kele
perec1
garas1
65. évfolyam
8. szám
Megjelenés:
2021. 02. 25.
kiscim0821
 

30 éves az önálló Szlovénia (2)

slo032101990 nyarának elejére már egyre erősebbek Szlovénia önállósulási törekvései, a jugoszláv szövetségben egyre nagyobbak a repedések, Koszovón tízezrek tüntetnek, a gazdasági helyzet mind szövetségi, mind köztársasági szinten egyre kétségbeejtőbb. A nyári „uborkaszezon” ebben az évben egyértelműen elmarad, szó szerint minden területen zajlik az élet.

 

Fölső képünkön: Már 1990 kora nyarán elkezdődik az új szlovén szimbólumok vitája. A karantán párduc végül nem került kiválasztásra.

 

A Népújság így már az első júniusi számában cikkez Borsislav Jovič, a JSZSZK Elnöksége elnökének beszédéről, amelyről megállapításra kerül, hogy az elnök igyekezett némileg enyhíteni néhány nappal korábban tett kijelentéseinek élét, amikor dióhéjban azt mondta, hogy az országban talán sohasem volt olyan rossz és ingatag a biztonsági helyzet, mint éppen napjainkban. „Az is tudnivaló, hogy miért. A szlovéniai és a horvátországi választások alapjaiban változtatták meg az ország ideológiai helyzetét. Mindezt tetézte a JKSZ szerencsétlenül félbeszakadt, de egy cseppet sem szerencsésebben ’befejezett’ 14. kongresszusa, amelyre sem a szlovén, sem a horvát, sem a macedón KSZ nem küldött küldötteket. Ennek megfelelően alakult a képviselőházi vita is. A szlovén, a horvát, valamint a macedón és részben az albán küldöttek is nem hagytak semmi kétséget a többpártrendszer legitimitását illetően, amely rendszer már működik Szlovéniában és Horvátországban. A szerb és részben a Crna Gora-i küldöttség ugyanakkor többször is hangot adott mély aggodalmának Jugoszlávia sorsa fölött, mondván, hogy az ország északnyugati részében a demokráciaellenes erők győzedelmeskedtek. Még nagyobb aggodalmuknak adtak hangot Bosznia-Hercegovina küldöttei, és valóban nem ok nélkül. Figyelmeztettek szuverenitásukra és arra, hogy az utóbbi időben hol a horvátok, hol a szerbek szeretnék magukénak kaparintani ezt a köztársaságot.”

Szlovéniában egyre hangosabbá válnak a teljes önállósulást követelők hangjai, hivatalosan is elkezdődik a szlovén zászló és címer megalkotásának folyamata.

 

slo03211

 

Közben a magyar kisebbségi érdekképviselet, politikum is feléled, egyre több hangot adunk annak, hogy jelen vagyunk és továbbra is számítunk kisebbségi jogainkra. Az újság hasábjain még tüzetesen foglalkozunk a vajdasági és a baranyai magyar közösségek sorsával, jogaival. Bejelentik, hogy a meglévő hosszúfalui, illetve hodosi határátkelőhelyek mellett kinyitják a határt Pincénél és Kebelénél is.

A gazdasági helyzet egyre rosszabb, a Népújság ’90-es júniusi számában a Nafta vállalat vezetőségének lemondásáról, illetve a Murában tapasztalt elégedetlenségről számol be. Egyre rosszabb a helyzet az egészségügyben is, a beszámolók szerint az egyes társultmunka-szervezetekben fokozatosan 5 százalékkal, a közös szolgálatban pedig 10 százalékkal csökkentik a dolgozók számát. A fizetések csökkentéséről egyelőre nem beszélnek, hiszen Szlovéniában a legalacsonyabb fizetést éppen Muravidéken kapják az egészségügyi dolgozók. De ha tovább szorít a kapca, kénytelenek lesznek a bért is kisebbre szabni.

Közben napvilágra kerülnek a második világháború utáni, Kočevje melletti tisztogatásokról szóló adatok. A helyszínen gyászmisét is tartanak, az ország vezetősége megbékélésre, a jövőbe tekintésre szólít fel. Az első júliusi számban a Népújság lehozza: „A szlovén parlament legutóbbi, hétfői összejövetele bizonyára történelmi jelentőségű: a tanácsok együttes ülésén elfogadták a szlovén állam szuverenitásáról szóló deklarációt mint a politikai akarat aktusát és mint a választások előtt tett ígéretek megvalósítását mind a jobboldali, mind a baloldali pártok részéről. A deklaráció a DEMOS soraiból jött, de miután a küldöttek előtt világossá vált, hogy egy ilyen deklaráció tartalma a nemzeti és a pártok feletti egyetértés tette, megkezdődött a pártok közötti egyezkedés róla. A deklaráció egyébként nem szerepelt a parlament ülésének napirendjén, a képviselők utólag tettek rá javaslatot. Jóllehet a szuverenitásról elfogadott deklaráció szimbolikus tett, mégsem marad következmények nélkül. Szlovénia önrendelkezésének és szuverenitásának megvalósítása hosszan tartó folyamat, amelyet nem lehet egyetlen aktussal, és legkevésbé deklarációval elérni. Még az új szlovén alkotmány elfogadása sem lesz az utolsó tett, hiszen ezt követően egy egész sor törvényt kell elfogadni, hogy ne találjuk magunkat légüres térben, miután a szövetségi előírások egy része megszűnik, sajátunk pedig még nem lesz. A képviselőháznak tehát még sok ilyen és hasonló határozatot kell hoznia, egyre kevésbé szimbolikusakat, hanem olyanokat, amelyek a törvény és a jog erejével köteleznek.”

