kele
perec1
garas1
64. évfolyam
37. szám
Megjelenés:
2020. 09. 17.
kiscim3720
 

Muravidéki Magyar Értéktár: A Hungária Hazai Ernyőgyár épülete

ernyogar3520Alsólendva polgári korszakának (1867–1914) egyik legfontosabb ipar- és helytörténeti emléke a Hungária Hazai Ernyőgyár Részvénytársaság. Az ernyőgyár Wortmann Béla varrodájából alakult ki 1904 szeptemberében, és a kis üzem az Alsó-Lendvai Takarékpénztár udvarában álló épületben kapott helyet.

Az Osztrák–Magyar Monarchia, illetve a Magyar Királyság területén ez a gyár volt az első ernyőgyár. A kis üzem olyan sikeres volt, hogy a vállalkozás már 1906-ban részvénytársasággá alakult, és a tulajdonosok rövidesen bővítésre szánták el magukat. 1907-re az akkori város délnyugati szélén Szente Lajos szombathelyi építész tervei alapján fel is épült az impozáns gyárépület. A szecessziós jegyeket viselő épület kivitelezője Morandini Tamás, az olasz származású, zalaegerszegi építési vállalkozó volt. Az épületnek igen hamar, már 1910-ben meg kellett válnia a magyaros, szecessziós stílusjegyeket viselő pártázatától, hogy megakadályozzák a rendszeres beázásokat. Ebből kifolyólag klasszikus, cserépzsindelyes sátortetőt kellett kialakítani a gyár építménye fölé. A födém ugyanis az akkor még forradalminak számító vasbetontechnikával készült, ami nem bizonyult tökéletesnek a nedvesség szigetelése szempontjából.

Az 1910-es években az alsólendvai ernyőgyár átlagosan 30–40, főként női dolgozónak adott munkát, akik naponta 270–350 ernyőt is készítettek. Az ernyőgyár az 1. és a 2. világháború viszontagságai között is tovább működött, bár számos gazdasági és szerkezeti átalakuláson ment keresztül. Az I. világháború időszakában a versenyképes ruházat- és cipőgyártással egészült ki a tevékenysége, az ernyőgyártás pedig 1923-ban indult újra, de a gyár már a Tovarna dežnikov szlovén néven működött tovább. Az alsólendvai ernyőgyár fejlődése szempontjából az 1930-as évek második fele bizonyult kulcsfontosságúnak, hiszen ekkor elektromos berendezésekkel szerelték fel a gyárat, valamint új üzemet, kötödét és Horvátországban leányvállalatot létesítettek. A Magyarországhoz visszatérés idején a cég újra felvette a Hungária Hazai Ernyőgyár Rt. nevet, valamint gróf Batthyány Miklóst és dr. Hajós Ferencet nevezték ki igazgatósági taggá. Azonban a 2. világháborút követően az ernyőgyárat is államosították, 1945 tavaszán pedig az átvonuló szovjet csapatok teljesen kifosztották a gyárépületet.

A lendvai ernyőgyártás így 1947-ben Okrajna dežnikarna névre keresztelve indult újra, de már egy másik épületben, a mai Fő utca 52. szám alatti ház műhelyében, amely ma a Lendva város polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása című kiállításnak ad otthont. A Morandini Tamás által kivitelezett szecessziós épületben így már nem készültek többé ernyők. Az átalakított üzemcsarnokot műhelyek, majd pedig más cégek, irodák, boltok és rendelők vették birtokba. Az új helyre költözött lendvai ernyőgyár többszöri átnevezés és átszervezés után az 1980-as évekig sikeresen működött. Ezt követően a távol-keleti piacról érkező áruk dömpingje miatt az INDIP néven működő gyárat 2001-ben felszámolták, így az ernyőgyártás nem érhette meg 100. évfordulóját.

 

AZ ÉRTÉK BESOROLÁSA

Szakterület

épített környezet

Fellelhetőség helye

Lendva

Értékszint

Muravidéki Magyar Értéktár

A JAVASLATTEVŐ ADATAI

Javaslattevő(k)

Négy határon át vetélkedő, 2018/2019 – Az 1. Sz. Lendvai Kétnyelvű Általános Iskola 6.b osztályos, háromfős csapata. Csapattagok: Gor Lebar Ališa, Gönc Júlia, Sabo Fiona. Felkészítő tanár: Vöröš Koni.

Település

Lendva

 

Indoklás

Az 1904-ben alakult Hungária Hazai Ernyőgyár Részvénytársaság jogutódjai együtt a Lendva-vidék polgárosodásának legfontosabb ipar- és helytörténeti emléke. Az eddig rendelkezésünkre álló adatok alapján joggal feltételezhetjük, hogy a Hungária Hazai Ernyőgyár Részvénytársaság volt a Magyar Királyság első ernyőgyára. A lendvai ernyőgyártás majdnem egy évszázadon át nyújtott munkalehetőséget a vidék lakóinak, tárgyi öröksége pedig jelentős ipartörténeti emlékké vált. A lendvai ernyőgyártás emlékét nemcsak az egykori gyárépület őrzi, annak gazdag tárgyi emlékanyaga a Fő utca 52. szám alatt található, Lendva város polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása című kiállítás része.

 

Forrás

Király M. Jutka: A Hungária Hazai Ernyőgyár 110 éves lenne. Magyar Nemzet, 2014. 11. 30. https://magyarnemzet.hu/archivum/korabbi-partnereink/a-hungaria-hazai-ernyogyar-110-eves-lenne-4000898/ Kepéné Bihar Mária – Lendvai Kepe Zoltán (2011): A lendvai Hungária Hazai Ernyőgyár épülete. Kő kövön maradjon! Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet. Lendva. 64–66. Megyeri Anna (2010): „A földre építek, az égben bízom”. A Morandini építészcsalád a Monarchiában. Zalaegerszeg. Veöreös András (2000): Lendva építészeti értékei. Krónikás. Különszám. Budapest. 16–19. Lendvai Kepe Zoltán (szerk.): Meščanstvo, tiskarstvo in dežnikarstvo Lendave. Lendva polgárosodása, nyomdászata és ernyőgyártása. Lyndvamuseum 2. Lendava–Lendva, 2008. Lendva 820 éve. 820 let mesta Lendava. Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet. Lendva, 2013. http://www.lendava-vabi.si/MuzejMescanstva_hu.html https://hu.wikipedia.org/wiki/Lendva LINDAU, Lendva Község multikulturális tudományos-társadalomtudományi-irodalmi és képzőművészeti folyóirata. Lendvai Könyvtár. 2012. VI. 13–14. https://www.kl-kl.si/files/fb/periodika/lindua/lindua_2012-13-14/mobile/index.html http://www.muemlekem.hu/hatareset/Polgarhaz-ma-muzeum-Lendva-3312 https://wikitravel.org/hu/Lendva http://www.guide2visit.eu/vonzerok-reszletek/polgarosodas-nyomdaszat-es-ernyogyartas-muzeuma

 

 

MCSi Design