kele
perec1
garas1
65. évfolyam
18. szám
Megjelenés:
2021. 05. 06.
kiscim1821
 

A körzethatár átszabása vagy megszüntetése?

valaszt5020A választási rendszer módosítása mindegyik országban igencsak érzékeny téma, rövid távon mindenképpen teljesen megfordíthatja a politikai erőviszonyokat, így hát nem kell csodálkozni, hogy Szlovéniában is szinte a végtelenségig lehetne folytatni erről a vitát. Nagyon tömören összefoglalva a kormányzó erő a körzethatárok átszabása, az ellenzék a körzetek megszüntetése mellett áll, s mindkettő tervezi a saját javaslatának beterjesztését a parlament elé.

Ahogy ezt már több ízben megírtuk, gyakorlatilag letelt az idő, hogy a parlament eleget tegyen az Alkotmánybíróság 2018 decemberében született határozatának, miszerint Szlovénia jelenlegi választási rendszere nem felel már meg az alkotmányos normáknak, és a hiányosságokat meg kell szüntetni – leginkább azt, hogy egyes képviselőket jóval kevesebb szavazattal választanak meg, mint másokat.

A nyilvánosság előtt eddig kettő megoldás fogalmazódott meg. Az első szerint a választási körzeteket úgy kell átszabni, hogy nagyjából azonos számú választópolgárral rendelkezzenek és egyben megfeleljenek a községi határoknak is – ezt a megoldást szeretné végigvinni a jelenlegi kormány legerősebb pártja, és ehhez csak egyszerű többségre lenne szükség a parlamentben. A kormány készít is egy ilyen változatot, és tekintettel arra, hogy csak 46 szavazatra van szükség, ennek a megoldásnak nagyobb az esélye.  

A másik szerint a választókörzetek teljes egészében megszűnnének, maradna a jelenleg is meglévő nyolc választási egység, a választópolgár pedig úgynevezett preferens vagy elsőbbségi szavazattal konkrét személyre szavazna egy pártlistán belül. A körzetek megszüntetéséhez a parlament kétharmados többségére, vagyis 60 képviselőre lenne szükség – ezt a megoldást preferálja jelenleg az ellenzék. Hasonlóval már próbálkoztak tavasszal is, akkor csak 57 szavazatot sikerült biztosítaniuk. Nem valószínű, hogy ez megváltozna jelenleg.

A jogászok szerint a legrosszabb az lenne, ha nem születne semmilyen módosítás, mert a soron következő parlamenti választások eredményének legitimitása is megkérdőjelezhető lesz ebben az esetben, ami semmiképpen sem tenne jót a szlovén demokráciának. Tény azonban, hogy még 1996-ban Szlovénia népszavazáson döntött a többségi választási rendszer mellett, ezt megerősítette az Alkotmánybíróság is, a parlament mégis felülírta ezt a döntés, így azóta is proporcionális rendszerben választunk.

Az említett módosítások nem igazán érintik a nemzetiségi parlamenti képviselők választását, ezek a választások ugyanis már most is többségi rendszerben történnek, a kérdés a jelenleg még érvényes pontozáson alapuló, úgynevezett Borda-rendszer meghagyása, illetve megszüntetése volt. Az olasz kisebbség már az elejétől az egyszerű, egykörös többségi rendszer mellett döntött, a magyar közösség pedig néhány nappal ezelőtt az MMÖNK legutóbbi ülésén nem egyhangúan, de mégis úgy döntött, hogy lemond a Borda-rendszerről.

 

 

MCSi Design