Az újság augusztusi számaiban beszámol Göncz Árpád első elnöki beiktatásról Magyarországon, több ízben szó esik az amerikaiak iraki támadásáról, illetve már megjelennek hírek a knini szerbek akcióiról, amelyek rövidesen kirobbantják a véres horvátországi háborút. 1990 szeptemberében Milan Kučan köztársasági elnök hivatalos magyarországi látogatásáról számol be a hetilap, emellett bőven írunk arról is, hogy készül az új szlovén alkotmány. A szabadon választott horvát és szlovén hatalmi struktúrák egyre hangosabban beszélnek a jugoszláv föderáció konföderációvá való alakításáról, erről konkrét tanulmányok, javaslatok születnek.

 

slo03212

 

Októberben a lendvai Nafta kiválik a horvát INA csoportból, Geza Bačič tollából az új szlovén alkotmányban a kisebbségi jogok rendezéséről közlünk cikket, de már novemberben Göncz László „Parádés ló-e a muravidéki magyar nemzeti kisebbség?!” című írásában olvasható az elmélet és a gyakorlat közötti nagy különbség: „Azt hiszem, hogy a nemzetiségi berkekben ténylegesen eljött a határozott tettek ideje. Mindenkinek adjuk tudtára, hogy mi ténylegesen egyenrangú, őshonos lakosai vagyunk e térségnek, a többségi nemzet sorsát osztottuk és ezután is osztani kívánjuk – jóban és rosszban –, de a képmutatások megnyilvánulásait továbbá nem támogatjuk. Ez senki számára se jelentsen szentségtörést, hanem csupán reális szembenézést a dolgokkal. Valamennyien tudatában vagyunk annak, hogy ily csekély létszámú nemzeti kisebbség csak a többségi nemzet maximális támogatása esetében maradhat fenn, egyébként ’halálra van ítélve’. VÉLEMÉNYEM SZERINT a többségi nemzet zöme tudatosan fogadta el azt a nemzeti kisebbségi jogi toleráns hozzáállást, amely a nemzetiségek megmaradását biztosítja, valamint annak alapján arra is kötelezte magát, hogy bizonyos toleranciaérzéket az adott – talán különlegesen nehéz – társadalmi és gazdasági viszonyok ellenére is érzékelni tud. Holnap már semmit sem tehetünk azért, ami ma megszűnik — és egy ilyen kis létszámú kisebbség esetében állandóan jelen van annak lehetősége.”

A ’90-es évfolyam november 16-án megjelent, 44. számában „Az év végén népszavazás Szlovéniában” cikkben a DEMOS közleményét hozza le az újság, s ebből kiderül, hogy már nem a jugoszláv tagköztársaságok konföderációjában látja mindenki a jövőt, sőt kimondják: „SZLOVÉNIÁNAK JUGOSZLÁVIA KERETÉBEN NINCS JÖVŐJE, itt gazdasági és nemzeti halál vár rá.” A nyilatkozat végén kimondják, hogy a közeljövőben önállósulási népszavazás kiírását kezdeményezik majd. Mindezzel kapcsolatban dr. Jože Pučnik a következőket nyilatkozta: „Úgy gondolom, hogy ez nagyon jelentős döntés volt, mert a DEMOS képviselői elfogadták a DEMOS elnökségének javaslatát. Nagyon fontos ez már csak azért is, mert szemmel látható, hogy az új alkotmányt nem lehet egyhamar elfogadni, hiszen az ellenzéknek sok rá a megjegyzése. A szlovén szuverenitásról és önállóságról való döntés ezért sürgető. Gazdaságunk világos politikai keretet követel meg munkájához, ezért Szlovénia státusza igen fontos, mindenekelőtt saját gazdaságának fejlődése, de a külföldi gazdasági körök szempontjából is.”

Már a következő, 45. számban magyar nyelven megjelenik az új szlovén alkotmány tervezete is az újságban.

A Népújság 1990-es decemberi számaiban már az önállósulási népszavazás előkészítése zajlik, az újság mindegyik számában a függetlenség előnyeivel és esetleges hátrányaival foglalkoznak az újságírók. A december 21-én megjelent számban már megjelenik a két nap múlva esedékes népszavazás hirdetménye, felette pedig Milan Kučan elnök azóta is ismert „A szív és az értelem tette” című felszólítása a szlovén néphez, természetesen magyar nyelven.   

 

 

 

MCSi Design