kele
perec1
garas1
64. évfolyam
43. szám
Megjelenés:
2020. 10. 29.
kiscim4320
 

Locsoljunk okosan!

kertesz1720A jó idő és a tapasztalt, már-már aszálynak nevezhető időszak beköszöntével nem árt vigyázni a kert, az udvar, a veteményes locsolására sem. Locsoljunk okosan!

Gyakran előforduló rossz gyakorlat például a rendszeres, de kismértékű locsolás, mert a növények gyökérzónája így nem tud elégségesen átnedvesedni. A gyökerek ilyenkor a talaj felszíne felé törhetnek, ami miatt egy esetleges öntözés kimaradásakor még nagyobb baj lehet. A locsolás során a teljes gyökérzónát áztassuk be, ami gyep és évelő növények esetében 10–15 cm, cserjéknél 15–25 cm, fák esetében pedig akár több mint 50 cm lehet. Ez utóbbi esetben még segítségünkre lehet a mélyebb talajrétegekben tárolt nedvesség is, a mélyebben gyökeresedő fák így akár rövidebb száraz periódusokat is könnyedén átvészelhetnek. Nagy melegben, tűző napsütésben ne locsoljunk! Ez könnyen a levélzet megperzselődéséhez vezethet. Kánikula idején a kora reggeli és az esti órák a legalkalmasabbak az öntözésre. Ilyenkor kisebb a párolgás is, azaz sokkal kevésbé pazaroljuk el a locsolt vizet. Egyes növények, például az árnyéki évelők és a páfrányok egy része állandóan nyirkos talajt igényel, ezeket naponta meg kell öntöznünk. Ugyancsak naponta kell öntöznünk a cserepes és dézsás növényeket. Az átlagos vízigényű, szabadföldbe ültetett növényeket azonban elégséges 2–3 naponta, de akkor bőségesen locsolni, ami amúgy is jobban igazodik a gyökerek természetes életéhez.

Elsősorban a földet áztassuk be! Ez különösen igaz lehet a haszonnövények esetében, ahol a levélzeten a nedvesség miatt megjelenő gombák károsak, csökkenthetik a termést. Ezzel szemben a páraigényes növények (például örökzöldek) nem szeretik a légköri szárazságot, ezért meghálálhatják a teljes levélzet benedvesítését. A túllocsolás legfeltűnőbb jele a sárgás, kissé lógó levélzet, a kevés vízre pedig a lankadó, kanalasodó levélzetből lehet következtetni. Nagyon oda kell figyelni, mert a túllocsolás érzékeny fajok estén sajnos gyorsan végezhet a növénnyel, míg a szárazság a legtöbb esetben orvosolható lehet! Több figyelmet és vizet kívánnak a frissen ültetett növények is – gyakrabban locsoljuk őket, de ne túl sok vízzel. A nedvességtartalom a talajfelszínhez közelebb kell, hogy essen, hogy a nemrégiben ültetett növény a gyökereinél – melyek még nem nyúlnak túlságosan mélyre – kapjon több vizet, így képes lesz megerősödni. Az idősebb, érettebb növényeket elegendő kevesebbszer, de bőséges vízzel megöntözni.

A talajtakarás (például a fenyőkéreg-mulcs, a szalma, de zöldségek esetén a műanyagfólia) segít megőrizni a talajnedvességet és csökkenti a gyomosodást is. A sekélyen végzett talajmunkák (például kapálás) is segíthetnek, méghozzá azáltal, hogy megszakítják a talajban a kapillárisokat.

Ha a növények öntözéséről beszélünk, nincsenek kimondott vagy írott szabályok, az egész sokkal inkább józan ész kérdése: a teljesség igénye nélkül függ a kertben ültetett növények típusától, a föld minőségétől, az évszaktól, az időjárástól stb. A legegyszerűbb a talaj szárazságának ellenőrzésével meghozni a döntést.

 

 

MCSi Design