hatalommá tette az EU-t, amely hozzájárult az európai totalitárius, kommunista rezsimek bukásához. Ekkor lehetőség nyílt a kontinens békés újraegyesítésére. Történelmi feladatunk volt létrehozni az egységes és szabad Európát, amely békében van önmagával. Ez a vízió azonban még nem valósult meg teljesen, a mi feladatunk ezt véghez vinni. Az Európai Uniót az európai civilizáció alapvető értékei alapján kell megerősítenünk, olyan szövetséget kell létrehoznunk, amely polgárainak külső és belső, illetve gazdasági és szociális biztonságot nyújt. Az EU alkotmányozási kudarcát és a pénzügyi és gazdasági válságot követően feltárultak a befejezetlen gazdasági és monetáris unió nehézségei, és jött a migrációs válság, valamint az Egyesült Királyság kilépése. Ezek után elsődleges feladatunk az EU stabilizálása és megszilárdítása. Első lépésként ki kell terjeszteni a schengeni övezetet, hogy az EU külső határa valódi határ legyen, majd folytatni kell az unió bővítését azokkal a tagjelöltekkel, amelyek esetében már megszülettek a politikai döntések az integráció perspektívájáról. Ezen az úton haladva teremthető meg a teljes, egységes, szabad és saját magával békében élő Európa, amely képes az alapvető demográfiai reprodukcióra, a növekedésre, és elég erős ahhoz, hogy lakosságának az Észak-atlanti Szövetség keretein belül teljes külső biztonságot nyújtson. De ez csak akkor teljesedik ki, amikor az EU tagja lesz a Nyugat-Balkán, illetve a keleti partnerség mindegyik olyan állama, amely hozzánk akar tartozni és eleget tesz a felvételi kritériumoknak. Ekkor Európa erőseb geopolitikai tényezővé is válik.

Ami a demográfiát illeti, mire lehet számítani a jövőben Szlovéniában? Az utóbbi két évtizedben valamelyest növekedett az ország lakossága. Az idén január 1-jén a hivatalos statisztika szerint 2.095.861 lakosa volt, vagyis 15 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A természetes szaporulat vagy a külföldiek betelepedésének tulajdonítható ez?

– Amennyiben hosszabb időszakra tekintünk, mondjuk a kilencvenes évek derekától, akkor megállapíthatjuk, hogy Szlovénia lakossága a külföldiek betelepedésével növekedett. Kivételt képez a 2006 és 2016 közötti időszak, amikor a szlovénok magasabb születési aránya járult hozzá a növekedéshez. Sajnos az utóbbi években ismét rosszabb eredményeket produkálunk, éppen ezért a jelenlegi kormány a koalíciós szerződésben is prioritásként rögzítette a fiatalok lakásproblémáinak megoldását bérlakásépítéssel. (De szerepel benne az ingyenes óvoda újbóli bevezetése is a második és minden további gyermek esetében – a szerk.)  Alakulóban van a kormány demográfiai hivatala, amely összehangolja majd a demográfiai intézkedéseket, a családok támogatását a nemzedékek közötti szolidaritásvállalással.

A demográfiának része a migráció, amely – mint azt korábban Ön is nyilatkozta – bizonyos országokban már helyrehozhatatlan károkat okozott. Miként képzeli el a szlovén jövőt, a társadalom munkaképes részének a biztosítását?

– A migrációs politika, amelyet egyesek a demográfiai kihívások tökéletes megoldásaként említenek, csak komplementáris eszköz lehet, de csakis abban az esetben, ha azt megfelelő módon kezelik, a bevándorlás szociális, kulturális és gazdasági költségeit is figyelembe véve. Ha ez nem így történik, akkor olyan, sajnos vissza nem fordítható változásoknak lehetünk a tanúi, mint amilyennel egyes nyugat- és észak-európai országokban szembesülnek. Ezt semmiképpen sem szeretnénk Szlovéniában. Meg kell különböztetnünk az európai, vagyis a nyugati civilizáción belüli és a kívülről érkező migrációt. Mindenesetre nem gondoljuk azt, hogy a demográfiai problémákat emberimporttal lehet orvosolni. Európa jövőjét úgy képzelem el, hogy demográfiai szempontból életképes kontinens, amely növelni vagy legalább szinten tudja tartani az európaiak számát. Ugyanakkor pedig kulturálisan, szellemileg, gazdaságilag és katonailag is olyan erőt képvisel, amely segíteni tud a szomszédságban lévő országoknak, hogy stabilizálódjanak, fejlődjenek, és ne jelentsenek állandó és kezelhetetlen demográfiai nyomást az öreg kontinensre. Európa egyszerűen nem rendelkezik elegendő szociális kapacitással és fizikai hellyel, hogy mindenkit befogadjon. Az emberiség történelme arra tanít bennünket, hogy teljesen különböző civilizációk békésen élhetnek egymás mellett, ha mindegyikük a maga helyén van, nincs kényszerített keveredés és nem gyakorolnak egymásra katonai vagy agresszív kulturális és vallási nyomást.

Moszkovits János

Tomka Tibor

 

 

MCSi Design