In memoriam msrg. dr. Jožef Smej (1922–2020)

  • Nyomtatás
  • smej47201Megdöbbenve ért bennünket a szomorú hír, hogy életének 99. évében elhunyt msgr. dr. Smej Jožef római katolikus szlovén pap, teológus, a Maribori főegyházmegye segédpüspöke, hittudományi egyetemi oktató, aki 1922-ben született Bagonyán. Tanulmányai egy részét Magyarországon, Szombathelyen végezte, ahol 1944-ben szentelték pappá. Papi szolgálatát a Muravidéken, Dokležovjén, Dobronakon, Tornisán, majd 21 évig Muraszombatban látta el.

    János Pál pápa 1983. április 23-án nevezte ki a Maribori Érsekségben segédpüspökké, majd ugyanabban az évben az egyházmegye püspöki címét is megkapta. 2009-ben vonult nyugdíjba, utolsó éveit egy kis kelet-szlovéniai város, Lenart idősotthonában töltötte. Püspöki szolgálata mellett dr. Smej Jožef tudományos- és irodalmi kutatómunkát is végzett. Kutatásai kiterjedtek a muravidéki történelemre, irodalomra, nyelvre és politikára. Kutatója volt Küzmič Mikloš, Küzmič Štefan, Klekl Jožef, Ivanoczy Franc stb. muravidéki szlovén írók, költők, politikusok munkásságának is. A 19–20. századi magyar irodalom kiemelkedő írói, például Gárdonyi Géza (A láthatatlan ember / Atila, bič božji, 1973; Isten ostora / Božji sužnji, 1977) és Móra Ferenc (Aranykoporsó / Zlata krsta, 2013) műveit fordította szlovén nyelvre, de latin, francia és német nyelvből is fordított szépirodalmat és vallási szövegeket. Saját verseit Kaplja v vedru (1992) című verseskötetében jelentette meg. Baša Ivan (1991) és Küzmič Štefan (2006) életéről is írt két életrajzi regényt. Megírta a muraszombati plébániatemplom történetét is.

    smej47202A magyar és a szlovén nemzet, valamint a két kultúra közötti hídépítés terén végzett munkáságáért Áder János, Magyarország köztársasági elnöke 2015-ben a „Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével” tüntette ki. 2016-ban pedig Pahor Borut, a Szlovén Köztársaság elnöke a szlovén nemzeti és szellemi kultúra területén kifejtett munkásságáért részesítette állami kitüntetésben, életműdíjban. 2015-ben Maribor díszpolgára lett. Msrg. dr. Smej Jožef a muravidéki magyarság egyházi életét is gazdagította, hiszen ő volt az a püspök, aki évtizedekig számtalan magyar misét celebrált a kétnyelvű egyházkerületekben, magyar nyelven bérmált és idősebb korában is szívesen misézett búcsúk és más ünnepi események alkalmával a kétnyelvű egyházközösségekben. Kitűnően írt, prédikált, olvasott és beszélt magyar nyelven, amelyet idős kora ellenére folyamatosan ápolt és gyakorolt.

    Elmondhatom, hogy baráti szálak is fűztek hozzá, hiszen több versemet lefordította szlovén nyelvre, s ezek a Stopinje szlovén egyházi évkönyvben, a Lindua multikulturális folyóiratban, majd önálló, kétnyelvű verseskötetemben, az Enigmában (2018) jelentek meg. A püspök urat szerény, művelt, de határozott, karizmatikus egyéniségnek ismertem meg, aki minden találkozásunkkor megerősített abban, hogy a keresztény vallásnak, az irodalomnak, a magyar–szlovén kultúraközvetítésnek ereje és jövője is van. Tavaly ősszel találkoztam vele utoljára, amikor részt vettem azon a szentmisén a lenarti idősotthonban, amelyet ő végzett paptársaival együtt. Tolókocsiból celebrálta a misét, de minden alkalommal felegyenesedett, megmutatta akaraterejét és kimutatta alázatát az isteni transzcendencia felé. Lehetőségem volt vele együtt imádkozni a szobájában az idősek otthonában, ahol az utolsó napjait élte. Naponta olvasott, írt, lelki gyakorlatot végzett. Egy interjúban ki is fejtette az élethez való aktív viszonyulásának lényegét: „Sose legyél munka nélkül, olvass, írj és imádkozz. Olvasva is imádkozhatsz, de ha írsz, akkor is imádkozol…”

    Msrg. dr. Smej Jožef szlovén teológus, püspök, író, műfordító, egyházi szakíró minden méltóságán túl megmaradt egyszerű embernek, aki teológiai hivatását követve példakép volt rendkívül széleskörű tudásával, humanizmusával, emberközeliségével, teológiai küldetéstudatával, munka- és emberszeretetével, muravidéki önazonosságtudatával, valamint őszinte patrióta szemléletével. Szerény volt az emberek és az Isten előtt, s ez a tulajdonság csakis a kivételes személyekre jellemző. Ő is ezen kivételes személyek közé tartozott. Karácsonyi képeslapommal már elkésve, de tisztelettel emlékezem rá. Püspöki mottójában Szűz Máriát dicsőítette és tiszteletét fejezte ki iránta: „Ne feledd, ő kegyelemmel teljes.” Nyugodjon békében! Emlékezzünk rá!

     

    Zágorec-Csuka Judit