kele
perec1
garas1
64. évfolyam
47. szám
Megjelenés:
2020. 11. 26.
kiscim4720
 

Október 23-án…

cim56 4220… a budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án végül győzött a pártház elfoglalásával. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. Igaz, végül a nagy túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi harca elbukott, de eszménye kitartott és a ’89-es rendszerváltozás egyik alapjává vált.

 

 

Rendhagyó megemlékezés a Muravidéken

 

Október 23-a az 1956-os forradalom kitörésének és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja. Sajnos a járványhelyzet miatt idén mind az anyaországban, mind a Muravidéken elmaradnak a hivatalos rendezvények, megemlékezések.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt, amely október 30-án a pártház elfoglalásával végül győzött. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak segítséget a magyar kormánynak, november 4-én hajnalban a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. A honvédségi laktanyák, repülőterek a szovjet Vörös Hadsereg egységeinek gyűrűjébe kerültek. Az aránytalanul nagy túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott.

A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2.652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük Ausztria felé menekülve. 1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. A forradalom leverését követő évtizedekben az 1956-os eseményeket a pártállami hatalom ellenforradalomnak bélyegezte és elítélte, de a rendszerváltás során megváltozott az események hivatalos értékelése. 1989. október 23-a óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja. Az 1956-os események meghatározó szerepét a 2011-ben elfogadott Alaptörvény preambuluma is hangsúlyozza.

 

1956-os megemlékezés videó formájában

A járványhelyzet miatt a muravidéki magyarság rendhagyó, virtuális módon az ünnep napján, október 23-án a világhálón teszi közzé a megemlékezésről szóló videót.  

 

 

MCSi Design